Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-368

368. országos ülés 1912 április 17-én, szerdán. 141 ezt előre állítani, amikor a választásokat még meg sem ejtették ; (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) midőn az országgyűlés még össze sem jött; mikor a pártok még állást nem foglaltak; ezt olyan pozitiv tényként állítani oda, (Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) hogy ebből kifolyólag már előre felfüggesztik az egész választási aktust és beszüntetik az alkotmányt: ez az alkotmányos gondolkodással össze nem egyeztethető, hanem legfölebb egy Polizeistaatot vezető ember agyára valló gondolat. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. Mozgás és ellenmondások jobbfelől.) Megmondottam már máskor és más helyen, több ízben, hogy igenis akkor, ha a horvát-szlavondalmát országgyűlés egybegyűlt volna és ott egy ilyen megnyilatkozás történt volna ; ha, mondjuk, a többségi pártok ott csak be is adnak egy ilyen értelmű javaslatot, akkor igenis a horvát bánnak joga van a királyi kéziratot elővenni és ezt az országgyűlést elnapolni és feloszlatni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Sőt köteles l) Ez esetben igenis mi állanánk a jogos és ők a jogtalan állásponton, (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) így azonban megfordítva áll a dolog, mert ilyen szuppozicziókkal operálni, engedelmet kérek, mégis nehéz. Különben figyelmeztetem az előttem szólott igen tisztelt képviselő urat, hogy épen én voltam az, aki évek óta, folyton-folyvást figyelmeztettem ugy interpellácziókban, mint budgetbeszédekben a ministerelnök urat a Horvátországban folyó trialisztikus törekvésekre és megróttam őt azért, mert tűrte azt, hogy az ő kedvencz bánja, Tomasics Miklós ur állandóan a trialisztikus politikát követő horvát jogpártot favorizálta az 1868-iki törvény alapján álló páltokkal szemben, tehát az igen t. ministerelnök ur akkor, amidőn tűrte azt, hogy Tomasics ur ilyen politikát folytasson, maga propagálta és mozdította elő a trialisztikus törekvéseknek térfoglalását. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Erre százszor figyelmeztettem a ministerelnök urat. Tessék megezáfolni, akkor azt állítom, hogy neki van igaza. (Zaj.) Igenis hiba történt odaát Horvátországban is, de történt elsősorban az igen t. kormány részéről. De nem akarom ezzel a t. háznak idejét most bővebben igénybe venni, hiszen erről már ismételten volt itten szó. A másik dolog, a mivel kénytelen vagyok foglalkozni, az, a midőn Szterényi József t. képviselőtársam kérdőleg vagy szuppoziczió formájában azt mondja, azt a kérdést fejtegeti, hogy volt-e nekünk jogunk ugy rendelkezni, amint megtettük a törvényben. Szterényi József : Azt mondottam, hogy jogunk volt. Ezt itt konstatálom. Gr. Batthyány Tivadar : Én meg akartam állapítani azt, hogy igenis jogunk volt, sőt tovább mentem Szterényi József: Nem is lehet máskép, ha nyilvánosságra jött, ezt tetszett mondani. (Zaj.) Gr. Batthyány Tivadar:.. • • amint ide be lett terjesztve és vita tárgyává lett téve a kérdés, szavazatommal melléje állottam és harczoltam mellette. ifeterényi József: Konstatáltam! Gr. Batthyány Tivadar: Más kérdés azután az, hogy vájjon politikus, helyes és czélszerü volt-e ezt a kérdést a törvénybe egyáltalában belevenni. Nagyon örvendek, hogy épen Szterényi József képviselő ur volt az, aki mai beszédében, azt a — mondjuk — békeajánlatot tette, hogy amennyiben a a t. horvátországi képviselőtársaim belenyugodnának abba, hogy a mai tényleges állapot a törvényből kivétetvén, tényleg fentartassék, hogy ez reájuk nézve megnyugvást, a kérdés eliminálását képezné. Hát igenis, t. képviselőtársam, e deklarácziót itt elsősorban Szterényi József t. képviselő urnak kell megtennie, örvendek, hogy megtette. Szterényi József: Kötelességemnek tartottam ! Gr. Batthyány Tivadar : Mert igenis az én álláspontom az volt és az ma is, hogy volt jogunk ezt az intézkedést megtenni, de inpolitikus, czéltalan volt megtenni, ezt a kérdést a törvénybe bevenni és igy Szterényi József t. képviselőtársamnak erre a mai nyilatkozatára csak egyet mondok, hogy erre a meggyőződésre, debuisset pridem, előbb kellett volna jönnie. Szterényi József." Inkább most, mint soha ! Gr. Batthyány Tivadar: Ha elkövettetett a hiba, inkább most ismerjük el, mint soha, ebben teljesen egyetértünk. Már most, t. képvifelőház, arra a kérdésre, hogy tulaj donképen én erre a momentumra előbb figyelmeztettem-e Szterényi József t. képviselő urat, mint államtitkárt, mielőtt a kereskedelemügyi minister a törvényjavaslatot annak idején a ház elé terjesztette, vagy később, nagyon sajnálom, de szemben Szterényi József képviselő ur nyilatkozatával, fenn kell tartanom ... Szterényi József: Pejacsevich is igy emlékszik ! Gr. Batthyány Tivadar: ... azt az állításomat, — és itt ismét Pejacsevich Tódor grófra kell hivatkoznom — hogy igenis előzetesen figyelmeztettem az igen t. államtitkár urat. Ennek pedig hisztorikumát most már az egyéni igazmondás érdekében . . . Szterényi József: Pardon, ez nem az igazmondás kérdése ! Gr. Batthyány Tivadar: ... el kell mondanom. Ennek priusza, előzménye a következő volt. Körülbelül két héttel azelőtt, hogy a kereskedelemügyi minister ur beterjesztette a ház elé a vasúti pragmatikáról és a vasutasok fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslatokat, nekem először is ismételten Kossuth Ferencz kereskedelemügyi minister ur, azután Wekerle Sándor ministerelnök ur szólottak és azon kívánságuknak adtak kifejezést, hogy miután én egyrészt a horvát kérdéssel, másrészt a vasutasok kérdéseivel behatóan foglalkozom, annak a kívánságuknak adtak kifejezést, hogy mielőtt a törvényjavaslatot a t. ház elé terjesztik, azt átnézzem, esetleg észrevételeimet velük, a kormány-