Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-361

)12 április 1-én, hétfőn. 6 361. országos ülés 15 folytán a magyar alkotmány szerint nem volt törvényes kormány, olyan magyarázatot adott, a mely beleütközik az ország ujonczmegajánlási jogába. (Igaz ! Ugy van ! balfelól.) Midőn ezt a veszélyes súrlódási pontot kiküszöbölni igyekeztünk, nem tudtuk és nem hittük, hogy ö felsége állandóan magáévá tette volna azt a törvény értelmezést, a melynek összeegyeztetése, a király által feltétlenül fentartani kivánt 1867 t.-czikkel anyagi lehetetlenség. Még most is hiszszük, hogy ha ö felsége megkapja a kellő felvilágosításokat, magától a képviselőháztól, be fogja látni, hogy az országnak azt a sarkalatos törvényét, a mely biztosítja az ujonczmegajánlási jogot, semmiképen érinteni nem lehet egy más törvény magyarázatával. Ebből a meggyőződésből kifolyólag leszek bátor egy határozati javaslatot annál is inkább előterjeszteni, mert midőn a törvényhozásnak egyik szuverén faktora egy nagyon fontos törvényt egy bizonyos irányban értelmezett, feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a törvényhozás másik faktora is megadja magyarázatát, melyet az ország egyik sarkalatos jogának védelme igényel. Végezetül röviden azt akarom bejelenteni, hogy miután a kormány elállt attól a megegyezéstől, a mely közte és pártom közt az ország jogvédelmére létrejött, mi is teljesen felmentve érezzük magunkat minden elvállalt kötelezettség alól (Helyeslés a középen.) és teljesen visszanyertük cselekvési szabadságunkat. (Helyeslés.) Ezzel kapcsolatosan konstatálni akarom még egyszer, hogy köztünk nincs senki, a ki Ö felségének kellemetlenséget vagy nehézséget akart volna vagy akarna szerezni. Érős meggyőződésem az, hogy mindenki óhajtja azt, hogy Ö Felsége ezen az országon még sokáig uralkodjék. (Ugy van! a balközépen.J Lehetetlen tehát feltételezni azt, hogy mi meg akartuk nehezíteni Ö felségének uralkodását. (Ugy van ! a balközépen.) De e mellett álljuk azt a tételt, hogy alkotmányos királyságokban nemcsak a királynak, hanem a nemzetnek is vannak j ogai. . . (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Barabás Béla: A nemzet az első! (Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) Kossuth Ferencz: ... és hogy a nemzet jogait az országgyűlés, első sorban pedig a képviselőház van hivatva megvédelmezni. (Ugy van! a balközéfen.) Az a párt, a melyhez tartozom, az alkotmányos formák és határok közt mindenesetre igyekezni fog egész erejével megvédelmezni a nemzet jogát, abban a tudatban, hogy ezzel nem sérti a korona jogát sem. (Ugy van! a balközéfen.) Mi tehát, fentartva elhatározási szabadságunkat, küzdeni fogunk a benyújtott véderőj avaslat ellen, de kivált az ellen, hogy a véderőj avaslatban bennmaradjanak oly intézkedések, melyek a nemzet jogállományát csökkentik. Ebből kifolyólag van szerencsém beterjeszteni egy határozati javaslatot, a mely a következőleg hangzik (olvassa) ; »Küldjön ki a ház egy huszonegy tagú bizottságot azzal a megbízással, hogy készítsen egy hódolatteljes felirati javaslatot, melylyel a ház igyekezzék meggyőzni Ö felségét a királyt arról, hogy az 1888: XVIII. t.-czikknek az az értelmezése, a mely nem csorbítja a nemzet ujonczmegajánlási jogát, semmi törvényen nyugvó felségjogot nem sért.« (Hosszas éljenzés, helyeslés és taps a balközépen.) Lovászy Márton jegyző: Holló Lajos! Holló Lajos: T. képviselőház ! Azok a politikai események, a melyek a kormánynak lemondása és most már ujabb kinevezése körül lefolytak, olyan tényeket, olyan eredményeket szültek, melyek talán minden alkotmányosan érző politikust, de első sorban a háznak ezen oldalán ülő t. elvtársaimat, velem együtt, mély szomorúsággal és megdöbbenéssel töltötték el. (Ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Ezekre vonatkozólag leszek bátor észrevételeimet lehető rövidre fogva megtenni. Előzetesen azonban ki kell jelentenem, hogy azon határozati javaslathoz, melyet előttem szólt t. képviselőtársunk, Kossuth Ferencz, terjesztett be és a melynek czélja és tendencziája teljesen helyes, mert teljesen jogosult, hogy a kibocsátott királyi kézirattal szemben a nemzet is fejtse ki a magaáUáspontját és a törvénymagyarázatra vonatkozólag iparkodjék ö felségét a királyt felvilágosítani, a magam részéről hozzájárulok, bár, a mint beszédem folyamán erre rá fogok mutatni, a mi viszonyaink között, a mi parlamenti állapotaink között semmiféle ilyen lépést szerencsésnek nem tartok, mert az ilyen lépésnek visszautasítása és eldobása csak megint egy ujabb gyengeségünknek tanú jelét fogja szolgáltatni. (Ügyjvan! a szélsőbaloldalon.) Az egész lefolyt eseménynek a struktúrája abban állott, hogy az igen t. kormány tárgyalásokat folytatott arra nézve, hogy az itt folyó parlamenti küzdelem elől az akadályokat lehetőleg elhárítsa, a mi pártunkkal is tett kísérleteket, — lojálisán elismerem — felhívott minket is az ez irányban való közreműködésre, mi azonban nem tehettük meg azon Ígéretet és felajánlást, hogy a rendkívüli eszközök használatától elálljunk, elsősorban azért nem, mert a mit ő kilátásba helyezett, mint ezzel szemben nyújtható ellenértéket, csak ígéreteken nyugodott. ígéreten nyugodott igy azon kijelentése, hogyha a véderőj avaslat keresztülmegy, a kormány a kellő időben a kilenczes bizottságban megállapított czimer-kérdést dűlőre juttatja; ígéret tárgya lett az a kérdés, a büntető perrendtartás 43. §-ával kapcsolatban, hogy a törvénytelen kifejezés elimináltatni fog és igéret formájában lett előhozva az, hogy a választási törvény majd ezen évben beterjesztetni fog. Egyetlenegy pozitívum volt az igen t. kormány kijelentésében és ez az, a mire lehetett volna bizonyos mértékben támaszkodni, hogy már most, a vederőtörvényj avaslat tárgyalásánál kész egy