Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-375

575. országos ülés 1912 május 17-én, pénteken. 241 Ez normális parlamentáris eljárás. Teljesen elismerem, hogy a reformnak rendkívüli fontossága, történelmi j elentősége és az a rendkívüli helyzet is, amelyben vagyunk s amely nemcsak az obstrukczióból eredt, mert hiszen ez annak csak egyik j elensége, hanem magukban a történelmi előzményekben van, hogy, mondom, ez a rendkívüli helyzet indokolná annak a másik eljárásnak követését is, hogy az igen t. kormány a választói reform alapelveinek megáUapitására nézve előzetesen keresné az érintkezést a parlamentnek minden tényezőjével . . . Szmrecsányi György: Pártközileg! Gr. Apponyi Albert: . . . valamely alakban a parlamentnek minden tényezőjével. Teljes tisztelettel azon párt iránt, amely tőlem jobbra ül, mégsem tartom czélravezetőnek azt az eljárást, hogy a t. kormány annak a pártnak és kizárólag annak a pártnak, napról-napra változó terveket bocsát bírálata alá, mert egészen ngy jön ki, hogy csak arról van szó, hogy a kormány a legerősebben obstruálókat fegyverezze le, a parlament többi tényezőjével majd azután úgyis könnyen fog elbánni. (Ugy van ! a baloldalon. Zaj. Elnök csenget.) Ennek az útnak követése, hogy ha ez az ut korábban más irányban követett és czélhoz nem vezetett, ez a tapasztalás csak egy okkal több, hogy most ne ujittassék meg az experimentum ezen a módon. A másik utat is az adott körülmények között helyesnek és követhetőnek ismerem el. Ugy az egyik, mint a másik útnak követése több időt igényel, mint annyit, amennyi mától holnapig lefolyhatik és azért azt hiszem, hogy a véderőtörvényj avaslat napirendre tűzése a mostani körülmények közt nem fogja előmozdítani magának a véderőnek ügyét sem, hanem csak arra alkalmatos, hogy oly atmoszférát teremtsen, amelyben a kormánynak nem lesz ideje sem arra, hogy azokat a sikereket magának megszerezze, amelyekből azután erkölcsi erőt meríthet, — nem akarok lemondani arról a reményről, hogy azokat magának megszerezheti — sem pedig arra, hogy a parlament összes tényezőivel jusson arra az egyetértésre, amelyből azt az erkölcsi erőt merítheti, amehyel sajnálattal ki kell a történtekkel szemben is mondanom, a t. többség önmagában nem rendelkezik. Mindezeknél fogva, t. ház, bátor vagyok a következő elleninditványt beterjeszteni a képviselőház t. elnökének, napirendinditványával szemben : >>A ház a legközelebbi ülésének napirendjére a következő javaslatokat, illetőleg jelentéseket tűzi ki: A szerzői jogok kölcsönös védelme végett az Amerikai Egyesült Álls mokkái kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről, a Nordptlantischer Dampferlinien-Verband-dal (Continental Pool) kötött szerződésről szóló jelentést; a polgári perrendtartás életbeléptetéséről és a tengerészeti ügyekben való bíráskodásról szóló törvényjavaslatot.* Ajánlom indítványomat elfogadásra. (Elénk helyeslés a baloldalon.) XÉPYH. NAPLÓ. 1910 1915. XVI. KÖTET. Közben természetesen, a ház praxisa szerint, tárgyaltatnának a mentelmi ügyek, elsősorban a Bánj anin-féle mentelmi ügy, amely igen fontos közjogi kérdéssel áll kapcsolatban. (Elénk helyeslés és taps a baloldalon.) Elnök : Justh Gyula ! (Zaj.) Csendet kérek ! Justh Gyula: T. ház! (Halljuk! Halljuk/ a szélsőbaloldalon.) A ministerelnök ur május 8-án tartott beszédében annak a reménységnek adott kifejezést, hog}^ sikerül nemsokára oly alapot nyújtani, amelyen a békés megegyezés és kibontakozás lehetővé fog válni. E biztató kijelentés alapján azután a képviselőház az elnök javaslatára a politikpi helyzetre való tekintettel egy időre elnapolta üléseit. Az elnapolás indoka kétségkívül az volt, hogy a minden oldalról megnyilvánuló békés törekvés útjába akadály ne gördüljön a véderő] avaslat ellen meginduló nagy harcz által. (Mozgás a jobboldalon.) Ez volt a czélja az elnapolásnak. Ez köztudomású dolog. Azt hiszem, ennek külön igazolásába bocsátkoznom teljesen fölösleges. A béketárgyalásokban azután a függetlenségi és 48-as párt teljes lojalitással részt vett. A béketárgyalások azonban, nagy sajnálatunkra, eredményre nem vezettek. (Mozgás.) Nagy nézetkülönbség merült fel ugy a katonai, valamint a választójogi kérdésben is egyaránt. (Mozgás és zaj a jobboldalon. Halljuk I a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Justh Gyula: A ministerelnök ur daczára annak, hogy beszédeiben kijelentette, hogy ő az általános szavazat jog alapján áll, mégis engedve a reakczionárius . . . (Nagy mozgás a jobboldalon.) Ertsey Péter: Micsoda dolog ez ? Honnan tudja ? Rágalom! Justh Gyula: ... a konzervatív elemeknek,.. (Zaj jobbfelől és a középen.) Széll Kálmán (Közbeszól.) Justh Gyula: Hiszen t. barátom, aki közbeszólt, maga is az általános választói jog alapján állt, nagyon csodálom tehát ezt a közbeszólását. Széll Kálmán : Nagyon is általános ! (Derülség.) Elnök : Csendet kérek, t. ház ! Justh Gyula:... olyan tervezetekkel állt elő, melyek sem nem komolyak, sem nem demokratikusak, sem nem nemzetiek (Ellenmondás és zaj a jobboldalon.) Gr. Lázár István: Az nem komoly, amit önök csinálnak ! (Zaj.) Justh Gyula."... és amelyek egyáltalában nem felelnek meg az általános szavazati jog követelményeinek. (Zaj. Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) T. ház ! A ministerelnök ur által eddig nyuj tott alapok nagy sajnálatunkra úgyszólván teljesen kizárják a megegyezés lehetőségét és épen ezért, nehogy kételyek merüljenek fel bármilyen irányban, a legnagyobb határozottsággal jelenteni ki, hogy a függetlenségi és 48-as párt abban az esetben, ha a véderő napirendre kitüzetnék, a legnagyobb erélylyel, minden rendelkezésére álló 31