Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-419

280 íl9, országos ülés M12 d< 20.812, Belgiumban 21.787, Svájozban 23.465, Hollandiában 24,157, Spanyolországban 24.497, Angliában 25.088, és Magyarországon 25.701 darabot. (Éljenzés és tetszés.) E tekintetben tehát a mi postánk áll az összes czivilizált államok postaintézményeinek élén. Francziaország és Olaszország tisztán csak az állami tisztviselők által végzett és feldolgozott postai darabok számát mutatja ki.és ezen kimutatás szerint Francziaországban esik egyegy állami postai tisztviselőre 31.563, Olaszországban pedig 36.025 darab. Ugyanezen arány szerint eisk Magyarországon egy állami tisztviselőre 49.177 darab. (Elénk éljenzés,) Ha az ember ezeket az adatokat látja és komoly megszivlelés tárgyává teszi, azt hiszem, egyetért velem legalább a ház jelenlévő tagjainak többsége abban, hogy nem érdemli meg a mi postaintézményünk azt, hogy azt állítsák róla, mintha csak a Balkán-államok postaintézményével lenne összehasonlitható. (Igaz ! Ugy van !) Azonban, t. ház, én azt gondolom, hogy a vasutunkra alkalmazott kritika is egy bizonyos tekintetben egyoldalii és szubjektiv. Nem akarok azokra a konkrét tényekre rátérni, melyeket a t. előadó ur felhozott, mert hiszen én ezeket az ügyeket tüzetesen nem ismerhetem ; tisztán csak arra szorítkozom, hogy a költségvetés indokolásából az előadó ur által felhozottakra vonatkozólag tegyek megjegyzést; nevezetesen az üzleti koefficziensre vonatkozólag az előadó ur panaszára óhajtok egész röviden néhány megjegvzést tenni. (Halljuk! Halljuk!) A t. előadó ur t. i. felhozza azt, hogy az üzleti hányad a mi államvasutainknál nagyon rossz, s e tekintetben hivatkozik Francziaországra, ahol az üzleti hányad egy erélyes és czéltudatos takarékossági politika következtében jelentékenyen jobb, mint nálunk. Heltai Ferencz: Tévedés ! Ezek az adatok a nyomtatásban . . . Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Ne méltóztassék közbeszólni, az előadó urnak módjában lesz felelni a szónoknak, (Helyeslés.) Antal Géza: Hogyha az üzleti hányadot meg akarjuk állapítani, kell hogy tekintetbe vegyük ugy a bevételeket, mint a kiadásokat, mert hiszen csak a kettőnek külön-külön tekintetbe vétele szolgáltathat biztos kulcsot az üzleti hányad megállapítására. Az előadó ur ezt a bevételekre vonatkozólag meg is tette, de nem tette meg a kiadásokra vonatkozólag, és ott, mondom, röviden csak Francziaország példájára hivatkozott. Én azt gondolom, hogy ez a példa nem egészen találó. Amint méltóztatnak tudni, Francziaországnak államvasutai elenyésző százalékát képviselik az összes vasutaknak, a magánvasutak pedig természetesen egészen más elbírálás alá esnek, mint az áüamvasutak, mert az államvasutaknak sok oly közszolgáltatásuk van, amely a magánvasutakat eo ipso nem terheli és ami az államvasutnál az üzemhányadot igen jelentékeny mértékben, és pedig hátrányosan befolyásolja. Ha azonban oly, zember 5-én, csütörtökön, vasutakkal hasonlítjuk össze a magyar államvasutakat, amely vasutak velünk azonos alapon mozognak, t. i. a porosz és bajor államvasutakkal, és nem annyira az üzemi hányadot, hanem a vonatkilométerenként számított egyes tételeket vesszük alapul, akkor látjuk, hogy a magyar államvasutak kiadásai a porosz és bajor államvasutak kiadásainak mögötte maradnak. Mig ugyanis az összes kiadások 1909-ben fizető vonatkilométerenkint a porosz vasútnál 360 koronát, a száz kocsitengelykilométerenként 8'75 koronát, a bajor vasutaknál 3'32%, illetőleg 8'96 koronát tettek ki, addig a magyar államvasutaknál az összkiadás 1909-ben csak 2*91, illetőleg 7'06 korona volt, holott épen ez az 1909-ik év volt a legrosszabb a magyar államvasutak üzemi hányada tekintetében, mert akkor volt az üzemi hányad 80%. Ez az arány azóta sem változott a magyar államvasutak hátrányára. Kétségtelen, t. ház, hogy az előadó ur igen jó szolgálatot tett az ügynek a maga éles kritikájával, mert érdeklődésünket fölkeltette e kérdések iránt, és az után az éles kritika után bizonyára ő lesz az utolsó, aki megjegyzéseimet rossz néven veszi. . . Heltai Ferencz előadó : Nem, nem veszem ! Antal Géza : ... és hogy én viszont az ő előadói kritikája felett gyakorlok bizonyos fokú kritikát. De annyira fontos, eminens érdeke mindkét intézményünk jó hírnevének integritása, (Igaz! Ugy van!) hogy ha itt akár tévedésből, akár retorikai frázisképen, de tényleg oly szavak hangzottak el, amelyeket ezek az intézmények és az ezeknek szolgálatában álló tisztviselők és alkalmazottak meg nem érdemelnek, — mert mindenesetre a túlzott kritika szinét viselik magukon — akkor e szavakat igyekeznünk kell a maguk valódi értékére redukálni. (Helyeslés.) Én különben meg vagyok róla győződve, hogy amennyiben itt félreértések forognának fenn, maga a t. előadó ur is mindenesetre módját fogja találni annak, hogy szavait az általa kontemplált igazi helyes értelemben adja elő a t. háznak. Ha valamit az egyik vagy másik intézménynél kifogásolhatnék, az talán a tisztviselők egy részének az a felfogása, hogy nem veszik figyelembe azt, hogy ők üzemi szolgálatban vannak és e részben nem egészen olyan a hivatásuk, mint más állami hivatalnokoknak, és kifogásolható talán részükről a nem kellő tekintetbe vevése annak, hogy itt olyan közönséggel érintkeznek, amely tulaj donképen az üzemet fentartja és amely közönségtől az üzemek bevételei származnak. (Helyeslés.) Ebben a tekintetben nekem konkrét panaszom nincs, de az ember hall egyet-mást, hogy vagy az államvasutaknál, vagy a postánál a felekkel nem bánnak oly előzékenységgel, mint ahogy a fél egy üzemi vállalattól megkívánhatja. Másrészt azonban utalhatok e részben éppen legutóbbi beszédemre, amelyet itt, a t. ház szine előtt tartottam, amelyben Paulsen-ből vettem egy idéze-