Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-382

382. országos ülés 1912 május 29-én, szerdán. :-!33 két mozzanatra terjeszkedem ki. Nem beszélek arról, hogy a választást megelőzőleg heteken át ott tanyázott a főispán, a tanfelügyelő, a pénz­ügyigazgató, hogy ott valóságos pénzügyőri kon­czentráczió volt, (Zaj a szélsőbaloldalon.) csupán két momentumra terjeszkedem ki. Áz egyik az, amelyik a választási elnökre vonatkozik, a másik pedig az italmérési és trafikengedélyek osztoga­tására. Teszem pedig ezt azért, mivel ezen két visszaélés forrása gyanánt maguk az igen tisztelt minister urak vannak megjelölve és igy ő nekik áll érdekükben ezt a dolgot tisztázni és ha vissza­élés történt, az ő reputácziójuk érdekében szüksé­ges az, hogy megtorlás következzék be. A zentai nemzeti munkapárt számításának fősulyát a választási elnök eljárására fektette. A választási elnöktől várta- azt, hogy elnöki hatal­mának a legnagyobb mértékben pártos és erő­szakos kezelése által iparkodjék a függetlenségi párt jelöltjét megbuktatni és az igen t. pénzügy­minister urat diadalra juttatni. Ennek a számi­tásnak az elnök a legnagyobb mértékben meg is felelt. Ennek tulaj donitható az, hogy mig rendes körülmények között a választás este 9—10 órakor befejezhető lett volna, a választási elnök kész­akarva elhúzta a választást körülbelül hajnali öt óráig és a legnagyobb mértékben iparkodott meg­felelni a hozzáfűzött várakozásoknak. Százszámra utasitotta el a függetlenségi párti választókat. (Ellenmondás jobbfelöl.) Bocsánatot kérek, százon felül utasított el függetlenségi választókat csupán azért, mivel jelöltjüknek a magyar ajaknak kissé nehezen kiejthető nevét nem ejtették ki azzal a preczizitással, amelyet tőle a választási elnök követeit, holott a törvény világosan megmondja, hogy ha kétségtelenül megállapitható az, hogy kire akart a választó szavazni, akkor azt a szavazatot akkor is el kell fogadni, ha az a név nem teljesen tökéletesen, hibátlanul mondatott ki. Rudnyánszky György: összesen 70-et utasí­tottak vissza, nem pedig százszámra ! Lovászy Márton : Bocsánatot kérek, elutasí­totta ezeket a szavazatokat ugyanakkor, amikor például az igen t. pénzügyminister úrra elfogadott egy olyan leszavazást, amely ugy hangzott, hogy a választó gróf Telekire szavaz. Megtette azonkívül azt, hogy közismert vá­lasztókat, köztük egy városi képviselőt, aki 20 év óta tagja a városi képviselőtestületnek, akit a bizottság minden egyes tagja ismert, elutasította azon a czimen, hogy a személyazonossága nem volt megállapitható, holott akadálytalanul el­fogadta gyanús alakoknak szavazatát, akik né­mely esetben meg sem tudták mondani a saját nevüket, mert mire a bizottság elé állottak, el­felejtették, hogy milyen névre tanították be őket és akiket az ott jelenlévők ismertek és tudták, hogy nem azok, akiknek nevében le akartak sza­vazni. Sümegi Vilmos: Be kell csukni a fegyházba az ilyen csalót ! (Derültség jobbfelől.) Elnök : Sümegi képviselő urat rendreutasítom. Sümegi Vilmos : Mert az igazat megmondtam ? Elnök : Másodszor is rendreutasítom ! Lovászy Márton : Talán nem is volna czélja a mi elfajult viszonyaink között, hogy utólag rekrimináljunk ezek miatt a visszaélések miatt és talán nem is tenném azt, ha a közhit szerint nem az volna a választási elnök emez eljárásának for­rása, hogy ezen eljárásáért neki, jobban mondva, nem neki, hanem családja egyik tagjának, vejének egy gyógyszertári jog engedélyeztetett. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ezért tartom szükségesnek ezt az ügyet ide hozni, a t. képviselőház elé és egyene­sen kérdéssel fordulni az igen t. belügyminister úrhoz : van-e tudomása erről a dologról ? Mert ha nincs tudomása, akkor kétségtelen dolog, hogy itt a belügyminister nevével súlyos visszaélés történt, — mert hiszen a patika-jogot, amint tudjuk ő adományozza — amikor az ő részéről egy ilyen büntetendő cselekményért jutalmul egy gyógy­szertári jog engedélyeztetése igértetett. Ezért tartom szükségesnek ezt a dolgot itt szóba hozni és igen kérem az igen t. belügyminister urat, hogy ebben a tekintetben ne tessék ugy el­járni, amint interpelláczióinknál sajnálatosan ta­pasztaljuk, hogy azok heteken, hónapokon, sőt éveken keresztül válasz nélkül maradnak, hanem szíveskedjék ebben a tekintetben mielőbb nyilt és határozott választ adni : volt-e tudomása arról, hogy ennek a választási elnöknek gyógyszertári jogot Ígértek ezen visszaélések gyakorlása fe­jében ? Ugyanilyen jellegű — amit különben már a múltkori zárt ülésen is előhoztam — az az igazán szokatlan és megdöbbentő jelenség, hogy közvet­lenül a választást megelőzőleg választópolgárok­nak tömegesen adományoztak korlátolt és kor­látlan italmérési és trafik-engedélyeket. Itt azután nagyon sajnálom, hogy az igen t. pénzügyminister ur nincs jelen, mert hozzá is azt a határozott kér­dést kell intéznem : van-e tudomása arról, hogy ezek a trafik- és italmérési engedélyek azért ado­mányoztattak, hogy azok a választók őreá sza­vazzanak ? Rudnyánszky György: Hogy képzelsz ilyent? (Derültség.) Lovászy Márton : Mert ha ez a tényállás meg­felel a valóságnak, ez tisztán magán hordja a meg­vesztegetés jellegét. Es én azt hiszem, az igen t. pénzügyminister urnak saját reputácziója érdeké­ben kötelessége bebizonyítani és az egész ország és világ előtt tisztán helyreállítani azt a tény­körülményt, hogy itt az ő nevével szintén vissza­élés történt és miután visszaélés történt és ezek az engedélyek visszaélés utján jutottak az illetők birtokába, akkor igen is tessék ezeket az engedé­lyeket visszavonni. Ezek alapján a következő inter­pellácziót vagyok bátor a t. belügy- és pénzügy­minister urakhoz intézni (olvassa) : »Interpelláczió a t. belügy- és pénzügy­minister urakhoz. Van-e tudomása arról a t. belügy­minister urnak, hogy a folyó évi május hó 24-én lezajlott zentai képviselőválasztást megelőzőleg

Next

/
Thumbnails
Contents