Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.
Ülésnapok - 1910-401
kOl. országos ülés 19Í2 és a gabona képezi. Épen ezért fontos reánk, mint agrikultur államra nézve, ennek a reláeziónak a megtartására és fejlesztésére, mert olyan két gazdasági czikk képezi a legnagyobb értéket, a melyet tulaj donképen nem Ausztria, kanem Magyarország szolgáltat és épen ezért a magyar érdekek vannak itt rnegóva. Előrebocsátom azt, fiogy igen érdekes, ha a statisztikát tanulmányozzuk, az, hogy a japánok fejlődése mily óriási és hogy a reláeziók rengeteg módon ugranak, rengeteg módon változnak, az egyes ezikkek bevitele és kivitele tekintetében. Bennünket természetesen csak a mi kivitelünk érdekel Japánnal szemben, mert ez reánk nézve a nagyfontosságú. Ha ezt vizsgáljuk, azt látjuk, hogy mig például négy vagy öt évvel ezelőtt a iegfőbb tétel a czukor és a gabona volt, 1909-ben és 1910-ben épen velünk szemben a legfőbb tétel elsősorban állat, másodsorban gabona és harmadsorban a zsiradék, ugy hogy ha pl. a magyar statisztikai közleményeket — tehát nem a közös vámterület reláczióit — nézzük, azt tapasztaljuk, hogy az állat és zsiradék kivitele Japánnal szemben óriásilag emelkedett. Miután a reláczió tulaj donképen megint csak gazdasági czikkeket ér, beláthatjuk, milyen nagyfontosságú az reánk nézve, ha ezek a kereskedelmi és forgalmi viszonyok Japánnal szemben ideiglenesen is rendeztetnek. A törvényjavaslat az ideiglenes rendezés szempontjából a kormánynak azt a felhatalmazást kivánja megadatni, hogy a kormány ideiglenes és átmeneti intézkedéseket is tehessen meg. Ami már most Portugália%~al való viszonyunkat illeti, itt is, ha meg méltóztatnak engedni, megvilágítom kissé a dolgot. Portugáliával az első kereskedelmi szerződésünk 1872 január 13-án köttetett meg, és az 1872 : XXX. törvényczikkbe van beiktatva. 1873 január 9-én köttetett egy konzuláris egyezmény és beiktattatotf az 1874. évi XXXII. t.-cz.-be. Ez nem annyira kereskedelmi, mint konzuláris intézkedéseket tartalmaz. Végül az 1891 : XLII. t.-cz. az, amely a kereskedelmi viszonyoknak Portugáliával való rendezését tárgyalja. Ez a kereskedelmi szerződésünk Portugáliával az utolsó és épen azért volt szükség erre a mostani törvényjavaslatra, hogy Portugáliával való kereskedelmi relácziónk szempontjából is a kormánynak megadassék a felhatalmazás arra, hogy ideiglenes intézkedéseket tehessen. Megjegyezni kivánom hogy Portugáliával való kereskedelmi relácziónkat már nem a közös vámterületre vonatkozólag, hanem a magyar vámterületre vonatkozólag vizsgáltam és ebben a tekintetben a statisztikai adatok sokkal világosabbak, még pedig azon egyszerű okból, mert Japánnal való összeköttetésünk nekünk csak a tengeren eszközölhető, miután a vasúton való szállítás majdnem lehetetlen és ha vasúton szállítanánk, a bajkál vasúton, ez óriási összegbe is kerülne, tehát csak tengeren lehet szállítani. A tengeri kikötők, amelyek figyelembe jöhetXEPYH. NAPLÓ 1910—1915. XVII. KÖTET. június 22-én, szombaton. 25 i nek, Fiume és Trieszt, de nagyon sok transito-áru megy Hamburgon át Németországon keresztül, ugy hogy nem lehet statisztikailag megállapítani, hogy ezen transito-áruból mennyi az, amely Németországban marad és mennyi az, amely Németországon és Francziaországon keresztül — mert marseiílei kikötőből is nagyon sok áru továbbittatik — megy ki Japánba. De Portugáliával szemben árustatisztikai adatokat a magyar statisztikai közleményekből is közölhetek és épen azért vagyok bátor a t. ház figyelmét arra is felhivni, hogy a Portugáliával való kereskedelmi reláczió reánk nézve szintén nagvtontossagu, mert ez is leginkább mezőgazdasági czikkeket tartalmaz. így például a Portugáliával való kereskedelmi reláczióban 1906-ban összes kivitelünk volt — csak a kiviteli tételeket veszem figyelembe, miután reánk nézve a kereskedelmi mérleg aktivitása szempontjából mindig a kiviteli tételek fontosak — 83.253 métermázsa 2,147.289 korona értékben, négy évvel később, 1910-ben 148.709 mét:rmá-sa 4,339-626 koronával, ennek következtében láthatjuk, hogy csak négy év alatt, 1906-tól 1910-ig kereskedelmi forgalmunk és relácziónk kizárólag nekünk Magyarországnak Portugáliával szemben egészen a kétszeresére emelkedett, két millióról négy millióra, Ezek a tételek pedig leginkább czukor- és gabonatételek. így például a négy millióból egyedül a czukor 3,494.466 koronát képvisel. Ebből láthatjuk, hogy mezőgazdasági ezukorrépa termelésünk szempontjából milyen nagyfontosságú a Portugáliával való kereskedelmi reláozióink ápolása. Czukorkivitelünk még 1906-ban csak 1,895.406 korona volt Portugáüában, 1910-ben már 3*5 miihóra, tehát több mint kétszeresére emelkedett. Mivel pedig Magyarországon a ezukorrépatermelés mindinkább hódit, hogyha oly terményt tudunk Portugáliával szemben biztosítani, amely gazdasági fejlődésünket biztos alajjra fekteti, akkor erre vonatkozólag a kereskedelmi reláczió fentartása reánk nézve nagyon kedvező. A törvényjavaslat 1. §-ában megadja a felhatalmazást a kormánynak e kereskedelmi relácziók tekintetében az ideiglenes intézkedésekre; a 2. §. pedig teljesen fedi az 1908 : XII. törvényczikket, vagyis az Ausztriával kötött vám- és kereskedelmi szerződést, amennyiben korlátozott határidőre, 1917 deczember 31-ére, adja meg a kormánynak a felhatalmazást, hogy e határidőn belül a szerződést megkösse. Ezek előrebocsátása után ajánlom a t. háznak a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a Japánnal és Portugáliával való kereskedelmi és forgalmi viszonyok ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni : igen vagy nem ? (Igen !) 4
