Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.
Ülésnapok - 1910-417
246 íl7. országos ülés 1912 deczember 3-án, kedden. Ilyenekben és ezekben merül ki az államvasutak igazgatásának a feladata. Ebből nem is akarok semmi tanulságot levonni, csak azt a tanulságot vonom le, hogy nem tartom kizártnak, hogy ezért és hasonló dolgokért az illetők megfelelő elismerésben fognak részesülni, mert hiszen nekünk, képviselőknek, akik egyebet nem csinálunk, mint itt a kellemetlen kötelességünket teljesítjük, ilyeneknek tapasztalására már volt és — meg vagyok róla győződve, — lesz is alkalmunk. A m. kir. államvasutak üzleti hányadosa a jövő évben 70'99%-kal van előirányozva. Az 1911. évben 73'53°/o volt, szemben a legrosszabb esztendő üzemi hányadosával, az 1909-essel, amikor 80% volt az üzemi hányados. Az államvasutak igazgatása nem győzte az üzemi hányados ezen megjavulására felhívni az ország közönségének figyelmét, azt azonban mélységesen elhallgatta, hogy ezen üzemi hányados javulása kizárólag a bevételek emelkedésének köszönhető, nem pedig a kiadások raczionábilis, a szükségletekkel arányban álló csökkentésének. Az pedig nagyon nagy különbség, t. képviselőház, hogy valamely üzemi hányados a bevételek emelkedése következtében javul-e meg, vagy pedig a kiadásoknak a csökkentése folytán, is álunk elsősorban a bevételek emelkedése okozta ezt. Nem szabad elfelejteni, t. ház, hogy 1909-től kezdve igen jelentékeny mértékben emelkedik az árudijszabás és a folyó esztendőben emeltük az árudijszabást másodszor s emeltük a személydijszabást is. Normális gazdasági viszonyokat véve figyelembe — ezt a formulát kell használnom, — nincsen kizárva, hogy a bevételek előirányzata valóságban el is fog éretni. De csak normális gazdasági viszonyok mellett; és sajnos, hogy a költségvetés szerkesztése óta az ország gazdasági helyzete abnormálissá vált. Abnormálissá vált a termelés szempontjából, abnormálissá vált azon hitelválság következtében is, amely szerte az országban konstatálható. Másutt, t. ház, az üzemi hányadosnak a megjavulása nem a bevételek emelkedése következtében állott elő, hanem a kiadásoknak vas erélylyel keresztülvitt leszállitásából. így pl. Poroszországban — erre utaltam már egyszer más helyen — ez az üzemi hányados rettenetes módon megrosszabbodott volt, egész 74°/o-ig, — nálunk 80°/o-ig szállott le — de az utolsó esztendőben, amelynek számadásai rendelkezésre állanak, ez 67%-ra javult meg, ami kizárólag a kiadások leszorításának tulajdonitható. Nálunk ilyen jelenség alig fordult elő; nálunk az üzemi hányados csak annyiban nem rosszabbodik, mert bevételeink, 1909-től kezdve, nem várt mértékben megjavultak. T. ház! Az idő annyira előrehaladott már és a ház türelme ezen száraz kérdések iránt annyira ellankadt, (Halljuk! Halljuk!) hogy igyekszem beszédem befejezéséhez eljutni. Az államvasutakba, t. ház, körülbelül háromezer millió korona tőke van beruházva. Az államadósságok jelentékenyebb része az államvasutakra fordíttatott. Nemcsak gazdasági, nemcsak forgalmi, nemcsak nemzeti, hanem általános állami érdek is az, t. ház, hogy az államvasutak igazgatása terén elvégre szigorú rend teremtessék, minden tényező a megfelelő helyre állíttassák és a megfelelő felelősségre vonassák. Ez nagy, majdnem legyőzhetetlen feladat, mert odáig jutottak az államvasuti állapotok — és ezt én nem a végrehajtószolgálatot teljesítő személyzetre értem, nem is arra, amely az államvasutak igazgatásában kevésbbé felelőséges állásokat foglal el, hanem az igazgatás vezetőségére — odáig jutottak az állapotok, hogyha a kereskedelemügyi minister ur nem nyúl bele vaserélylyel az államvasutak igazgatásába és nem valósítja meg az államvasuti igazgatás reformját, elsősorban nem veszi el az államvasutak igazgatásától az anyagszerek kezelését és nem ruházza azt, külföldi mintára, egy külön az ő vezetése alatt álló hivatalra, akkor ott rend, felelősség, szigorú takarékos gazdálkodás soha sem fog meghonosodni. (Mozgás.) Én, aki szerencsés vagyok közelről nézni a kereskedelemügyi minister ur tevékenységét, hivatala elfoglalásától kezdve; én, aki látom azt az ernyedetlen kitartást, kora reggeltől késő estig tartó tevékenységet, amelyet a kereskedelemügyi minister ur kifejt, (Éljenzés.) meg vagyok győződve, hogy benne meg van az a vaserély, amely ezen feladatok megoldásához szükséges, megvan az a tiszta látás is, amely nélkül ezen feladatok meg nem oldhatók. Ettől a meggyőződéstől, áthatva, ajánlom a költségvetést elfogadásra. (Éljenzés.) Elnök: T. ház! Az idő előrehaladott volta miatt javaslom, hogy a tárgyalást ma ne folytassuk és javaslatot teszek a t. háznak a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. Javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülését holnap, szerdán, deczember 4-én d. e. 10 órakor tartsa és annak napirendjére mindenekelőtt azokat a javaslatokat tűzze ki, amelyekre vonatkozólag a mai ülésen a tárgyalás sürgősségét kimondottuk. Ezek volnának a 631. számú törvényjavaslat a hadiszolgáltatásokról és a 630. számú törvényjavaslat a lovak és járművek szolgáltatásáról. Javaslom egyúttal a t. háznak, hogy harmadsorban tűzze ki a holnapi ülés napirendjére az 1913. évi ujonczjutalék megajánlásáról szóló 608. számú törvényjavaslatot és az ezen törvényjavaslattal kapcsolatos 609., 610. és 611. számú háromrendbeli jelentést is. Ha már a költségvetés tárgyalását megszakítjuk, akkor méltóztassék megengedni, hogy még azt a javaslatot is tegyem a t. háznak, miszerint tekintettel arra, hogy az érdekeltekre nézve igen nagy különbséget tesz az, ha az
