Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-416

hlb\ országos ülés 1912 (Az elnöki széket Beöthy Pál foghíja el.) Azoknak a szerencsés helyzetben lévő közsé­geknek háztartásában, melyek saját vagyonuk jö­vedelméből képesek szükségleteiket fedezni, — de ezek csak községek lehetnek, mert Magyarországon várost nem tudok, mely ebben a helyzetben volna — változást nem idéznek elő az uj adótörvények, ellenben azokra nézve, melyek szükségleteiket községi adóval fedezik, meglehetős mérvű rosszab­bodást fognak előidézni, melynek aránya aszerint változik, amilyen arányosak voltak a régi adók egymással és amilyen arányban fognak ezen adó­nemek változni az uj adótörvények életbeléptetése folytán. (Igaz ! 11 gy van !) Azt lehetne mondáid, hogy ez a kérdés igen egyszerűen megoldható azáltal, hogy a községek községi adójuk százalékát fölemelik annyira, hogy a hiány ezúton pótolható legyen. De ez a kérdés nem olyan egyszerű, mert azok a községek már most is száz, sőt száz százalékon felüli községi adóval dolgoznak, ha a háztartás mérlegé­ben csak, mondjuk, 100.000 korona hiányt idéz elő az uj adótörvény életbelépte, a községi adó száza­lékát oly óriási mérvben kell felemelnie, amit az úgyis már túlterhelt jövedelmi forrás meg nem bir. De másrészt útját állja ennek az a körülmény is hogy a kivetéseket nem lehet igazságosan egyenlő­síteni, ami leginkább megkívánható egy adónál, mert a házadó növekedik, a földadó esik, ha tehát a földadót fizetők a községi adó emeléséért re­kompenzácziót találnak a földadó esésében 5'5% leszállításában, ellenben a házadó fizetőket két­szeresen sújtja. Országos szempontból tartom ezt a kérdést nagyfontosságunak és pedig azért, mert a belügyi kormányzat költségvetésében látjuk, hogy 5 millió koronával van előirányozva a városok segélyezése. Azt hiszem, nem azért történik, mert az állam­nak milliói vannak, hogy nem tudja, hová fordítsa, hanem azért, mert erre városoknak és községek­nek nagy szükségük van, hogy rendeltetésük és hivatásuknak megfelelhessenek. Ha most az uj adótörvények életbeléptetésé­vel megrontjuk a háztartásunk mérlegét és abba a helyzetbe hozzuk különösen a városokat, hogy kihasználatlan erőforrásaik hiányában, a községi adó fokozásával pótolják a jövedelmi veszteségü­ket, de a haladáshoz szükséges uj alkotásokat nem létesítenek, tehát a haladásban stag­náczió fog beállani, ami állami szempontból igen nagy kár és veszteség lenne. (11 gy van !) Hogy milyen legyen a mód, vagy melyek azok az eszközök, amelyekkel ez elháritandó, nem tudom, ezért e tekintetben propozicziókat sem teszek, mert hiszen nem ismerem azokat az állami és magasabb szempontokat, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a jövedelmi adó után is a községi adó szedése megengedtessék. De érzem és tudom, hazafias érzésem sugallja azt, hogy különös gond forditassék erre, ha azt akarjuk, hogy a városok abban a körzetben, amelynek központjába van­deczember 2-án, hétfőn. 205 nak rendelve, kulturális, gazdasági és ' nemzeti fejlődés, sőt még azon felül, nemzeti szempontból fennálló hivatásuknak megfelelhessenek; és ha azt akarjuk, hogy az igen t. előadó ur által aján­lott fontos és bölcs útmutatásnak, t. i., hogy erő­gyűjtésre törekedjenek, megfelelhessenek. Miután meg vagyok győződve, hogy a kormány a városok és községek általam vázolt helyzetét megfontolás tárgyává teszi, de már azért is, mert politikája iránt bizalommal viseltetem, a költség­vetést általánosságban a részletes tárgyalás alpjául elfogadom. (Élénk helyeslés és taps. A szónokot szá­mosan üdvözlik.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Néni'!) Ha nem, a vitát bezárom. Miután az előadó ur bejelentette, hogy nem kivan szólni, a tanácskozást befejezettnek nyíl­va nitom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1913. évi állami költségvetést álta­lánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen !) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a költségvetés általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás, még pedig elsősorban a kisebb tárczák költségvetése (ír.'595). Nagy Ferencz előadó : T. képviselőház ! Mivel az úgynevezett kisebb tárczák különböző czimekből állanak, általánosságban nem lehet hozzá szólanom; azért, kérem, méltóztassék mindjárt az első tételt felolvasni. Szinyei- Merse Félix jegyző (ohassa): Királyi udvartartás. Rendes kiadások : I. fejezet. Kiadás. Rendes kiadások 11,300.000 K. Nagy Ferencz előadó: Elfogadásra ajánljuk. Elnök : Megszavaztatik. Szinyei- Merse Félix jegyző (olvassa): 0 csá­szári és apostoli királyi Felsége kabineti irodája és e kabineti iroda nyugdijai. Rendes kiadások : II. fejezet. Kiadás. Rendes kiadások 193.519 K. Nagy Ferencz előadó: Elfogadásra ajánljuk. Elnök : Megszavaztatik. Szinyei-Merse Félix jegyző (olvassa) : Ország­gyűlés. Rendes kiadások. III. fejezet. 1—2. czim és VI. fejezet. 1. czim. Rendes bevételek. I. fejezet. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. A főrendiház kiadásai 193.950 K. Nagy Ferencz előadó: Elfogadásra ajánljuk.­Elnök : Megszavaztatik. Szinyei- Merse Félix jegyző: A pénzügyi bi­zottság javasolja, méltóztassék az átruházási jogot a személyi járandóságok 1—4. alrovata és a dologi kiadások rovata között megadni. Elnök : Az átruházási jog megadatik. Szinyei- Merse Félix \e$yző (olvassa) : 2. rovat. A képviselőház kiadásai 4,334.423 K. Nagy Ferencz előadó: Elfogadásra ajánljuk. Elnök : Megszavaztatik. Szinyei- Merse Félix jegyző (olvassa): Nyug­dijak. 1. rovat. A főrendiháznál 17.364 K. Nagy Ferencz előadó: Elfogadásra ajánljuk. Elnök : Megszavaztatik.

Next

/
Thumbnails
Contents