Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-395

518 395. országos ülés 1912 június 10-én, hétfőn. zéséig vita nélkül tudomásul vették és a főrendekkel azonnal közölték a királyi kéziratokat. Később azután a kormány beköszöntője és programmbeszédje után ezt a ház több izben vita tárgyává tette, más esetben pedig az elnök nem bocsátotta vita alá. Változás történt épen gróf Tisza István kinevezése alkalmával, amikor az elnök a királyi leirat felolvasása után azonnal kimondta a tudomásulvételt és az átküldést, vita indulván azonban meg, az átküldés csak a következő ülésen történt meg. A régi gyakorlathoz képest tehát már ekkor mindenesetre elkésve küldték át a királyi leiratot. Ez volt az első preczedens, amelyhez némileg hasonlítottak a későbbi mulasztások. Nem akarom azonban a t. házat apró részletekkel untatni; hiszen annyira nyilvánvaló ez a dolog és még élénk emlékezetben élnek az előzmények is. Később azonban még egyszer előfordult és pedig Wekerle Sándor kinevezése alkalmával az, hogy a ministeri beköszöntő nyilatkozatok elintézése után mondták ki a főrendiházhoz való átküldést. Ezeknek a vitáknak, amelyek a királyi leiratok tudomásulvételével kapcsoltattak össze, tulajdonképen semmi házszab ályszerü czimük nem volt. Úgyszólván szabad diszkusziók voltak ezek, amelyek a kormány beköszöntőjéhez csatlakoztak és a kormány politikai programmpontjait birálták és csak ürügyül szolgáltak arra, hogy a tudomásulvételt késleltetvén, későn kerüljön a kézirat a főrendiházhoz. Legfeltűnőbb _ módon történt azonban ez 1910. január 24-én, amikor hosszadalmas vitát inditottak és igy napokkal későbben küldték át a leiratot a főrendiházhoz. Ezekből a precedensekből, amelyeknek részlezésével a t. ház türelmét fárasztani nem kívánom, kétségtelen, hogy az előző gyakorlat sem támogatja, két egészen szórványos eseten kivül, azt a felfogást, hogy a királyi leiratok csak vita és tudomásulvétel után küldessenek át a főrendiházhoz, mert hiszen az országgyűlés két házához lévén ezek a királyi kéziratok intézve, azoknak kézhezvételéhez és kihirdetéséhez a főrendiháznak is ép oly joga van, mint a képviselőháznak. A képviselőház igazságügyi bizottsága tehát foglalkozván ezen preczedensekkel is, ugy találta, hogy mivel a képviselőház jelenlegi házszabályai rendelkezéseket nem tartalmaznak, a késedelmet az előzmények alapján is meg kellett állapítania. Megfontolás tárgyává tette azt is, hogy milyen javaslattal álljon a t. ház elé. Mivel azonban a házszabályok módosítására nézve az igazságügyi bizottság utasítást nem kapott, ennélfogva a bizottság ebbe a kérdésbe nem is bocsátkozik bele, hanem a tapasztalt késedelmet felismervén, azt a véleményét terjeszti a t. ház elé, hogy a képviselőház vegye tudomásul, hogy az itt felolvasott királyi leiratokat kihirdetésük után minden késedelem nélkül azonnal át kell küldeni a főrendiházba. (Helyeslés.) Ezt a véleményt további szankczió nélkül előterjesztve, kérem a t. házat, méltóztassék ezt a jelentést jóváhagyólag tudomásul venni. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Kíván valaki szólni? Ha senki nem kivan, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést: Jóváhagyó tudomásul veszi-e a ház az igazságügyi bizottság jelentését ? (Felkiáltások : Iyen!) A jelentés jóváhagyó tudomásul vétetett. T. ház! A mentelmi bizottság elkészült a 255. §. " alapján ma hozzáutasitott ügyekre vonatkozó jelentésével. A mentelmi bizottság előadója fogja a jelentést előterjeszteni. (Halljuk! Halljuk!) Kiss Ernő a mentelmi bizottság előadója: T. ház! A ma délelőtti ülésben a mentelmi bizottság elé utasította a ház határozatával Ábrahám Dezső, Bakonyi Samu, Batthyány Pál gróf, Beck Lajos, Benedek János, Bikádi Antal, Bosnyák Géza, Bizony Ákos, Bernáth Béla, gróf Benyovszky Móricz, Csermák Ernő, Eitner Zsigmond, Egry Béla, gróf, Esterházy Mihály Faragó Antal, Fernbach Károly, Haller István, Horváth Gyula, Huszár Károly, (sárvári), Ivánka Imre, Jaczkó Pál, Jeszenszky Ferencz, Justh János, Justh Gyula, Kállay Ubul, gróf Károlyi József, Kelemen Béla, Kobek Kornél, Kun Béla, Nadányi Gyula, Ostffy Lajos, Palugyay Móricz, Papp Zoltán, Polónyi Dezső, Polónyi Géza, Báth Endre, Szabó István (györzámolyi), Szabó István (nagyatádi), Szalay László, Szmrecsányi György, Sümegi Yilmos, Urmánczy Nándor, Valentsik Ferencz, Vertán Endre, Vertán Etele, Veszprémy István és Zboray Miklós országgyűlési képviselőket, kik részben régebbi házhatározattal a házból ki tiltatván, a ház határozatának és az elnök intézkedésének nem engedelmeskedtek, részben pedig itt az ülésben fütyüléssel, sípolással, dobolással, trombitálással, padveréssel és zajongással a tanácskozást lehetetlenné tették. A mentelmi bizottság ezeket az ügyeket tárgyalván, tisztelettel előterjesztem a háznak, hogy a mentelmi bizottság hat kategóriába osztja az itt megnevezett képviselőket. (Halljuk! Halljuk!) Az első kategóriába tartoznak azok, kik a ház régibb határozatával már kizárattak a házból és ennek daczára ide bejövén, a ház határozatával ós az elnöki rendelkezéssel ,szemben engedetlenkedtek. így névszerint: Ábrahám Dezső, gr. Batthyány Pál, Beck Lajos, Benedek János, Bikádi Antal, Bosnyák Géza, Eitner Zsigmond, Egry Béla, gróf Esterházy Mihály, Fernbach Károly, Horváth Gyula, Huszár Károly (sárvári), Ivánka Imre, Justh János, Justh Gyula, Kállay Ubul, gróf Károlyi József, Kelemen Béla, Kun Béla, Palugyay Móricz, Polónyi Dezső, Polónyi Géza, Sümegi