Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-365

365. országos ülés 1912 április 13-án, szombaton. 91 hogy mindenki igen-nel vagy nem-mel szavazhasson, a szerint, a mint a benyújtott módosításokat lelkiismerete szerint elfogadja, vagy nem. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ennek folytán kérem a t. elnök urat, hogy a ház évtizedes gyakorlatának megfelelőleg, a kérdést a benyújtott pótlásokra, illetőleg módositásokra nézve külön-külön feltenni méltóztassék. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Szojka Kálmán jegyző: Jaczkó Pál! Jaczkó Pál: T. képviselőház ! (Zaj a jobboldalon.) Farkas Pál (közbeszól). Jaczkó Pál : Megnyugtathatom íarkas Pál t. képviselőtársamat, hogy csak nagyon rövid időre fogom türelmét igénybe venni, tekintettel arra, hogy az eddig elhangzott felszólalások nagyjában megindokolták azon helyes álláspontunkat, hogy a 225. § nak megfelelőleg a kérdés ugy teendő fel, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen válaszolni. Szerény meggyőződésem szerint az elnök ur által előterjesztett formában ez csak akkor felel meg a 225. § nak, hogyha a tegnapi ülésen történteket teljesen vissza nem tükröző jegyzőkönyvet a többség vissza akarja vetni. Én azonban számolok azzal, hogy igenis lehetnek olyanok, a kik a tegnapi eseményekben nem látnak olyan nagy dolgokat, hogy erre az egész jegyzőkönyv elvetésével vagy el nem fogadásával válaszoljanak. Módot kivánok azonban nyújtani erre épen azért, hogy ők is a benyújtott módositványokat részben vagy egészben elfogadhassák, szóval, hogy a tegnapi jegyzőkönyv pótoltassák. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Hogy ez a 225. §-nak megfelel-e, arra nem akarok részletesebben kiterjeszkedni, hiszen az előbb történt felszólalásokból kitűnik — azt hiszem, Bakonyi Samu t. képviselőtársam hozta fel — hogy a 225. § második mondata szerint (olvassa) : »Ha a szavazásra feltett kérdés, czikk vagy indítvány több részből áll, részeire osztható*. Nyilvánvaló ebből, hogy a házszabályoknak az volt az intencziója, hogy abban az esetben, hogyha egyes képviselő az első mondatban kifejezetten megkövetelt igennel vagy nemmel, bármilyen alapon szavazni nem tud, nem képes vagy nem hajlandó, akkor módot és alkalmat adjunk neki arra, hogy igennel vagy nemmel szavazhasson a feltett kérdésre. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy, miután tegnap is volt alkalmam meggyőzni a t. házat arról, — a mit ma csak ismételhetek — hogy igenis a jegyzőkönyv nem fedi teljesen a valóságot, egész nyugodtan nemmel szavazhatok, vagyis, hogy nem fogadom el a jegyzőkönyvet. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ellenben annak, a ki véleményemben nem osztozik, módot akarok nyújtani, hogy pótinditványunknak egyikét vagy másikát elfogadhassa. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) És, t. képviselőház, a házszabály alkotmányunknak olyan utolsó biztositéka, a melynek integritásáról mindnyájunknak egyformán kell gondoskodni. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ily körülmények között ne méltóztassék kicsinykedésnek venni azt, hogy mi egy-egy szakaszban is látunk ilyen eszöközöket és módokat, a melyeknek révén megállapíthatunk egyes szabálytalanságokat, legyenek azok akár kisebbek, akár nagyobbak. A mikor tehát a kérdés feltételéhez hozzászólunk, nyilvánvaló, hogy azt akarjuk elérni, hogy a 225. § teljes egészében érvényesüljön, vagy érvényesülhessen. (Zaj. Elnök csenget.) Farkas Pál: Azt Ígérte, hogy rövid lesz ! (Zaj.) Jaczkó Pál : Én igen szívesen hallgatom meg a t. képviselő urat, és felelek is neki, ha közbe-' szólásait oly hangon mondja, hogy azokat meghallhassam. (Zaj.) Farkas Pál: Rövidséget igért ! Jaczkó Pál : Nem akarom a t. túloldalt, különösen exponált tagját, Farkas Pál képviselő urat molesztálni, mert ugy látszik, ő van hivatva arra, hogy bennünket' figyelmeztessen, hogy az idő lejárt. Én tehát a 225. § figyelembevételével kérem, hogy az indítványokat külön tegyék fel szavazásra és kérem, hogy az elnöki indítvány oly irányban módosittassék, hogy Egry Béla indítványa feltétlenül önállóan tétessék fel szavazásra, de a többi se kumulative kerüljön szavazás alá, hanem külön-külön. (Helyeslés a szélőbaloldalon.) Dsermák Ernő: T. képviselőház! A 226. §-nak megfelelően én is a kérdés feltevéséhez kivánok szólni és igen röviden rámutatni egyes olyan szempontokra, a melyeket előttem szóló t. képviselőtársaim nem érintettek. A jegyzőkönyvnek ugyanis két része van. Az egyik hitelesítve van, a másik hitelesítetlen. A hitelesített rész vonatkozik arra, hogy egy bizonyos képviselőtársunkat a mentelmi bizottság elé utasítottak. Hogy ez helyes volt e, vagy sem, azt tegnap megvitattuk, az tehát nem tartozik ide ; a jegyzőkönyvnek ezen része által azonban már megállapittatott az, hogy a jegyzőkönyvnek többi részében, a melyet most akarnak hitelesíteni, hiba van, a mennyiben a távollevők száma nem helyes, mert egy olyan képviselő is a távollevők közé számíttatott, a ki sem távol nem volt, sem nem szavazott. Ily körülmények közt nagy értelme van annak, hogy ez a kérdés külön tétessék fel és a többség ne kényszeríttessék olyan dolog hitelesítésére, a melylyel a jegyzőkönyvnek már hitelesített része homlokegyenest ellenkezik. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Az eset ugyanis az, hogy megállapittatnék, hogy valamely képviselő távol volt, de egyúttal a jegyzőkönyvnek már hitelesített részében azt. a ki távol volt, azért, mert jelen volt és nem szavazott, kiadják a mentelmi bizottságnak. (Igaz ! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A ház tekintélyének érdekében is szükséges, hogy az ilyen dolog elimináltassék, 12*