Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.
Ülésnapok - 1910-367
118 567. országos ülés 1912 április 16-án, kedden. hanem bűnös mulasztás, mert a ministerelnök urnak igenis kötelessége lett volna nyomban, a mint a kérdés hozzá intéztetett, sőt még kérdezetlenül is a legelső alkalmat megragadnia arra, (Igaz ! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) hogy azt a nagy feltűnést okozó és mindnyájunkban nagy megütközést keltett királyi kéziratot, a mely a hivatalos lapban megjelent és a mely Cuvaj Ede bánt királyi biztossá tette meg a horvát alkotmány felfüggesztésével, mondom, hogy ezt a kéziratot előttünk megmagyarázza, megindokolja. De a ministerelnök ur hallgatott, sőt hallgatott akkor is, midőn e tekintetben nyilt kérdés intéztetett bozzá. Pedig ugyancsak érdekében állana a ministerelnök urnak is megindokolni és megvilágítani a maga álláspontját nemcsak egy ország, hanem két ország, sőt az egész világ közvéleménye előtt, — talán a történelem Ítélőszéke előtt is, a mi végre is nemcsak frázis, hanem hus, vér és valóság — mert mindnyájan felelősek vagyunk nemcsak a magunk jogainak miként való kezelése, hanem azon jogok kezelése tekintetében is, a mely jogokat esetleg a mi gondjainkra bizottak vagy a velünk társas viszonyban élők felett gyakorolunk, illetőleg azok irányában fejtünk ki. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Megkérdezte Polónyi Géza t. képviselőtársam a ministerelnököt, hogy összeegyeztethetőnek tartja-e Ö felségének azt a kéziratát, a melyben az alkotmányos rend zavartalan birtokáról biztositja Magyarországot, Ö felségének azon másnap vagy harmadnap kelt másik kéziratával, a melyben a horvát alkotmányt felfüggeszti és királyi biztost küld Horvátország nyakára. Ábrahám Dezső: Mindig azt mondták az utolsó perczig, hogy összehívják az uj országgyűlést ! Benedek János: Az a másik kérdés pedig, hogy a ministerelnök ur a képviselőházat részletesen tájékoztassa azon indokok és alkotmányjogi tételek felől, a melyek őt Horvátország területére a bánnak királyi biztosi hatalommal való felruházására indították |és az 1873 : XXXIV. t.-czikk 4. §-ának kötelező rendelkezésének ellenére arra j ogositották, hogy a feloszlatott horvát országgyűlésnek három hónap alatt való összehívását saját felelősségére ő Felsége által elmulasztássá. Erre vonatkozólag semmiféle feleletet sem adott az igen tisztelt ministerelnök ur. Mi tehát ezen padsorokról kell hogy felszólaljunk azért, mert ezt az abszolutisztikus eljárást szó nélkül hagyni bűn volna ; (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) bűn és mulasztás volna részünkről, hogyha ezt megbélyegzés nélkül hagynék, így nem lehet két ország alkotmányát kurfcánfurcsán sutba dobni; nem lehet a sic volo sic jubeo elvénél fogva világos alkotmánybiztositékokat képező törvényeknek felforgatásával Horvátországnak és Magyarországnak alkotmányát egyaránt lábbal tiporni, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Ezt annál kevésbé engedhetjük, mert ez nemcsak az alkotmány sérelmének a kérdése, hanem Magyarország elementáris napi érdekeinek kérdése is. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Hiszen napról-napra látjuk nőni a fergeteget és gyülemleni a felhőket amonnan, a déli határszéltől, Horvátország felől, a melyek mind abból a keserűségből fakadnak, a melylyel a horvátok Magyarország iránt viseltetnek. És ha Magyarország szolidáris volna a kormány ezen eljárásával, akkor meg is érdemelné ezt a keserűséget és szemrehányást Horvátország részéről, de mi, a magyar nemzet mindezzel szolidaritást nem vállalhatunk. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ezért a felelősséget csak azok viseljék, a kik ilyen hibás politikával keserítik el a két ország népét és forgatják fel azok alkotmányát. (Ugy van! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Látjuk már azokat a káros következményeket, a melyek ebből a helyzetből Magyarországra nézve származnak ; látjuk már a bojkottot, a melyet nem • csak Horvátország területén, hanem azon népek között is hangoztatnak, a melyek a Horvátországgal történt méltatlanság következtében velük szolidaritást vállalnak és együtt éreznek. Hiszen talán elég lesz felolvasnom a következő híradást (olvassa) í »Belgrádból jelentik, hogy holnap, április 16-án nyitják meg ott a magyar kormány által berendezett magyar kereskedelmi muzeumot, a melyben 250 magyar ipari ós kereskedelmi vállalat állította ki termékeit. A megnyitó ünnepélyre a szerb kormány, a diplomácziai testület és a szerb politikai pártok vezérei is meg vannak hiva és hír szerint maga Péter király is jelen lesz a megnyitáson. A lakosság körében néhány hónap óta mozgalom indult meg a kiállítás ellen. A lapok a horvátországi események miatt erősen eUenzik, hogy Szerbia hivatalos körei a magyar kiállítást erkölcsi támogatásban részesítsék és különösen a királynak a megnyitási ünnepségeken való részvétele ellen tiltakoznak. A szerb üzleti világ körében azonban bojkottmozgalom is van keletkezőben. Egyes lapok megjegyzik, hogy mindaddig, mig Cuvaj királyi biztos lesz Horvátországban, becsületes szerb embernek nem szabad átlépnie a magyar kiállítás küszöbét.« (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Kun Béla: így szerzik meg a balkán piaczokat! Holló Lajos: Es ez a magyar politika ! Benedek János: Előttem szólott t. képviselőtársaim már rámutattak azon jelenségekre, a melyek magának Horvátországnak területén mutatkoznak Magyarország és a magyarság irányában és most arra fogok rámutatni, hogy nemcsak Horvátország területén, hanem a délszláv országokban általában milyen hangulatot kelt a magyar kormánynak ez a magatartása és elhibázott politikája ; milyen érzelmeket és hangulatot vált ki a horvát alkotmány indokolatlan, erőszakos felfüggesztése és hogy, ime, nemcsak alkotmányjogi szempontból, hanem egyébképen is, gazdasági tekintetben is érezzük ennek nemcsak erkölcsi, hanem anyagi hátrányait is. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.)
