Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-372

M 372. országos ülés 1912 május 7-én, kedden. neki kötelessége és nem dolgozik azért a népért, ha visszaél az ő tudományával és értelmével, akkor nincsen szükség arra, hogy törvényben külön jogo­kat biztosítsunk a számára. (Igaz ! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ezen választójog kérdésénél minden pártár­nyalat megtalálhatná a kibékitő, az egymást meg­értő fonalat. De ezen szélső áramlatokat ki kell küszöbölni már itt a képviselőház tárgyalásainál. Ahogyan ón kiküszöbölendőnek tartom azt, hogy oly áramlatok jussanak fölénybe, akik más osz­tályokat le akarnak tiporni, ép ugy ki kell küszö­bölni azokat a törekvéseket is, melyek nem akarnak ide beereszteni más társadalmi osztályokat. (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) Amilyen veszedelmes az egyik, ép olyan veszedelmes a másik. Én ki merem mondani t. képviselőház, hogy azt az irányt, amely azért akar uj jogokat és hatalmat, hogy az eddigi jogok tulajdonosait, amint haüottam mondani, innen kilökje, ép olyan veszedelmesnek tartom, amilyen tovább nem tűrhető állapotnak tartom, hogy a hatalomnak olyan birtokosai legyenek itt, akik a különböző társadalmi osztályokat innen to­vábbra is ki akarják szoritani és az ő megkérdezé­sük nélkül akarnak rajtuk továbbra is uralkodni. Le kell tehát tenni, t. képviselőház, erről a két szélsőséges irányzatról és azt hiszem, ezen belül kölcsönös jóakarattal meg lehet találni azt a pon­tot, amelyben a választójog tekintetében meg lehet egyezni. (Élénk helyeslés.) En azt hiszem, legalább szeretném feltenni, hogy bármennyire ellentétesek a nézetek e tekin­tetben, mindenki olyan választójogot akarna, amely az országnak, a nemzetnek javára szolgál. Én felteszem ezt a t. kormánypárt tagjairól, elvárom és megkövetelem, hogy én rólam is igy vélekedjenek. De ha mindegyikünk ezen az egy alapon áll, miért ne lehetne megtalálni a részletek­ben is a megegyezést % Csakhogy ehhez komoly szándék kell és az ellenvéleményeknek is figye­lembevétele. Nem szabad pártérdekekre tekinte­nünk, nem szabad kizárólag csak azt néznünk, hogy hogyan lehet a párt jövőjét és megmaradását biztosítani, hanem azt keli nézni, mi a jó a nemzet­nek. Ha a pártkeretek fel is bomlanak, az nem baj, csak a nemzetnek legyen belőle haszna. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Én szerintem, mint előbb is jeleztem, a mos­tani pártbeosztások úgysem helyesek és nem egészségesek, sőt én szeretem hinni, hogy a jövő­ben inkább gazdasági és nem politikai alapon fognak kialakulni a pártok. A különböző osztályok szervezkedése annyira előrehaladt, hogy lehetet­lenség, hogy a politikai pártok helyzetére, ki­alakulására, jövőbeli magatartására ne legyen befolyással az, amit gazdasági és társadalmi téren ezek a különböző társadalmi szervezetek elérni akarnak. A választójog megalkotásánál tehát ne az le­gyen a főczél, hogy milyen eszközökkel lehet azt a nagy pártot együttartani és kormányozni, mert hiszen az ugy sem él nagyon sokáig ; a pártkeretek úgyis meg fognak bomlani, mihelyt megalkotjuk az uj választói jogot és annak alapján választunk. Az uj választói jog alapján összeülő képviselőház­ban a pártkeretek úgyis leomlanak és a pártok egészen más alapon, gazdasági és társadalmi viszo­nyok tekintetbe vételével fognak a jövőben ki­alakulni. Ne féltsék tehát a párt egységét és hatal­mát, sokáig ugy sem fog az megmaradni. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A t. kormány figyelmét még egy ettől külön­álló dologra is fel akarnám hivni. A t. minister­elnök ur nagyon szép listáját sorolta fel azoknak a törvényjavaslatoknak, amelyeket a jövőben meg akar valósitani a különböző társadalmi osztályok felsegitésére. Törvényjavaslatot készit az állami tisztviselők családi pótlékáról, a vármegyei tiszt­viselők fizetésrendezéséről, a munkások biztosi­tásáról, tanitók, tanítónők, kisdenóvónők, gazda­sági szakértők fizetéséről, a lelkészi kongruá­ról stb. Ez mind helyes, szép dolog, bár én kissé gondolkodóba esem azon, hogy ha az igen t. ministerelnök ur a katonai javaslatokat keresztül akarja hajtani és azok óriási terhei rászakadnak az országra, milyen módon és milyen irányban tudja majd keresztülvinni ezeket a fizetésemeléseket, jut-e rá pénze épen a jelenlegi ministerelnök urnak, akiről köztudomású, hogy szereti, megszorítani a pénzt. Sümegi Vilmos: A progresszív adót kell behozni! Szabó isíván (nagyatádi) : Mindamellett, hogy a ministerelnök urnak igen sok társadalmi réteg sorsának javításához volt szava, a legnagyobb társadalmi rétegnek, a kisbirtokos - osztálynak sorsáról nem hallottam tőle semmit. Csupán egyetlenegy tétel van, amely a kisgazdákat érinti: az osztatlan közös legelőkről szóló kész törvény­tervezet. Székely Ferencz igazságügyminjster: Az jó lesz! Szabó István (nagyatádi): Én is óhajtom, hogy jó legyen, de vagyok bátor kérdezni, hogy amikor ezt a törvénytervezetet készítették, meg­hallgatták-e a tulajdonosokat ? Mert az a baj, hogy annak a legnagyobb rétegnek a vagyonáról rendel­kezik a törvényhozás és meg sem kérdezi a tulaj­donost, hogy mi a jó, mi a rossz, ugy hogy még jóakarattal is rossz törvényeket és káros intéz­kedéseket létesítenek. Székely Ferencz igazságügyminister: Ide jön majd ! Szabó István (nagyatádi) : Attól félek, itt is az lesz a baj, hogy elkészül a tervezet, de minden jó szándék mellett sem lesz megfelelő. Hogy a t. minister ur a kisgazdák társadalmi rétegével nem foglalkozik hosszasabban, ami a politikai részt illeti, azt nem kifogásolom. Azon a téren nincs is kivánni való, mert azt ehsmerem akárkiről, hogy joga van saját eszméjét, törek­véseit megvalósítani. Ezt senkitől elvitatni nem lehet, de én is tartom magamra nézve. Ismétlem, I hogy a ministerelnök ur politikai téren nem érin-

Next

/
Thumbnails
Contents