Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-417

246 íl7. országos ülés 1912 deczember 3-án, kedden. Ilyenekben és ezekben merül ki az állam­vasutak igazgatásának a feladata. Ebből nem is akarok semmi tanulságot levonni, csak azt a tanulságot vonom le, hogy nem tartom kizárt­nak, hogy ezért és hasonló dolgokért az illetők megfelelő elismerésben fognak részesülni, mert hiszen nekünk, képviselőknek, akik egyebet nem csinálunk, mint itt a kellemetlen kötelességün­ket teljesítjük, ilyeneknek tapasztalására már volt és — meg vagyok róla győződve, — lesz is alkalmunk. A m. kir. államvasutak üzleti hányadosa a jövő évben 70'99%-kal van előirányozva. Az 1911. évben 73'53°/o volt, szemben a legrosszabb esztendő üzemi hányadosával, az 1909-essel, amikor 80% volt az üzemi hányados. Az államvasutak igazgatása nem győzte az üzemi hányados ezen megjavulására felhívni az ország közönségének figyelmét, azt azonban mélységesen elhallgatta, hogy ezen üzemi hánya­dos javulása kizárólag a bevételek emelkedésé­nek köszönhető, nem pedig a kiadások raczioná­bilis, a szükségletekkel arányban álló csökken­tésének. Az pedig nagyon nagy különbség, t. képviselőház, hogy valamely üzemi hányados a bevételek emelkedése következtében javul-e meg, vagy pedig a kiadásoknak a csökkentése foly­tán, is álunk elsősorban a bevételek emelkedése okozta ezt. Nem szabad elfelejteni, t. ház, hogy 1909-től kezdve igen jelentékeny mértékben emelkedik az árudijszabás és a folyó esztendő­ben emeltük az árudijszabást másodszor s emel­tük a személydijszabást is. Normális gazdasági viszonyokat véve figyelembe — ezt a formulát kell használnom, — nincsen kizárva, hogy a bevételek előirányzata valóságban el is fog éretni. De csak normális gazdasági viszonyok mellett; és sajnos, hogy a költségvetés szer­kesztése óta az ország gazdasági helyzete abnormálissá vált. Abnormálissá vált a termelés szempontjából, abnormálissá vált azon hitelvál­ság következtében is, amely szerte az országban konstatálható. Másutt, t. ház, az üzemi hányadosnak a megjavulása nem a bevételek emelkedése követ­keztében állott elő, hanem a kiadásoknak vas erélylyel keresztülvitt leszállitásából. így pl. Poroszországban — erre utaltam már egyszer más helyen — ez az üzemi hányados rettene­tes módon megrosszabbodott volt, egész 74°/o-ig, — nálunk 80°/o-ig szállott le — de az utolsó esztendőben, amelynek számadásai rendelkezésre állanak, ez 67%-ra javult meg, ami kizárólag a kiadások leszorításának tulajdonitható. Nálunk ilyen jelenség alig fordult elő; nálunk az üzemi hányados csak annyiban nem rosszabbodik, mert bevételeink, 1909-től kezdve, nem várt mérték­ben megjavultak. T. ház! Az idő annyira előrehaladott már és a ház türelme ezen száraz kérdések iránt annyira ellankadt, (Halljuk! Halljuk!) hogy igyekszem beszédem befejezéséhez eljutni. Az államvasutakba, t. ház, körülbelül há­romezer millió korona tőke van beruházva. Az államadósságok jelentékenyebb része az állam­vasutakra fordíttatott. Nemcsak gazdasági, nem­csak forgalmi, nemcsak nemzeti, hanem általános állami érdek is az, t. ház, hogy az államvasutak igazgatása terén elvégre szigorú rend teremtes­sék, minden tényező a megfelelő helyre állít­tassák és a megfelelő felelősségre vonassák. Ez nagy, majdnem legyőzhetetlen feladat, mert odáig jutottak az államvasuti állapotok — és ezt én nem a végrehajtószolgálatot teljesítő személyzetre értem, nem is arra, amely az állam­vasutak igazgatásában kevésbbé felelőséges állá­sokat foglal el, hanem az igazgatás vezetőségére — odáig jutottak az állapotok, hogyha a keres­kedelemügyi minister ur nem nyúl bele vas­erélylyel az államvasutak igazgatásába és nem valósítja meg az államvasuti igazgatás reformját, elsősorban nem veszi el az államvasutak igaz­gatásától az anyagszerek kezelését és nem ru­házza azt, külföldi mintára, egy külön az ő vezetése alatt álló hivatalra, akkor ott rend, felelősség, szigorú takarékos gazdálkodás soha sem fog meghonosodni. (Mozgás.) Én, aki szerencsés vagyok közelről nézni a kereskedelemügyi minister ur tevékenységét, hi­vatala elfoglalásától kezdve; én, aki látom azt az ernyedetlen kitartást, kora reggeltől késő estig tartó tevékenységet, amelyet a kereskede­lemügyi minister ur kifejt, (Éljenzés.) meg va­gyok győződve, hogy benne meg van az a vas­erély, amely ezen feladatok megoldásához szük­séges, megvan az a tiszta látás is, amely nélkül ezen feladatok meg nem oldhatók. Ettől a meggyőződéstől, áthatva, ajánlom a költségvetést elfogadásra. (Éljenzés.) Elnök: T. ház! Az idő előrehaladott volta miatt javaslom, hogy a tárgyalást ma ne foly­tassuk és javaslatot teszek a t. háznak a leg­közelebbi ülés idejére és napirendjére vonat­kozólag. Javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülését holnap, szerdán, deczember 4-én d. e. 10 órakor tartsa és annak napirendjére mindenek­előtt azokat a javaslatokat tűzze ki, amelyekre vonatkozólag a mai ülésen a tárgyalás sürgős­ségét kimondottuk. Ezek volnának a 631. számú törvényjavaslat a hadiszolgáltatásokról és a 630. számú törvényjavaslat a lovak és járművek szol­gáltatásáról. Javaslom egyúttal a t. háznak, hogy harmadsorban tűzze ki a holnapi ülés napirendjére az 1913. évi ujonczjutalék megaján­lásáról szóló 608. számú törvényjavaslatot és az ezen törvényjavaslattal kapcsolatos 609., 610. és 611. számú háromrendbeli jelentést is. Ha már a költségvetés tárgyalását meg­szakítjuk, akkor méltóztassék megengedni, hogy még azt a javaslatot is tegyem a t. háznak, miszerint tekintettel arra, hogy az érdekeltekre nézve igen nagy különbséget tesz az, ha az

Next

/
Thumbnails
Contents