Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-401

401. országos ülés 1912 politikánkra is legfőbb befolyással volna. Ha már a törvény meghozatott, akkor a kormány köteles­sége, hogy az necsak a papiroson maradjon, hanem menjen át a gyakorlati életbe is, Ennélfogva a pénz­ügyminister ur igen helyesen az 1911 : VT. t.-czikk alapján egy szerződést kötött egy igen jelentős vállalattal, abból a czélból, hogy megkezdje a petróleum felkutatását, még pedig elsősorban Máramaros Tza-völgyében, miután meggyőződé­sünk az és a geológiai kutatások is azt mutatják, hogy a legnagyobb valószinüség amellett szól, hogy itt sikerülni fog eredményes munkát végez­tetni. A pénzügyminister ur ezen szerződését a pénz­ügyi bizottság pontról-pontra megvizsgálta és azt találta, hogy a magyar állam érdekei minden egyes pontban meg vannak óva és nagy lehető­sége van annak, hogy ezáltal ez a nagy munkálat kellő erővel és külföldi tőkével, de az államnak teljes ellenőrzése mellett végbevitessék. Lehet­séges, hogy nem fognak petróleumot találni, azon­ban ennek is meglesz a közgazdasági jelentősége, legalább tudni fogjuk, hogy ott nincs petróleum. Reméljük azonban, hogy az ellenkező irányban fog a kisérlet sikerülni, vagyis a nagy külföldi tőkék csakugyan meg fogják termékenyíteni azon a helyen a magyar talajt. Ismétlem, hogy minden egyes pontra nézve végigvettük a pénzügyi bizottságban a szerződést és a pénzügyi bizottság azt nemcsak helyesnek találta, hanem a pénzügyminister urnak ezért elismerését is nyilvánította. Ép ezért kérem, hogy a .jelentést tudomásul venni szíveskedjenek. (He­lyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni ? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom és a tár­gyalást befejezettnek nyilvánitom. Következik a szavazás. Kérdem a t. háztól, elfogadja-e a pénzügyi bizottságnak javaslatát, igen vagy nem % (Igen !) Elfogadtatik. Következik a napirend harmadik tárgya : Kecskemét városban földrengés által okozott károk helyrepótlására szolgáló állami kedvezményekről szóló törvényjavaslat (írom. 518, 558) tárgyalása. A pénzügyi bizottság előadóját illeti a szó. Hegedüs Lóránt előadó: T. ház! Nemsokára egy esztendeje lesz, hogy a magyar Alföldnek egyik legvirágzóbb városát, Kecskemétet nagy földren­gés pusztította. Általános volt akkor a nézet, hogy a kormánynak és a társadalomnak az Ínségeseknek segítségére kell jönnie, s ennélfogva azt hiszem, hogy most általános lesz a nézet abban a tekin­tetben is, hogy a kormánynak idevonatkozó intéz­kedéseit jóvá kell hagyni. Ez a törvényjavaslat alapja és ennélfogva kérem a t. házat, hogy azt ugy általánosságban, mint a részleteiben is el­fogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés.) Elnök : Kivan valaki szólni ? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom és a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a szavazás. június 22-én, szombaton. 23 Kérdem a t. háztól: elfogadja-e a tárgyalás alatt álló törvényjavaslatot általánosságban a rész­letes vita alapjául, igen, vagy nem ? (Igen !) A törvényjavaslat általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—16. %-ait, a melyek észrevétel nélkül el­fogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is le tárgyaltatván és elfogadtatván, harmadszori felolvasása és megszavazása a ház hétfői ülésének napirendjére fog ki tűzetni. Következik a napirend következő tárgya : A jjostatakarékpénztári tartalékalap felemelésé­ről és a m. kir. postatakarékpénztár czéljaira szolgáló ingatlanok megszerzéséről szóló törvény­javaslat (írom. 503, 569) tárgyalása. (Halljuk! Halljuk !) Az előadó ur kivan szólani. Vadász Lipót előadó: T. képviselőház! A postatakarékpénztár elhelyezésére szolgáló hiva­tali helyiség 1901 óta áll ez intézmény szolgála­tában. Ez idő alatt ugy a forgalom, mint az ennek lebonyolítására hivatott hivatali személyzet lét­száma rendkívül nagy mértékben emelkedett. Az ügyesetek száma 6,820.000-ről 1911-ben 19,250.000-re, a tisztviselők és napidijasok száma 320-ról 900-ra emelkedett, a szaporodás tehát mindkét irányban körülbelül 180%-ot tesz ki. A forgalomnak e nagy emelkedése tette szüksé­gessé, hogy a szűkké vált hivatali helyiség mellé és annak pótlására uj helyiségről gondoskodjunk. A ministerium ezt a föladatot akként oldotta meg, hogy a jelenlegi helyiséggel szomszédos háztöm­böt, amely a Szabadság-téren fekszik, megvásá­rolta. Az eladó 4,050.000 K-át kért érte. A hiva­tali becslés szerint az épületnek értéke 3,914.329 K volt. Ezekkel szemben a kereskedelmi minister ur­nak sikerült ez épületeket 3,750.000 K-ért, tehát egy nagyon előnyösnek jelentkező árért meg­vásárolni. A törvényjavaslat czélja az, hogy ezen adás­vétel a törvényhozás által jóváhagyassék. Kap­csolatban áll ezen adásvétel a tartalékalap viszony­lataival. Nevezetesen eddig a tartalékalap a posta­takarékpénztárnál 6 millió koronát teszen akképen, hogy ebből 2 millió korona a jelenlegi ház értékében nyilvánul, a többi pedig a törvény által meghatá­rozott értékpapírokban van elhelyezve. Most ezen házvétel következményeként szükségessé vált a tartalékalapnak emelése. Szükségessé teszi ezt azon egyébként nagyon örvendetes körülmény, hogy a postatakarék betétállománya, mely az 1899-ik évben 55 milliót tett ki, 230% millióra emelkedett. Ez oly nagy emelkedése a betéteknek, amely a tartalékalapnak emelését is szükségessé teszi. Mindezekhez mérten a tartalékalap emelése akként czéloztatik. hogy az 6 millió koronáról 12 millió koronára menne fel. A 12 millió koronában nyerne elhelyezést ugy az eddig 2 millió koronát reprezentáló épület, valamint az uj ház, amely 3,750.000 koronát tesz ki. Az 5,750.000 koronán

Next

/
Thumbnails
Contents