Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-401

28 401. országos ülés 1912 június 22-én, szombaton. senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A tanács­kozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. liázat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a törvén yjavaslatot általános­ságban elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—3. §-ait, amelyek észrevétel nélkül el­fogadtatnak). Eiflök: Kijelentem, hogy a ház a törvény­javaslatot részleteiben is elfogadta és annak har­madszori olvasása a hétfői ülés napirendjére tűze­tik ki. Következik a károlyváros—bubnjarcii h. é. vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 505, 552) tárgyalása. Az előadó ur kivan szólni. Szabó János eiőadó : T. ház ! (Halljuk !) A kor­mány törvényjavaslatot terjeszt elő a károlyváros— bubnjarcii h. é. vasút engedélyezése tárgyában és egyúttal felhatalmazást kér arra is, hogy a h. é. vasút tényleges építési és üzletberendezési tőké­jének törzsrészvények kibocsátása utján fedezendő hányadát az 1888. évi IV. t.-czikk 10. §-ában a törzs- és elsőbbségi részvényekre nézve megálla­pított aránytól eltérőleg kivételesen a tényleges épí­tési és üzletberendezési tőkének 30%-ában álla­pithassa meg, továbbá, hogy a h. é. vasút építésé­hez az idézett törvények alapján adható hozzá­járulásokon felül — a pénztári készletek terhére — megfelelő névértékű törzsrészvények ellenében 1,153.600 korona rendkívüli segélyt bocsásson az engedélyes rendelkezésére. T. ház ! Ennek a vasútnak a kiépítése a koali­cziós kormánynak idején az osztrák kormánnyal kötött gazdasági kiegyezésből folyik, amely alka­lommal a kormány garancziát vállalt arra, hogy a vasutat Károlyvárostól az osztrák határig kiépíti. E vonal egyúttal hivatva volna arra is, hogy az osztrák forgalomnak közvetlen összeköttetést biz­tosítson az ugyancsak kiépítendő dalmát vasúti vonallal. Az előbb emiitett két felhatalmazás pedig abban leli magyarázatát, hogy a vasút kiépítése iránt a kormány kötelezettséget vállalt, azonban a helyi érdekeltség anyagilag annyira gyenge, ugy hogy annak hozzájárulásával az összeg bizto­sitható nem lett volna. Ezért kell a kormánynak felhatalmazást kérnie arra, hogy a rendes aránytól eltérőleg ezúttal csupán 30% engedélyeztessék törzsrészvényekben. Ez az indoka annak is, hogy az állam rendkívüli állami segélyképen a pénztári készletek terhére 1,153.600 koronát bocsát a helyi­érdekű vasút kiépítése czéljára rendelkezésre. Maga a törvényjavaslat tárgyát képező vasút 29'2 km. hosszú, gőzüzemű, szabványos nyomtávú helyiérdekű vasút, amelynek építése akképen rendeztetnék be, hogy azon a vonalon 40 km. maximális sebességgel közlekedhetnek a vonatok. Meg kell jegyeznem végül azt is, hogy az állam érieké abból a szempontból is kellőleg biztosítva van, hogy ez a vasút nem fővonal, hanem csupán helyiérdekű vasút alakjában lett kiépítve, mert a magyar állam érdekében nem állt volna, hogy a dalmát vasútnak ez a kapcsolata Ausztria felé fővonal alakjában létesüljön. így az Ausztriából Dalmáczia felé menő utasok Fiumét remélhetőleg fel fogják keresni. A helyiérdekű vasút építési költségei igen magasak, amennyiben a vonal összes építési költ­sége 7,017.000 K-ban, vagyis pályakilométeren­ként 240.308 K-ban van megállapítva. Ezt a magas építési költséget indokolja az a körülmény, hogy a terepviszonyok nehezek, a Kulpa folyó sziklás völgyében halad a vasút, hol már a nyom­jelzés is igen költséges, a vonal ezenkívül sok helyütt értékes réteken és belsőségeken halad, a kisajátitási összegek tehát igen nagyok, de ezen­kívül indokolttá teszi az a körülmény, hogy az aránylag rövid vonalon egy meglehetős hosszú hid és ezenfelül két alagút lesz építendő. Az előadottak alapján van szerencsém kérni a t. házat, hogy a törvényjavaslatot általános­ságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Einök : Ha szólani senki sem kivan, a vitát be­zárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a károlyváros—bubnjarci-i helyi­érdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavas­latot általánosságban, a részletes tárgyalás alap­jául elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások: Elfogadjuk!) Kijelentem, hogy a ház a törvény­javaslatot általánosságban elfogadta. Követke­zik a részletes tárgyalás. Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—4. %-ait, amelyek észrevétel nélkül el­fogadtatnak). Elnök : Ennek alapján kijelentem, hogy a ház a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta és annak harmadszori olvasása a hétfői ülés napi­rendjére fog kitüzetni. Következik a kisvárda—nyirbaktai helyiérdekű vasút engedélyezéséről és a nyíregyháza—máté­szalkai, nyíregyháza—vásárosnaményi és a nagy­kálló—nyiradonyi helyiérdekű vasutakkal való egyesítéséről szóló törvényjavaslat (írom. 506, 553) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Szabó János eiőadó : T. ház ! A kormány tör­vényjavaslatot terjeszt elő a kisvárda—nyirbaktai helyiérdekű vasút engedélyezése és a nyíregyháza— mátészalkai, a nyíregyháza—vásárosnaményi és a nagykáüó—nyiradonyi helyiérdekű vasutakkal való egyesítésé tárgyában. A törvényjavaslat tárgyát képező 26 kilo­méter hosszú, gőzüzemű, szabványos nyomtávú kisvárda—nyirbaktai vasút kiépítése egyrészt köz­forgalmi szempontokból kívánatos, mert ily mó­don az érintett vidék a vármegye központjával és az ország vasúthálózatával közvetlen összeköt­tetést nyer, másrészt közgazdasági tekintetekből is jelentőséggel bir, mert az uj vonal által átszelt

Next

/
Thumbnails
Contents