Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-413

144 kiS. országos ülés Í912 november 28-án, csütörtökön. megengedni, hogy magára a költségvetésre tegyek néhány formai megjegyzést és pedig különösen a költségvetésnek rendkívüli kiadásaira, amelyek, amint méltóztatnak tudni, két rovatba vannak besorozva, t. i. az átmeneti és beruházási rovat alá. Hogy átmeneti kiadás alatt mit értünk, azt nagyon könnyű meghatározni: minden olyan kiadást, amely az állami vagyonleltárban szaporulatot nem jelent, s egyúttal olyan természetű, hogy az állami életben nem évről-évre tér vissza, hanem csak egy évben, esetleg az éveknek egy bizonyos számában. Az ilyen kiadásokra iskolai példa lehet a belügyi tárezában a választókerületek beosztása czéljára szükséges statisztikai munkálatok költségére és az uj választási törvény alapján összeállítandó névjegyzék elkészítésénél felmerülő rendkívüli költségekre felvett 100.000 K, mert nyilvánvaló, hogy amint ezek a munkálatok elkészülnek, ezen a czimen az államháztartást ujabb megterhelés nem éri. (Ugy van !) Epén ilyen átmeneti kiadás a pénzügyi tárczánál például a bányakutatások költségeire, kutatásokra, mélyfúrásokra felvett 40.000, illetve 654.000 K, mert ismét világos, hogy amint ezek befejeztetnek, ezen a czimen az államháztartást ujabb kiadás nem terheli. (Ugy van !) Vagy a kereskedelmi tárczánál a viczinálisok segélyezésére adott segélyösszegek, amelyek természetesen e viczinális vasutak segélyezésére fordíttatván, ha ez a segély az illető viczinálisnál megszűnik, ep ipso ezen a czimen az államháztartást többé nem fogják terhelni, (ügy van !) Ezek tehát az átmeneti kiadások. Már most ezekkel szemben állanak a rendkívüli kiadások közt a beruházási kiadások, amelyek pedig — ismét magának a szónak fogalmából következik — jelentenek minden olyan kiadást, amely az államnak akár ingatlan vagyonát, akár ingó leltári vagyonát szaporítja. (Helyeslés.) Már most kissé nehéz helyzetben vagyunk, ha a költségvetésnek ide vonatkozó tételeit nézzük. Leszek bátor felhozni néhány példát, hogy a dolog egészen világosan álljon a t. ház előtt. A ministerelnökségnél például az átmeneti kiadások között szerepel a fiumei kormányzóság hivatalának elhelyezése czéljából megszerzett épület átalakítására és kibővítésére felvett 180.000 korona, amely összegben, amint az indokolásból látom, benne van részben magának az épület megszerzésének vételára is, pedig nyilvánvaló, hogy ezzel az államvagyon szaporodik és igy ez nem átmeneti kiadás, hanem tulajdonképen beruházás. Ellenben beruházásnak van felvéve a pénzügyministeriumnál ugyancsak a fiumei pénzügyőrségi laktanya kibővítési költségeire felvett összeg. Vagy a pénzügyministeriumnál a bányászati-, erdészeti-, chémiai tanszékek felszerelésére öszszesen fel van véve 98.000 korona ; ez az átmeneti kiadásokhoz számittatik ; ellenben az ércz-előkészitési laboratórium létesítésére — amely tehát teljesen analóg czélt szolgál, mint a chémiai laboratórium — felvett 20.000 korona a beruházások közt szerepel. A földmivelésügyi ministeriumnál a vizimunkálatok 2. rovatának 4. alrovata, pláne, átmeneti kiadás alá állit egy olyan tételt, amely épen ebben az alrovatban mint »befektetés« szerepel és amelyben kisebb ingatlanok megszerzésére 3000 korona van beállítva. EUenben beruházásnak van felvéve a társulati öntözőcsatornák építésének és egyéb vizimunkálatoknak segélyezésére felvett 139.000 korona, ami pedig, mint segélyezés, az állam pénztárából kiadatván, igazán csak átmeneti tételt képez, mert hisz az állam vagyonát nem gyarapítja. A kertgazdasági tanszéknél méhesek létesítésére átmeneti tétel 18.000 korona, ellenben ugyanezen a czimen a kerítésre felvett 4000 korona beruházás. A kertészetnél az állami kertgazdasági tanszékek bekerítése átmeneti tétel, 31.000 korona, ellenben a tanszékek kerítésére ugyanezen czimen felvett 3000 korona beruházás. A kísérleti intézmények felszerelésére és berendezésére felvett 70.000 korona átmeneti kiadás, eUenben a magyaróvári kísérleti állomás villamos világításának berendezésére felvett 8000 korona beruházás ; pedig az angyalföldi tébolydánál ugyanezen czélra felvett 10.000 korona ismét átmeneti kiadás. Végül még egyet hozok fel. Az igazgságügynél a fiatalkorú bűntettesek budapesti intézetének felszerelésé költségeire felvett 120.000 korona átmeneti kiadás, ellenben börtönügyi különböző czélokra, felszerelésre, felülvizsgálatra és egyéb műszaki költségekre felvett 370.000 korona beruházás. Nem foglalkoztam volna ezzel a kérdéssel ilyen részletesen, ha a zárszámadásnál nem okozna annak, aki azt a költségvetéssel akarja összehasonlítani, igen nagy nehézséget és fejtörést, hogy az állami zárszámadásoknál különböző czimekre utalva lát pl. ingatlan-szerzést és leltári anyag-szerzést, ugy hogy itt vannak olyan tételek, amelyek részben a rendes kiadások közt fordulnak elő, részben az átmeneti kiadások közt és részben a beruházások közt, a vagyon-leltárban pedig mint vagyonszajDorulat szerepelnek. Ez bizonyos fokú inkonvenienczia, mert hiszen az volna kívánatos, hogy a zárszámadás minden egyes tétele a költségvetés kongruens tételével összehasonlitható legyen és megáüapitható legyen, hogy e czimen történt-e hiteltullépés vagy nem. Igaz, hogy vannak olyan határ-kérdések az átmeneti kiadások és a beruházások közt, mikor pl. régebben is megvolt épület leromboltatik és annak helyébe uj építtetik, amikor nehéz megvonni a választó vonalat a valódi átmeneti kiadás és az uj beszerzés között, de ilyen választó vonalat képez az, hogy ami, akár ingatlan, akár ingó, leltári vagyonszaporulatot képez, az beruházási kiadás és minden olyan kiadás, amely vagyonszaporulatot nem képez, vagy rendes kiadás, vagy átmeneti kiadás. (Élénk helyeslés.) Ezt a formai dolgot fölemlítve, áttérek fölszólalásom tulajdonképeni tárgyára, t. i. a tisztviselők helyzetére, amely, nemcsak állami szempontból, t. i. az állam adminisztrácziója szempont-