Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-381

302 581. országos ülés 1912 május 24-én, pétiteken. Huszár Károly (sárvári): Mert a munkaadók kizárták a munkásokat! (Zaj.) Elnök; Csendet kérek i Huszár Karolj-képviselő urat rendreutasítom. Antal Géza! TJgy járt a szoczialista pártvegetőség, toint Göthe Zauberlehrling-je; felidézett szellemeket és nem tudta azokat megfékezni. Különben ez a Zauberlebrling nagyon jó oktató példa volna másoknak is, akik szellemeket felidézni tudnak, de azok felett, na egyszer elhatalmasodtak, úrrá lenni nem tudnak. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Épen ezért, t. ház, nekünk szükségünk van az eseményeknek lehető hű és pontos ismeretére. Polónyi Dezső: Ki volt a Hexenmeister? (Derültség és felkiáltások jobbfelől: A papa!) Antal Géza: . . . Második tiszteletteljes kérdésem az volna tehát a t. belügyminister úrhoz, hogy az ellenmondó hírekkel szemben . . . Polónyi Dezső: Ki volt a Hexenmeister? (Zaj.) Elnök: Polónyi Dezső képviselő urat rendreutasítom ! Antal Géza: ... mi volt tényleg az események lefolyása. {(Halljuk!) Nem tekinthetjük azonban át az eseményeket a maguk egész terjedelmében anélkül, hogy tudnók, hogy micsoda intézkedéseket foganatosított a kormány ezt megelőzőleg és a tegnapi nap folyamán e véres tüntetések megelőzésére és esetleges elnyomására. Hock János: Már tegnap kértük! Antal Géza: Negyedik kérdésem az, hogy micsoda intézkedéseket szándékozik a kormány tenni a jövőben arra nézve, hogy itt a békét és rendet helyreállítsa. (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Kun Béla: Tiszta választásokat! Polónyi Géza: Tartsa meg a házszabályokat! Antal Géza: Mert, t. ház, arra, hogy itt rend, nyugalom és béke legyen, bogy mindenki dolgozhassák, az egész dolgozó Magyarországnak szüksége van. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Tiszteletteljes interpelláczióm a következő: Bikádi Antal: Meg van rendelve? (Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök: Ki volt az? Ki mondta azt, hogy »meg van rendelve ?« Bikádi Antal: Én mondtam! (Nagy zaj a jobboldalon és felkiáltások: Szégyelje magái!) Elnök: Bikádi képviselő urat rendreutasítom ! Antal Géza: (olvassa) •. Először: Mi volt az oka és az előidézője a tegnapi véres zavargásoknak? Másodszor: az ellenmondó hírekkel szemben mi volt tényleg az események lefolyása? Harmadszor: miféle intézkedéseket tett a kormány előzőleg s a tegnapi nap folyamán ? Negyedszer: micsoda intézkedéseket szándékozik tenni a rend ós béke teljes helyreállítására?* (Élénk helyeslés és zajos taps a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláczió átadatik a ministerelnök urnak, mint belügyministernek. Következik Győrffy Gyula képviselő ur interpellácziója. Győrffy Gyula: T. ház! A tegnapi sajnálatos véres zavargások alkalmából én is az előttem szóló t. képviselőtársammal részben ugyanazonos interpellácziót szándékozom előterjeszteni. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérekí Győrffy Gyula: E tekintetben bátor vagyok megjegyezni, hogy én interpelláczióm bővebb indokolását ezídőszérint feleslegesnek tartom, azonban előttem szóló t. képviselőtársam indokolása, amellyel interpelláczióját kisérte, kötelez engem, arra, hogy arra némely megjegyzést tegyek és azzal szemben bizonyos érveket én is felhozzak. (Halljuk !) Mindenekelőtt a sajnálatos események között is örömmel kell tudomásul venni azt, hogy a tegnapi véres esetek alkalmából itt a házban elhangzott az a felfogás, bogy mi nem vagyunk jóléti bizottság, ma már odáig enyhült, hogy t. képviselőtársam is szükségesnek tartotta mély sajnálatának kifejezést adni a tegnapi események alkalmából és a túloldal ebben az érzésben osztozott is. Azt hiszem, hogy ez tegnap sokkal inkább helyénvaló lett volna, mint ma, mert tegnap voltunk az emberi érzések hatása alatt, midőn ide hivatalosan jelentetett, hogy 168 sebesült van és nem ma, midőn az események felett higgadtabban ítélkezhetünk. (TJgy van! TJgy van! a szélsobaloldalon.) T. képviselőtársam ugy állította oda a tegnapi véres eseményeket, mintha az gyilkosság lett volna. Megengedem, hogy tényleg gyilkolások özöne volt. 0 kijelentette, hogyő a gyilkost nem is keresi, mégis ugy állította be a kérdést, mintha ismerné a gyilkost (Felkiáltások a jobboldalon : A felbujtót!) nevezetesen kijelentette, hogy az igazi gyilkos az a lelkiismeretlen felbujtó . . . (TJgy van! TJgy van a jobboldalon. Félkiáltások a baloldalon: TJgy van! Mi is azt mondjuk !) Elnök (csenget): Csendet kérek! Győrffy Gyula: Hogy elejét vegyem minden tiltakozásnak, sietek kijelenteni, bogy t. képviselőtársamnak ezt a kijelentését én is magamévá teszem, hogy igenis, gyilkos az az ismeretlen felbujtó, a ki ezen tömegeket az utczára vitte. (TJgy van! TJgy van! a szélsobaloldalon.) És midőn ezt együttesen megállapítjuk, keresnünk kell tehát, hogy ki követte el ezt a felbujtási, mert arra nézve nincs a házban véleményeltérés, hogy annak méltóan kell bűnhődnie. (TJgy van! TJgy van! a szélsobaloldalon.) E tekintetben pedig a tényeket állítsuk egymásután sorban helyre. A tegnaj>i napon tudomásom szerint a budapesti munkásság általános sztrájkot tartott a saját elhatározásából és amint én értesültem, (Zaj. Elnök csenget.) saját jogán is, mert azok-