Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-424

404 V24. országos ülés 1912 deczember 11-én, szerdán. tekintve, a szakoktatás sikereit a lehetőség szerint biztosítani alkalmasak. (Elénk helyeslés.) Mert bár közegészségügyünk rendezhetése czéljából az orvosok számának növekedése szükséges és kívá­natos, két egyetemünk orvoskari és klinikai be­rendezései, sajnos, nem állanak arányban a növen­dékek számának beállott és szükséges szaporodá­sával. Igaz, a túlzsúfoltság baj más fakultásokon, igy a jogi fakultáson is, akol az valóban szintén nagy mértékben tapasztalható; de ott talán mégsem annyira káros ez a jelenség, mint az orvosi fakul­táson. (Igaz ! Ugy van !) ahol az oktatás gyakor­lati tanulmányokkal és gyakorlati kísérletekkel van összekötve. (Élénk helyeslés.) 1908-ban 1500 volt az orvostanhallgatók száma, 1909-ben 1734, 1910-ben 1932, 1911-ben 2171, 1912-ben 2500, a folyó évben pedig már a 2700-at is meghaladta. Hat év alatt tehát 1200-zal szaporodott az orvostanhallgatók száma. Elkerül­hetetlen ez okból is az uj egyetemek felállítása, hogy ezen a bajon alaposan segíteni lehessen, s tényleg a minister ur az uj egyetemek szervezése ügyében a legnagyobb buzgalommal iparkodik a nehéz előmunkálatokat előbbrevinni, hogy mostani orvosi fakultásaink és klinikáink szervezése, ki­építése mellett ez a kérdés alaposan rendezhető legyen. (Helyeslés.) Felemlítem itt, mint uj kez­deményezést, hogy Kolozsvárott is a kórtani intézet mellett Pasteur-intézet fog felállíttatni. A József-műegyetem, amely nagyszerű uj telepén a fejlődésnek és szervezésnek uj, örvendetes korszakába lépett, több rendes tanári, adjunktusi és tanársegédi állást nyert, és egy uj közgazdasági szakosztályt, amelynek rendeltetése az, hogy az egyoldalú szakképzésben részesülő mérnököket a megfelelő közgazdasági szakismeretekkel szatu­rálja (Helyeslés) és ezek elsajátítására másféle szakiskolákat végzett hallgatóknak is módot és alkalmat adjon. Ez egyúttal embriója és élőmun­kája kivan lenni azon közgazdasági egyetemnek, amelyet a társadalom több oldalról élénken sür­get, amelyet azonban ilyen kezdeményezés, ilyen fejlesztő lépések nélkül életre hívni nem lehet. (ügy van I) A felsőbb oktatásnál is — igen helyesen — nagy súlyt vet a minister ur az internátus okra, a különféle internátusok segélyezésére nagyobb sommát, 80.000 K-t vesz fel költségvetésünkbe. Ami a középiskolákat illeti, a 20,970.000 K összköltségből a rendes kiadásoknál 2,100.000, az átmeneti kiadásoknál 600.000 és a beruházásoknál egy és fél millió korona emelkedés mutatkozik. Állami középiskolánk van ez idő szerint: 49 gim­názium és 26 reáliskola. Két uj gimnáziummal szaporítja ezeknek a számát a minister ur, és pedig uj gimnáziumot állit fel Aranyosmaróton és Ipoly­ságon. 00 tanári és 2 igazgatói állást szervez ; mert a szombathelyi főreáliskola és a liptószentmiklósi gimnázium már ez év őszén megnyilott. A státus­rendezést keresztülviszi és a pótlékok és óradíj ak többletére 1.207.000 K-t állit a költségvetésbe. A beruházások rovatán egj és fél millió több­let mellett nagyobbszabásu építkezések kerülnek kivitelre ott, ahol ez leginkább szükséges. így a jövő évben Kecskeméten, Gyergyószentmiklóson, Budapest-Kőbányán, Liptószentmiklóson, Ara­nyosmaróton, Ipolyságon, Kisvárdán stb. Nagy súlyt helyez itt is a minister ur az internátusokra. így a Budapest VIII. kerületi gimnáziummal kap­csolatban egy horvát internátusra első részletül 250.000 K állíttatott be a költségvetésbe. Segélyezésben több, mint tiz internátus része­sül, amelyek közül felemlítendő a délvidéki föld­mivelők továbbá Gyertyámos község internátusai, a Délmagyarországi Közmivelődési Egyesület, a budadesti fiumei tanulók internátusa stb. A felekezeti, törvényhatósági és községi közép­iskolák közül 114 intézet két és fél millió korona segélyt kap. Uj ezek között s most először kap segélyt a pápai benczés és a dombóvári katholikus gimnázium. A tanárok illetményeinek rendezésénél a több­let kitesz 1,200.000 koronát. A hitoktatók illet­ményeinek rendezését a minister ur külön fogja szabályozni, amint azt a költségvetés indokolásá­ban bejelenti. A beruházásoknál 1,600.000 korona a többlet. Leginkább építési segélyeket nyújt a minister ur ; folyamatban van 20 építkezés és 11 az, amely most kerül kivitelre. Itt is nagy súlyt helyez a minister ur az internátusokra, igy a kecs­keméti református gimnáziumi internátus 112.000 koronát, a nagyenyedi református főgimnázium internátusa 500.000 koronát, a gödöllői gimnázium internátusa 400.000 koronát, a kolozsvári refor­mátus főgimnázium internátusa szintén 400.000 koronát, az ungvári görög-katholikus internátus, a nagybecskereki Szent Imre fiu-internátus egyen­ként 300.000 koronát, a hajdúböszörményi refor­mátus, a brassói evangélikus főgimnázium inter­nátusa egyenként 300.000 koronát a szarvasi ev. fő­gimnázium és internátus 250.000 koronát kap. Ezzel még nem merítettem ki a névsort. Külön építési segélyt nyújt a minister a pécsi cziszterczita főgimnáziumnak 400.000 koronát, a pesti izraelita alapítványi főgimnáziumnak 400.000 koronát. Itt is a kisebb összegeket elhagyom. A felső leányiskolák tanári státusának ren­dezését keresztülviszi ezen költségvetés. Hat ren­des tanári, hat tanítói állást szervez, és fejleszti itt is az internátusokat, és hogy az irányt gyakor­latibbá tegye, a háztartási és főzőiskolai tanfolya­mokat. Ezzel talán áttérhetek a költségvetés leg­nagyobb és legterjedelmesebb részére, arra, amely a népoktatási intézetekről szól. (Halljuk I Hall­juk !) Ezek alatt értem a tanfelügyelőségeket, a népiskolákat, a kisdedóvókat, polgári iskolákat, és a polgári és népiskolai tanítóképzőket, és a gyógypedagógiai intézeteket, összesen 71,237.000 korona költség fordittatik e czélokra. A rendes kiadások többlete 14,500.000 korona, a beruhá­zásoké 1,158.000 korona. A tanfelügyelet terén a minister a státusren­dezést jelenti be és kezdeményezi, ugy, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents