Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-417

234 kíl. országos ülés i9i% deciember 3-án, kedden. Felmerült a betegápolási pótadó emelésének kérdése. Ez a kérdés már kisértett a mult évben, amidőn a múlt évi budget összeállításával foglalkoztunk, akkor azonban még képesek voltunk ezt a kérdést egy évvel kitolni. A jelen költségvetési előirányzat összeállításánál azonban oly nagy nehézségek merültek fel, hogy t. barátom, a pénzügyminister ur, nem volt abban a helyzetben, hogy elállhasson attól a követelménytől, hogy tekintettel a betegápolási alapnak és az ezzel kapcsolatos kiadásoknak óriási növekedésére, ez a pótadó felemeltessék. Ismeretesek a t. képviselőház előtt azok az okok, amelyek a betegápolási költségek ezen abnormis emelkedését előidézték. Bizonyos mértékig a törvény maga már nem volt szerencsés alkotás, másrészről pedig a gyermekvédelemmel járó igen tetemes költségek ugyanerre a czimre hárittattak rá ugy, hogy eltért a dolog eredeti rendeltetésétőj és kitágittatott annak tevékenységi köre, aminek az lett a következése, hogy a betegápolási alap kezelése az évi óriási defioziteknek állandó forrásává lett ugy, hogy évről-évre az állam egyéb bevételeiből óriási összegeket voltunk képtelenek az alap javára forditani : a legutóbbi összeállitás szerint tiz év alatt ennek az alapnak nem kéve sebb mint 42 millió korona deficzitje volt, amelyet az állam másnemű forrásaiból kellett pótolni. Ezek voltak azok az okok, amelyek a pénzügyministert arra birták, hogy a pótadó tételének felemelését kezdeményezze. Én elismerem, hogy az időpont nem valami nagyon kedvező, mert hiszen későbbi dispoziczió következtében most 1913. január elsejével lépnek életbe az uj egyenesadótörvények is, amelyekre nézve bizonyos körökben el van terjedve azon aggály, hogy az uj egyenesadótörvény tetemes adóemelést involvál. Ez azonban nézetem szerint téves felfogás, mert elismerem ugyan, hogy a nagy jövedelemmel biroknál emelkedni fog az adó, de annál inkább csökken ez a kis exisztencziáknál, de hisz az egész rendezésnek ez volt a czélja és ennek következtében, a mi számitásunk szerint az uj adótörvények nemcsak hogy bevételi többletet nem fognak eredményezni, hanem egy bizonyos visszaeséssel fognak járni az állami bevételekre. Mégis elismerem, hogy ilyen időpontban ezt az adót is emelni nem tartozik a népszerű kormányzati feladatok közé ; (Ugy van !) de hisz a kormány nem azért van itt, hogy a népszerűséget keresse, hanem azért, hogy az állami szükségletek kielégitéséről gondoskodjék. (Élénk helyeslés.) Ezért hoztuk javaslatba ezt az intézkedést. Nem zárkózunk el azonban az elől, hogy rekonszideráczió alá vegyük azt a kérdést, hogy miképen lehetne, legalább időlegesen, ettől az intézkedéstől eltekinteni, a nélkül hogy a költségvetési előirányzat deficzittel záruljon. Nem gondolnám, hogy akár állam-hiteli, akár más szempontból a t. képviselőház azt kívánná, hogy költségvetési törvényünket nyolcz vagy kilencz milliós deficzittel zárjuk. Épen azért megfontolás tárgyává tesszük, hogyan lehetne ezt a nehézséget elkerülni, és én arra kérem az igen t. képviselőházat, méltóztassék e tekintetben egy pár napig türelemmel lenni, mert hiszen a kérdés eldöntése nem most, hanem az appropriaczionális vitánál fog megtörténni, — mert abban a költségvetési törvényben fog a felemelés mérvének perczentuális tétele kifejezésre jutni. Amig az tárgyalásra kerül, remélem, valami megállapodásra tudunk jutni, amely megnyugvást fog általában eredményezni. (Elénk helyeslés.) Nyegre László t. barátom egy igen szép és érdekes felszólalásban rámutatott azokra a roppant nehézségekre és veszélyekre, amelyek a községi háztartás körében felmerültek és amelyek az ő nézete szerint az uj adótörvény életbelépte következtében még emelkedni fognak. Ez, t. képviselőház, a mi belügyi adminisztrácziónknak egyik legnehezebb kérdése és én megvallom, amit azelőtt mondtam erre nézve, az fokozottan áll, hogy t. i. ma nem volnék abban a helyzetben, hogy meg tudnám mondani, minő eszközök és intézkedések azok, amelyekkel ezen a súlyos bajon segíteni lehet, én csak azt érzem, hogy segíteni kell, (Élénk helyeslés.) hogy keresnem kell a módokat és az eszközöket, hogy ezen a bajon segítsünk. Egyelőre mindenesetre czélszerünek látom azt, hogy mivel a községek háztartásában és ezen háztartás lelkiismeretes vagy kevésbbé gondos vezetésében is rejlik kétségtelenül egyik oka annak, hogy ily horribilis pótadókkal kell dolgozni a községeknek, (Igaz! ügy van!) mondom. részemről egyik főintézkedésnek és a szanálás kezdetének tekintem azt, hogy a községek háztartása belsőleg részletes megvizsgálás alá vétessék, (Helyeslés.) mert én azt hiszem, hogy igen sok helyen a túlságos magas pótadók jelentékenyen leszállithatók akkor, ha a községek jövedelmei lelkiismeretesen, pontosan kezeltetnek (Igaz ! Ugy van '.) és ha azoknak jövedelmiforrásai minél jobban kihasználtatnak. (Élénk helyeslés.) Végül engedje meg a t. képviselőház, hogy az ngj Nyegre László, valamint a Lukács György t. képviselőtársaim részéről felemiitett témával, az adminisztráczió államosításával (Halljuk ! Halljuk !) nem mondom, hogy foglalkozzam, hiszen ebben sem kívánok ez alkalommal bővebben belebocsátkozni, hanem hogy ezzel a kérdéssel szemben is jelezzem álláspontomat. (Halljuk! Halljuk !) Nekem, t. képviselőház, nem mai, hanem igen régi meggyőződésem az, hogy az adminisztráczió ugy, ahogy ma van, tényleg nem felel meg a parlamentáris kormányzat követelményeinek, (Ugy van !) mert az, aki hivatva van gyakorolni a vezetést, tudja legjobban, hogy mennyire nehéz a felelősséget vállalni intézkedésekért, amelyekre nézve a végrehajtás lehetősége nincs a kormány kezében és amely, mint mindennap látható kése-