Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-417

244 hll. országos ülés 1912 deczember 3-án, kedden. kai lehetne a megfelelő összehasonlítást meg- tenni, mert a posta e feladatai teljesítésénél teljes mértékben stagnál, (Mozgás.) amint mindjárt be fogom bizonyítani. A postaigazgatás nem ismert az utolsó esztendőkben más feladatot, mint a személyzetszaporítást és a fizetésjavitást. Erre törekedett és mindkettőt teljes mértékben elérte, és emellett legnagyobb mértékben, — amire eléggé erős szavakat alig lehet találni, — elhanyagolta az ország közforgalmi érdekeinek kielégítését.A számok világánál fogom e nehéz vádat bizonyítani. (Halijuk !) A postahivatalok száma volt 1900-ban: 278 kincstári hivatal és 4010 nem kincstári hivatal, összesen tehát 4288 hivatal állott a közönség rendelkezésére. Ezeknek a száma 1907-ben emelkedett 4288-ról 4462-re, az emel-, kedés tehát 4'5°/o, 1907—1911-ig az emelkedés 4462-ről 4588-ig terjedt, az emelkedés tehát öt esztendő alatt 2'82%, és nehogy azt mondja valaki, hogy nem teljes elfogulatlansággal tárgyalom e kérdéseket, megjegyzem, hogy a postaügynökségek száma 1907 óta emelkedett 528-ról 1044-re és a postai gyűjtőhelyek száma 93-ról leszállt 82-re. De ezek csak abszolút számok, t. ház. Menjünk bele a kérdés részletes fejtegetésébe. Mert hiszen mi, kik itt a fővárosban élünk, nem panaszkodhatunk még, bár jmnaszra itt is elég volna az ok; de nem a fővárosi ember és a fővárosi lakosság szempontjából kell ezeket a kérdéseket nézni, hanem vizsgálni kell azokat az egész ország lakosságának szempontjából. Összeállítottam jjostaigazgatási kerületek szerint a postaintézetek és a levélszekrények számát. Az összeállítás nem volt nagyon könnyű, mert hiszen a jelentések nem ugyanazon alapon dolgozzák fel az adatokat. Megállajritora, hogy 1907-ben volt az egész országban 4462 postahivatal, kincstári és nem kincstári, a közönségnek pedig rendelkezésére állt 13.318 levélszekrény. Ne méltóztassék kicsinyelni, hogy én itt a levélszekrények számával foglalkozom, mert a levélszekrény képezi azt az utat, melyen a közönség legkönnyebben, sok helyen egyedül fér a postához. A hivatalok száma 1911-ig emelkedett 4587-re, a levélszekrények száma pedig 15.026-ra. Hogy állunk a hivatalok dolgával vármegyék és városok szerint? Érdemes ezzel foglalkozni, t. ház. Pl. Csongrádmegyében volt 1907-ben 15 hivatal, 1911-ben 16 hivatal, tehát egygyel igazán szaporodott a hivatalok száma. A levélszekrények száma volt Csongrádmegyében 1907-ben 59, öt évvel később 66. Hevesvármegyében, amely az országnak nem a legutolsó vármegyéje, a hivatalok száma nem változott öt év alatt, a levélszekrények száma pedig felemelkedett 135-ről 163-ra. Itt van Jász-Nagykun-Szolnokniegye. A hivatalok száma, 65, nem változott, a levélszekrények száma emelkedett 196-ról 230-ra. Pestmegyében, ebben az óriási birodalomban a hivatalok száma felemelkedett 182-ről 196-ra, tehát. 14-gyel, a levélszekrények száma szaporodott 200-zal, 504-ről 704-re. De ha ezt a rendkívül fontos kérdést, a levélszekrények számának kérdését ugy vizsgálom, hogy megnézem, mennyi esik a levélszekrényekből a törvényhatósági városokra, akkor azt találom, hogy a törvényhatósági városokra esik 3363 levélszekrény, vagyis a törvényhatósági városok kivételével az egész országban csak 11,663 levélszekrény van. Hogy mit jelentenek ezek a számok, t. ház, arra nézve meglehetős fáradsággal csináltam egy nemzetközi összehasonlítást. E számokat rettenetes nehéz volt beszerezni, mert a különböző igazgatások jelentései eltérő alapon' terjesztik, elő a statisztikai adatokat. Állapítsuk meg elsősorban azt, hogy ma Magyarországon 70 kvadrátkilométerre és 4542 lakosra esik egy postahivatal, ezzel szemben pedig Ausztriában 43 négyzetkilométerre és 4143 lakosra, a német birodalomban 12 négyzetkilométerre és 1620 lakosra, Bajorországban 23 négyzetkilométerre és 2327 lakosra, Svájczban pedig 21 négyzetkilométerre és 1912 lakosra esik egy postahivatal. Kitűnik ebből az összehasonlításból, hogy még Ausztriában is, amelynek postaviszonyai majdnem olyan kedvezőtlenek, mint a mieink, 43 négyzetkilométerre esik egy postahivatal, holott nálunk csak 70 négyzetkilométerre. E mellett nálunk 21 négyzetkilométerre esik egy postaszekrény. Tessék már most elképzelni, mit jelent az, ha a lakosságnak egy órányira kell vándorolnia, amig elér egy postaszekrényt. Ausztriában már minden 6 négyzetkilométerre esik egy postaszekrény, Svájczban pedig 3 kvadrátkilométerre. Ez adatokkal nem lehet bővebben foglalkoznom, mert az idő rövidsége arra int, hogy befejezzem előadásomat; de mégis meg kell jegyeznem, hogy ha az üzemi koefficzienst nézem, amely 1913-ban 95%-ot tesz ki, azt találom, hogy azok a posták is, amelyek mintaszerűen teljesitik a közönség irányában feladatukat, sokkal kedvezőbb üzemi hányaddal dolgoznak, mint a mieink. És jellemző ebben az, hogy bár az üzemi koefficziens az utóbbi időben megjavult, egyik postahivatal sem dolgozik akkora százalékos bevételi többlettel, mint a magyar. Mindenütt igyekeztek arra, hogy a bevételeket és kiadásokat összhangban tartsák, csak Magyarországon nem. Mert ha azt nézem, mi okozta a bevételeknek ezt a megromlását, azt találom, hogy egyedül a teljesen megokolatlan személyzetszaporitás. INalunk 5 esztendő alatt 2'5°/o-kal emelkedett a kincstári hivatalok száma, a személyzet pedig 25'4°/o-kal; a kinevezett állami személyzet emelkedett 19°/o-kal, a napidíjas személyzet 61%-kal, ezzel szemben a nem kincstári személyzet mindössze 17%-kal.