Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-381

304 38i. országos ülés 1Ö12 május 2i-én, pénteken. munkásokat ezen politikai tüntetés békés lefo­lyásában tulajdonképen a hatóságok akadá­lyozták meg. (Úgy van! a szélsobaloldalon. Ellenmondások jobbfélol.) Mondom, értesülésem szerint, ne méltóztassanak félreérteni! (Zaj. Elnök csenget.) Ha pozitív adatok birtokában \ ölnék, akkor nem interpellácziót terjesztenék elő. (Zaj.) Ugy értesültem, hogy a hatóságok a békés tüntetés lehetőségét nem engedték meg, s ebből támadtak azon sajnálatos összeütközések, ame­lyek felett való sajnálkozásban ma már mind­nyájan • osztozunk, mert azok igazán elszomorí­tók. (Úgy van! a baloldalon.) Arra a további kérdésre nézve, hogy vájjon a munkások mikor látják saját politikai elveik érdekében szükségesnek a tüntetést, az én véle­ményem szerint ők az illetékesek. (FelJááltások jobbfélol: Ohó!) S hogy ők az általános vá­lasztói jog tekintetében, amelyért harczolnak, a t. ministerelnök úrban tényleg nem biznak úgy, amint Antal Géza t. képviselőtársam sze­retné, ezt a tegnapi napon kifejezték azzal, hogy tüntetni akartak a ministerelnök urnak eddigi választójogi eljárása ellen . . . Szilassy Zoltán: Rablásokkal! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Győrffy Gyula: . . . mondom, a ministerelnök urnak e tekintetben követett eddigi eljárása ellen, mert mindenki meg volt ebben az ország­ban győződve arról, hogy a normális és parla­mentális tárgyalások rendjén épen csak a vá­lasztói jog alapján akarja a békés megegyezést létrehozni. S e tekintetben, azt hiszem, ma már senki sincs kétségben, hogy a t. ministerelnök urnak ez a vállalkozása, ha azt komolyan akarta és igyekezett volna megvalósítani, sikerült is volna. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Azonban a t. ministerelnök ur lehetetlen javaslatokkal lépett fel ezen a téren, amelyekre nézve senki sem állhatott vele szóba, s amelyek­ről maga is kijelentetette . . . (Közbeszólás a szélsobaloldalon.) s azt hiszem, még Tisza István gróf sem fogadhatta volna el ezen javaslatokat. Jaczkó Pál: Dehogy nem, ő csinálta. (Zaj.) Győrffy Gyula: Ha nem lennénk ebben a házban s egyedül Tisza István lett volna hivatva bíráskodni afölött, hogy vájjon Magyarországon ezt az általános választői jogot szabad lenne-e törvénybe iktatni, azt hiszem, ő lett - volna az első, aki azt mondotta volna, hogy ez teljes lehetetlenség. De hiszen maga a ministerelnök ur sem ragaszkodott javaslataihoz, hanem kije­lentette, hogy ő esetleg más, ujabb alapokon is hész és hajlandó tárgyalni. Azonban nem ez történt; hanem megtörtént az, hogy itt, ebben a házban a békés kibontakozás helyett a ház­szabályok erőszakos megsértésével, az ellenzék eltiprásával igyekeztek, nem tudom : minő czé­lokra, a ház munkarendjét újra helyreállítani. (Ugy van! a baloldalon. Mozgás jobb felől. ) Ily körülmények között nemcsak a mun­kásokban és a szocziálistákban,. de bennünk mindannyiunkban is, akik az általános választói jog alapján a választói reformot komolyan akarjuk, komoly aggodalmaink támadtak az iránt, hogy a t. ministerelnök ur egyáltalában akarja-e és hajlandó-e azt megvalósítani. (Ugy van! a szélsobaloldalon). Ezek után, minthogy a tegnapi események teljes ismerete nélkül senki sincs abban a hely­zetben, hogy azok felett ítéletet mondhasson, legkevésbbé pedig vagyunk mi azon helyzetben, hogy megbírálhassuk, hogy a kormánynak ezen fontos és nagy eseménnyel szemben megfelelő intézkedései voltak-e, azért bátor vagyok tiszte­lettel a következő interpellácziót előterjeszteni (olvassa) : »1. Volt-e tudomása a t. ministerelnök urnak arról, hogy a munkások az általános sztrájkot kimondották s hogy azt a tegnapi napon foganatosítani fogják? 2. Volt-e arról tudomása a t. ministerelnök urnak, hogy a munkásoknak e lépése a saját politikai meggyőződésüknek akart békés kifeje­zést adni? 3. Minő intézkedéseket foganatosított a t. ministerelnök ur, hogy mindezen zavargásoknak eleje vétessék? 4. Igaz-e, hogy ez intézkedések között az is helyt foglalt, hogy e napon a munkásoknak minden gyülekezése megakadályoztassák?* (He­lyeslés a baloldalon.) A tegnapra vonatkozólag eddig terjednek kérdéseim. De arról is értesülök, hogy a zavargások ma is folynak és tudakozódván az indokok iránt, arról értesültem, hogy a tegnap este meg­szüntetett általános sztrájk daczára a munká­sokat, amikor ma reggel békésen munkába akar­tak állani, az összes gyárakban egyenesen ki­zárták. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Győrffy Gyula: Ismét nem kutatom, helyes-e az ily eljárás vagy sem? Miért? Mert ha egy békés tüntetésre elszánt munkásság (Mozgás a jobboldalon.) az általános sztrájkot tegnap ren­dezte, hogy békésen tüntethessen, de hibáján kí­vül (Ellenmondás a jobboldalon.) az véres za­vargássá fajult, véres zavargássá azért, mert neki a gyülekezésre egyáltalán alkalom és en­gedély nem adatott, (Ellenmondód a jobbolda­lon.), — nem adatott, majd megtudom, én igy vagyok értesülve — és mondom, ha ez a mun­kásság a sztrájkot még tegnap este abbahagyta és a békés munkások a békés munkához akar­tak visszatérni, akkor e munkások ezreit és ez-, reit kizárni a munkából annyit jelent, mint őket kényszeríteni arra, kogy most már csak­ugyan nemcsak politikai meggyőződésükért, ha­nem kenyerükért is harczot folytassanak, (Moz-

Next

/
Thumbnails
Contents