Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-370

158 370. országos ülés 1912 április 29-én, hétfőn. államok, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldali)n.) amelyek abban a helyzetben voltak, hogy időrőlidőre reformálhatták választójogukat és alkalmazkodhattak az idő viszonyaihoz, kétszeres óvatosságra van szükségünk, (Helyeslés jobbfelöl.) hogy ez a lépés ne legyen elhibázott, hanem, hogy olyan legyen, hogy tudjuk, hogy a reform bennünket hová vezet. (Helyeslés jobbfelől és balfelől.) Én, t. ház, azon súlyos felelősség tudatában, amely rám nehezedik, nem javasolhatnék sem a koronának, sem a nemzetnek olyan intézkedéseket, amelyek a nemzetet egyszerűen bevinnék egy teljesen kiszámíthatatlan és ismeretlen helyzetbe. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Holló Lajos : Senki sem akarja ! Lukács László ministerelnök: Mikor mi programmunkat megalkottuk, — amint bátor voltam az imént említeni — két feltételhez volt kötve az általános választói jog megalkotása. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Az egyik az volt, hogy az értelmesebb néprétegek jogos befolyása biztosittassék, a másik pedig, hogy a magyar állam egységes nemzeti jellege szintén biztosítékokkal vétessék körül. (Helyeslés jobbfelől.) Az előbbi, azt hiszem, annyira természetes és annyira önmagától érthető, hogy azzal nem szükséges bővebben foglalkozni. Ami az utóbbi kívánalmat illeti, ki kell bogy jelentsem és hangsúlyozni kívánom, hogy ez abszolúte nem foglal magában semmi ellenséges lépést a nem magyar ajkú állampolgárokkal szemben. (Elénk helyeslés jobbfelöl és a középen.) Mi az összes magyar állampolgárokkal szemben— bármely nyelvet beszéljenek is — egyformán akarunk eljárni, az egyenlőség és az igazságosság alapjára akarunk helyezkedni. (Helyeslés jobbfelől.) Azonban ez nem azt jelenti, hogy mi üres, tartalmatlan, vagy legalább is a mi viszonyainkra egyáltalában nem alkalmazható jelszavak kedvéért (Ugy van ! Ugy. van! jobbfelöl és a középen.) a magyar állam egy évezreden keresztül kifejlődött nemzeti jellegét koczkára tegyük. (Elénk helyeslés és taps jobbfelöl.) Ez nemcsak felesleges nagylelkűség, hanem bűnös könnyelműség is volna. (Igaz ! Ugy van ! Taps a jobboldalon és a középen.) A választójogi kérdés meritumának megoldásánál két ellentétes szempontot kell összeegyeztetnünk. Az egyik a jogos aspirácziók, a másik a jogos aggodalmak szempontja. (Ugy van! jobbfelől.) Annak, hogy a mi választói jogunk oly hosszú időn keresztül nem reformáltatott, az lett a következménye, hogy hazánkban igen számos, teljesen uj társadalmi osztály keletkezett, amely ugy intelligencziája, mint teherviselése következtében teljes joggal bir arra, hogy a parlamentben képviseletet nyerjen. (Ugy van! Ugy van ! jobbfelől és a középen.) Ez annyira jogos kívánalom, hogy ez elől elzárkózni egyáltalában nem lehet és nem is szabad. (Helyeslés jobbfelől.) De viszont épen olyan jogos a társadalom konzervatívabb gondolkodású elemeinek is az az aggodalma minden túlgyors, elhamarkodott vagy egyszerre túlságos mértékben eszközlendő kiterjesztése ellen a választói jognak. (Ugy van! jobb'felöl.) Tehát itt ezt a két ellentétes szempontot kell valamiképen összeegyeztetni. Hogy ezeket összeegyeztethessük és ezek alapján egy megfelelő választójogi törvényt nyerhessünk, nézetem szerint az eljárás az volna, hogy mi elvileg a modern választójog eszméjének alapjára helyezkedünk és azt az általános választói jogból folyó minden attribútummal ellátva léptetjük életbe egyrészről, . . . Polónyi Géza : Tehát a titkossággal is ! (Zaj.) Lukács László ministerelnök: ... másrészről azonban nehogy ismeretlen helyzetbe ugorjunk bele, nehogy a dolog a sötétbe való ugrás legyen, szükségesnek tartom, hogy bizonyos fokozatosság legyen a megvalósításában. (Helyeslés jobbfelől.) Ezt részemről oly módon vélem elérhetőnek, hogy azoknak a mandátumoknak, amelyek az általános választói jog alapján lesznek betöltendők, száma ideiglenesen, átmenetileg korlátoztassék. Ennek a korlátozásnak (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) nem kell szükségképen túlságba mennie ; sőt nézetem szerint annak igazságosnak kell lennie, vagyis alkalmazkodnia kell az illető társadalmi osztályok számarányához, azzal kellő és helyes arányba kell hozatnia. Én kijelentem már most, hogy a korlátozásnak ehhez a módjához nem ragaszkodom feltétlenül. (Helyeslés a baloldalon. Elnök csenget.) Én részemről bevallom őszintén, hogy jobbat ez idő szerint ajánlani nem tudok, azonban ismétlem, nem ragaszkodom, ehhez feltétlenül és ha valaki jobbat és a czélnak megfelelőbbet ajánl, én igen szívesen vagyok hajlandó ezt konsideráczió tárgyává tenni, (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Előttem azonban a fő a czél és fő az elvi alap, (Zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon. Elnök ismétélten csenget.) amely abban vonható össze, hogy mig egyrészről teljesen liberális és demokratikus alapra helyezkedhessünk, ami a princzipiumokat illeti, én ezt csak egy feltételhez kötöm, ahhoz t. i., hogy a megvalósításban a fokozatosság eszméje érvényesüljön, hogy tudjuk, hova megyünk és ha netalán az első konstrukcziónál hibákat követtünk volna el, legyen módunk ezen hibákat orvosolni. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt hiszem, ez olyan méltányos szempont, a mely elől senki ebben a házban el nem zárkózhatik. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezeket általánosságban a választójogra nézve elmondván, (Zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk J Halljuk ! a jobboldalon. Elnök csenget.) abban az esetben, ha sikerül közmegnyugvásra megalkotni a választójogi törvényjavaslatot, akkor természetesen remélem, hogy a parlamenti béke helyreáll és helyreáll a parlament munkaképessége is. Ezt a munkaképességet azonban nemcsak helyreállítani, hanem egyszersmind biztosítani is kell. (Elénk helyeslés a jobbóldalon.) Én azt hiszem,