Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-418

'254 Í18. országos ülés 1912 deczember 't-én, szerdán. les szintén bejelenteni, ami közigazgatási szempontból érthető, mert szükséges, hogy a hadvezetőség tájékozva legyen afelől, hogy az igy nyilvántartott lovak hol és kinél vannak, hogy szükség esetén azok meg is legyenek találhatók. Á honvédelmi ministeriumnak jogot ad a törvény arra, hogy szükség esetén megtehesse azt, hogy az ilyen nyilvántartott lovak az illető járásokból el ne vitethessenek. Ez az intézkedés abban leli magyarázatát, hogy enélkül háborús veszély esetén épen ellenségünknek módot adnánk arra, hogy összevásároljon minden olyan lovat, amely nyilvántartó-lappal van ellátva és igy a hadseregnek területi kiegészítését lehetetlenné tegye. Ez minden esetre némileg korlátozza az egyéni jogokat, de az ország biztonsága szempontjából és érdekében okvetlenül szükséges. A törvényjavaslat büntető szankciót is statuál, amelyben kimondja, hogy ennek a törvénynek rendelkezéseit békeidőben megszegő egyén kihágást követ el és 200 koronáig terjedő pénzbirsággal büntetendő ; azok ellenben, akik a háború, illetőleg a mozgósitás alkalmával kiadott rendelkezéseket szegik meg, egy hónapi elzárásra és 600 K pénzbüntetéssel büntetendők, ami szintén természetes dolog, mert súlyosabban kell büntetni azokat, akik akkor szegik meg súlyosan a törvényt, amikor az államnak fokozottabb mértékben van szüksége e szolgáltatás gyors és pontos eszközlésére. • Kimondja a törvényjavaslat, hogy ezen kihágásokban a rendes rendőri büntető biráskodás elvei mérvadók, községekben a főszolgabíró, Budapesten pedig a rendőrség hatáskörébe utalja e kihágásokat. A javaslat végül kimondja azt, hogy a lóavatásokból és a ló becsértékének kifizetéséből származó költségeket a hadügyminister a közös hadi költségnek terhére eszközli, igy tehát ez sem terheli a költségvetést, és végül megállapítja azon bizottságok szervezését, amelyek hivatva vannak a becslést eszközölni. Ugyancsak kimondja a bélyegmentességet ezekben az ügyekben és megbizza a honvédelmi ministert, hogy a törvényjavaslatot végrehajtsa. Az utolsó paragrafusban egyes átmeneti intézkedések vannak felsorolva, melyek azért válnak szükségessé, mert addig is, amig e törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, előállhatnak momentumok, amelyek szükségessé teszik a lóbehivást, és mert a régi törvény hiányai, amelyeket felsorolni bátorkodtam, szükségessé teszik, hogy közbevetett, átmeneti intézkedések történjenek, amelyek lehetővé teszik, a régi törvény hiányait pótolva, hogy már az uj törvény alapján szerezze meg az állam a maga lószükségletét. Ezeknél az előnyöknél fogva ajánlom a t. háznak a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : T. ház ! Kivan valaki szólni 1 (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a tárgyalás alatt álló törvényjavaslatot általánosságban a részletes vita alapjául; igen, vagy nem ? (Igen!) A törvényjavaslatot általánosságban a részletes vita alapjául egyhangúlag elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Szinyei- Merse Félix jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, 1—25. %-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben letárgyaltatván, harmadszori felolvasása és megszavazása a következő ülés napirendjére fog kitüzetni. Most következik a napirend értelmében az 1913. évre kiállítandó ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása (írom. 608, 620) és pedig először az általános vita. Az előadó urat illeti a szó. Simon Elemér előadó: T. ház ! Van szerencsém a honvédelmi minister urnak az 1913. évre kiállítandó ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslatát elfogadásra ajánlani. Véderőtörvényünk teljes mértékben fentartotta alkotmányunknak azt a fontos biztositékát, hogy az ujonczok csak akkor állíthatók ki, ha azokat az országgyűlés már megszavazta. Az uj véderőtörvény a közös hadsereg részére kiállítandó ujonczok létszámát 154 ezerben állapította meg. Az 1900. évi népszámlálás alapján ebből a 154.000-ből Magyarországra 65.835 főnyi ujoncz esett volna. Időközbeír ismeretesek lettek és fel lettek dolgozva az 1910. évben megejtett népszámlálás adatai; ezen népszámlálás következtében ugy alakult a népesedési arány, hogy Magyarországra csak 65.673 ujoncz esik, vagyis 163-mal kevesebb, mint az előző népszámlálás alkalmával felvett adatok alapján esett volna. Minden esetre szomorú az a tény, hogy igy alakult a népesedési arány, de ezzel szemben áll viszont az az előny, hogy 163-mal kevesebb ujonczot adunk a közös hadsereg részére, mint a régi népszámlálás alapján. A honvédség számára kiállítandó ujonczok mennyisége a népszámlálási adatokkal nincs összefüggésben, és állandóan 21.500 főben van megállapítva, és ez az 1912. évi XXX. t.-czikk alapján továbbra is érvényben marad. Megáüapitja a törvényjavaslat egyúttal az ujonczozás idejét is, melyet 1913. márczius 1-étől április 30-áig terjedő időre határoz meg. Most, midőn első izben van alkalmam az uj véderőtörvény alapján megállapított felemelt ujonczjutalékot

; a t. háznak elfogadásra ajánlani, ezt azzal a hő óhajjal teszem, hogy adja a Mindenható, hogy az uj véderőtörvény alapján kiépített hadseregünk harczképessége mindenkor a legfőbb őre legyen a békének, (Helyeslés.) de ha szükséges és a sors ugy hozza magával, dicsőséget is tudjon hozni a magyar fegyverek ősi hírnevére. (Élénk lielyeslés, éljenzés és taps.) Elnök : Kivan még valaki szólam ? Ha senki sem kíván szólam, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, elfogadja-e az 1913. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról szóló