Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-426

436. ORSZÁGOS ÜLÉS 1912 deczember 13-án, pénteken, Gr. Tisza István, közben Beöthy Pál elnöklete alatt. Tárgyai: Az 1913. évi állami költségvetés részletes tárgyalása és pedig a vallás- és közoktatásügyi tárcza. — A "kérvény! bizottság jelentésének beadása a 10. és 11. sorjegyzékbe foglalt feliratokról s kérvények­ről. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Gr. Zichy János, b. Hazai Samu, gr. Serényi Béla, Székely Ferencz, Josipovich Géza. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 50 percekor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezetni fogja Mihályi Péter jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat gróf Draskovich János jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Szőj ka Kálmán jegyző ur jegyzi. Napirend előtt Mártonffy Márton képviselő ur kért szólásra jogot. Mártonffy Márton : T. ház ! Folyó évi deczem­ber hó 10-iki ülésen a kultusztárczához szólván, beszédemnek egyik része a naplóban a következő­képen van feljegyezve (olvassa) : »összehasonlitom az Apponyi-féle törvényt a Berzeviezy-féle törvény­javaslattal és ebből Giesswein Sándor barátom is meg fogja érteni, hogy amit a nemzetiségiek elő­nyére kivannak felhasználni, a Berzeviczy-féle javaslatban az vált volna törvénynyé, törvényes alapon lehetett volna intézkedni a nemzetiségiek javára«. Beszédem egész tenorja, amikor összehasonlí­tottam a mostani népoktatási törvényt a Ber­zeviczy-féle törvényjavaslattal, épen az volt, hogy előnyéül hoztam fel a Berzeviczy-féle javaslatnak azt, hogy törvényes alapon lehetett volna intéz­kedni a súrlódási felületek kevesbedéséről. Ennél­fogva tiszteletteljesen kérem, hogy a naplónak vonatkozó része a következőképen igazittassék ki (olvassa): »összehasonlitom az Apponyi-féle törvényt a Berzeviczy-féle törvényjavaslattal és ebből Giesswein Sándor barátom is meg fogja érteni, hogy amit most a nemzetiségek előnyükre kivannak felhasználni, ha a Berzeviczy-féle javas­lat vált volna törvénynyé, törvényes alapon lehe­tett volna intézkedni a nemzeti ügy javára«. Ismételten kérem a naplónak ilyen értelem­ben való kiigazitását. (Helyeslés.) Elnök : Gondolom, a ház hozzájárul a kép­viselő ur módositásához s a naplónak ilyen érte­lemben való kiigazításához. (Helyeslés.) Következik a napirend és pedig az 1913-ik évi állami költségvetés tárgyalásának folytatása. Legutóbb a vallás- és közoktatásügyi tárcza (írom. 600) tárgyalását szakította félbe a ház. Ki következik szólásra ? Szojka Kálmán jegyző: Pop Cs. István! Pop C. István : T. képviselőház ! Szükséges­nek tartom kijelenteni, hogy amidőn a kultusz­tárcza költségvetésének tárgyalásánál felszólalok, ezáltal nem helyeslem a június 4-iki eseményeket, azokat elitélem és e tekintetben azonosítom ma­gamat a magyar ellenzék összes pártjaival. Mind­ennek daczára azonban abban a meggyőződésben vagyok, hogy az adott viszonyok és körülmények között kötelességem felszólalni. A kultusztárcza költségvetésének tárgyalásá­nál engedjék meg nekem, hogy a ministerelnök urnak az 1912. év november hó 30-án elhangzott beszédére is válaszoljak. Azt hiszem, ezt annál is inkább tehetem, mert felszólalása leginkább olyan tárgyakra és dolgokra vonatkozott, amelyek a kultusztárcza keretébe tartoztak. A ministerelnök ur felszólalásában egyetlen­egy örvendetes momentumot találtam, még pedig azt, hogy mig ezelőtt csak húsz évvel is elődje, Wekerle Sándor Nagybányán kijelentette, hogy micsoda az a nemzetiségi kérdés, ilyen Magyar­országon nem létezik, most húsz év múlva a ministerelnök ur kénytelen beismerni, hogy igenis van itt egy fontos nagy állami kérdés, amelyet nemzetiségi kérdésnek neveznek s amely bölcs megoldásra vár. Azt is helyeslem a ministerelnök

Next

/
Thumbnails
Contents