Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-408

104 id8. országos ülés Í9Í2 Gróf Andrássy Gyula : . - . amely önmagában véve mindenesetre csak elitélendő, de amelynek mentsége az, hogy a legjobb meggyőződéssel, a legtisztább lelkiismerettel (Elérik ellenmondások. Zaj.) azt czélozza, hogy azokat a jogokat védje meg, amelyek becsesek az országra és becsesek mindenkire nézve, a ki hazafi ! Nemes Zsigmond : Tenor volt,... Gróf Andrássy Gyula : ... az nem az obstrukeziónak folytatása. (Élénk ellenmondások.) Ha annak az obstrukcziónak volna folytatása, én egy fél szóval sem védeném, mert igenis most is mindig én rám akarják olvasni ; én azt az obstrukcziót elitéltem (Nevetés és zaj.) és amit akkor mondtam, azt ma is fentartom. Én igenis azt az obstrukcziót hibásnak, rossznak tartottam. És most nem arról van szó, hanem arról van szó, hogy ez a küzdelem tisztán csak az önök — mindig mondom, fel kell tételeznünk egymásról a jó szándékot — jó szándékból meginditott erőszakos akcziója ellen védi azt, amit ők és én is egy szentélynek tartunk szemben másokkal. (Mozgás.) Azt, hogy a házszabályokat megsértették, önök sem tagadják. Csakhogy önök egy kicsit könnyen veszik a dolgot. (Ellenmondások.) Azt mondják : mi az a házszabály, a házszabály nem fétis — hallottam akárhányszor, — nem szentély, az a mi belügyeinkre vonatkozó szabály, attól a többség, ha akarja, eltérhet. (Mozgás. Halljuk! Halljuk!) Én nagyon érteném, hogyha erre az álláspontra helyezkednék az a szocziálísta, aki azt mondja, hogy a házszabályokkal a törvény hatályát felfüggeszteni nem lehet, a házszabályokkal a megválasztott képviselőnek jogát, hogy itt a terembe beléphessen és itt jogait gyakorolja, felfüggeszteni nem lehet. Ezt érteném, de az, aki azt mondja, hogy a házszabály oly nagy erő, oly törvényerejű dolog, hogy azzal a törvényes, kétségbevonhatatlan jogokat is fel lehet függeszteni, az aztán ugyanazzal a lélegzettel nem mondhatja mindjárt rá, hogy jjedig az a házszabály nem is olyan nagyon fontos, azt megsérthetjük, ahhoz senkinek semmi köze nincs. (Mozgás.) Ez vagy törvényerejű szabály, vagy nem az. Ha törvényerejű szabály, akkor ennek alapján lehet felfüggeszteni azt a jogot, hogy a képviselő itt megjelenjék, de akkor ezt a házszabályt tisztelni is kell, akkor e házszabály törvényerejű a többséggel szemben, épugy, mint a kisebbséggel szemben, (Ugy van!) legelső sorban pedig az elnökkel szemben, akinek hivatása e szabályokat megvédeni és ezeket alkalmazni, (ügy van! Mozgás.) De, kérem, önök nemcsak a házszabályt sértették meg és az 1848 : IV. törvényczikk azon intenczióját, hogy az alapján kiadott házszabályokat mindenki tisztelje, hanem még ezenkívül is az 1848: IV. törvényczikk 15. §-ának pozitív rendelkezését is megszegték. Ez a törvény azt mondja, hogy »a szorosabb értelemben vett tanácskozási rendet illető része, csak az évi ülések végéoktőber 30-án, szerdán. vei, s csak a törvényjavaslatok tárgyalásának bevégzése után, fog módosittathatni«. Ez a törvény mit jelent ? Ez a törvény azt jelenti, hogy szabályos határozattal sem volna jogában e háznak azt megállapítani, hogy a napirenden lévő törvényjavaslatok más szabályok szerint tárgyaltassanak, mint az előre megállapított házszabályok szerint. Ez a képviselőház, kivéve talán az egyhangú határozatot, azon az alapon, hogy volenti non fit iniuria, ettől eltekintve, szabályos határozattal sem mondhatta volna ki azt, hogy a véderőtörvényjavaslatra vonatkozólag három szavazással egyenértékű legyen egy ; hogy a véderőjavaslat tárgyalása alatt az elnöknek joga van behozni a klotürt, bezárni a vitát, megfosztani azokat szólásjoguktól, (Mozgás.) akik javaslatokat terjesztettek be. Rendes szabályos házhatározattal sem lehetne azt kimondani, hogy addig, aráig a már napirenden lévő véderőj avaslat tárgyaltatik, a zárt ülések elrendelését nem kell kimondani. Képzelhető-e kérem az, hogy amit jogos szabályokkal kimondani nem lehet, azt önkényesen elrendelni szabad ? (Mozgás.) Egy hang (a jobboldalon) : Ultima ratio ! Gr. Andrássy Gyula: Képzelhető-e, hogy ily törvény arra gondol, hogy igen, megvédem a kisebbséget az ily váratlan események elől, megvédem a házszabályokat, de csak a szabályos, a törvényes formák közt létrejött határozattal szemben, az önkény jogát pedig ismerem ? Ily törvény nincs, tehát az 1848 : IV. t.-cz. 15. §-ával világos ellentétben volt az az eljárás, hogy a véderőtörvényt nem a házszabályokból, hanem az elnöki lelkiismeretből merített szabályokkal tárgyalták végig. De, ha mindezekben nem is volna igazam, még akkor is jogtalanná tenné az egész eljárást az, hogy ennek a határozatnak karhatalommal való végrehajtására semmi néven nevezendő felhatalmazása az elnökségnek nincs és nem volt. Hogy a 258. §., mely kimondja a kizárást, jó-e vagy nem, azt nem. vitatom, de tényleg szankczió nélküli paragrafus. Lehet ez hiány, lehet ereje a jogrendnek, de tényleg minden szankcziót nélkülöző felhatalmazás ez, ami nem példátlan. (Zaj jobbfelöl.) A t. elnök ur hivatkozott — ugy hiszem — az 1848: XIV. t.-czikkre, mely megengedi azt, hogy a nemzetőrség bizonyos esetekben beavatkozzék. Ez a hivatkozás szerintem teljesen tarthatatlan. Teljesen tarthatatlan először is azért, mert a rendőr nem nemzetőr. (Derültség a jobboldalon.) Megint olyan nagyon nevetni méltóztatnak, majd nevessenek később. (Zaj jobbfelol.) Ez is teljesen elegendő volna, mert ha jogot a nemzetőrnek ad a törvény és az az intézmény megszűnik, akkor ez a jog némileg sántikál, mert nincs birtokosa. De én nemcsak erre alapítom érvelésemet. Nem is jogutódja a rendőr a nemzetőrnek. Egészen ellentétes politikai gondolatokat akartak a nemzetőrséggel elérni, szemben a rendőrséggel. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) A nemzetőrségnek alapgondolata az volt, hogy a