Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.
Ülésnapok - 1910-367
112 367. országos ülés 1912 április 16-án, kedden. ták, hogy a falakról csak ugy folyt a tinta. Rövid idő múlva, a mikor a csendőrség és katonaság kordont vont az utozán, a hol a tüntetések előfordultak, ott, a hol a szerb templom és iskola volt, mondom, talán egy félóra múlva, véletlenségből, egy tisztbarátom szívességéből én a kordonon belül foglaltam helyet több barátommal, és láttuk, a mikor Ö felsége azokon az utczákon átkocsizott s láttuk arczán a megdöbbenést, a mikor ezeket a jelenségeket észlelte. (Zaj. Elnök csenget.) Nem tudom, helyesen vagyok-e informálva, mert az nap este elutaztam, de ugy tudom, hogy ö felsége három napra tervezett zágrábi tartózkodását meg is rövidítette, épen ez események miatt. íme, t. ház, részint Kovacsevics István, gróf Khuen-Héderváry Károly volt főispánjának beszédéből, részint magának gróf Khuen-Héderváry Károlynak beismerő nyilatkozatából, a melyet itt a házban tett, bizonyítottam, hogy a magyar államellenes dolgok, ezek a trialisztikus áramlatok, Horvátországban nem mai keletűek ; hanem ez régi, abban az időben keletkezett, a mikor a jelenlegi miniszterelnök ott mint horvát bán működött, (Ugy; van ! a szélsőbaloldalon.) abban az időben növekedett és fokozódott, fejlődött ez annyira, hogy ma már ezt az áramlatot alig-alig fogjuk tudni legyőzni. Hock János: Ugy van ! Szelet vetett és most itt van a vihar! Egry Béla: A jelenlegi bán másként csinálja mint akkor gróf Khuen-Héderváry Károly. Mert, ha méltóztatnak a mai lapokat elolvasni, láthatják, hogy az abszolutizmus mily erős mértékben nyilvánul Horvát-Szlavonországokban. Eszékről jelentik például, hogy Sumanek Ferenczet, a városi építési hivatal volt dijnokát, a múlt éjjel egy verdéglőben a királyi biztos ismert rendelete értelmében letartóztatták és a bíróságnak adták át, mert egy asztaltársaságban elítélően nyilatkozott a jelenlegi kormányrendszerről. (Mozgás a baloldalon.) Hock János : Muszka állapot! Egry Béla: Másik közlemény szerint valami Cvrkovics Iván káplán húsvét vasárnapján Vodinci és húsvét hétfőjén Ivankovo községekben a templomban, szószékről, bujtogató beszédeket intézett az összegyűlt lakossághoz, melyekben a magyar állam ügyeit fejtegette. (Nagy zaj. Elnök csenget.) A jelentés szerint a káplán ellen a templomban, a szószékről mondott izgatás miatt a büntetőtörvénykönyv 65. §-a értelmében a köznyugalom háboritásának bűne miatt megindították az eljárást. Kérdem én, t. képviselőház, hogy ha oly állapotok voltak Horvátországban, a minőket Kovacsevics t. képviselőtársam jelez, hogy a templomban, szószékről, nyíltan hirdették a magyar állam ellen való izgatást és a trialisztikus eszméket és a magyar államtól való elszakadást, miért nem lépett akkor közbe az akkori bán ép -.ugy, mint a mostani királyi biztos, a templomi szószékről elhangzott és a magyar állam ellen irányuló izgatások eüen ? Miért tűrte ezeket,, miért nem alkalmaztatta a büntetőtörvénykönyv teljes szigorát az izgatókkal szemben ? Meg vagyok róla győződve, hogy ha gróf Khuen-Héderváry Károly annakidején, a mikor ő Horvátország bánja volt, a sporadikus eseteket elfojtja, nem jutottunk volna annyira, hogy ma Magyarországnak, Szent István koronája birodalmának egyik részében, Horvát-Szlavonországokban az abszolutisztikus kormányzást kell statuálni és királyi biztost kell kiküldeni, hogy rendet csináljon. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A mint a felolvasott beszédből is' rámutattam, abszolutisztikus uralommal, királyi biztossággal rendet teremteni nem lehet. Ideig-óráig csend lesz odalent, de a mint az abszolutisztikus kormányzás megszűnik, még fokozottabb gyűlölettel és haraggal fognak horvát testvéreink ellenünk fordulni (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és ezek a törekvések, melyekhez már nagy támaszt kaptak Boszniában, Herczegovinában, Csehországban lakó horvát-szerb testvéreinktől, válság elé fogják vinni az egész monarchiát. Én akkori czikkemben megjelöltem, hogy a mi vasúti tisztviselőink Horvátországban olyan kellemetlen, kényes és veszedelmes helyzetben vannak, hogy nem tudják, melyik pülanatban ütik vagy lövik agyon egyiket vagy másikat. Hiszen, ha méltóztattak figyelemmel kísérni -á horvátországi és különösen a zágrábi eseményeket, láthatja mindenki, hogy minden tüntetés a magyar államvasuti tisztviselők, az üzletvezetőség ellen irányult. Nekünk kötelességünk ezeket a tisztviselőket megvédeni s ha máskép nem tudjuk, tessék az üzletvezetőséget elvenni tőlük és áttenni egy Horvátországhoz közel fekvő városba . . . Egy hang (a szélsőbaloldalon) : Például Pécsre ! Egry Béla: Igen, helyesen jegyzi meg t. képviselőtársam, hogy pl. Pécsre, mely kulturális tekintetben is képes számukra ugyanazon életfeltételeket nyújtani. Ha pedig minden kötél szakad és nincs más mód, meg kell őket erőtleniteni azáltal, hogy el kell tőlük venni a három magyar vármegyét, (Helyeslések a baloldalon.) melyek nélkül Horvátország exisztálni nem tud. Tessék ezeket visszacsatolni Magyarországhoz és meg vagyok győződve, hogy ha e három vármegyében magyar közigazgatás hozatik be, akkor a kicsivé vált Horvátország nem fog semmiféle ilyen trialisztikus irányzathoz táperőt gyüjthetni, hanem meg fog lapulni és hű marad Magyarország államiságához. Ezeket kívántam a horvát ügygyei kapcsolatban elmondani. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Ábrahám Dezső ! Ábrahám Dezső: T. képviselőház! Abban a szerény meggyőződésben vagyok, hogy tökéletesen igaza volt a függetlenségi és 48-as pártnak, igaza volt Kossuth Ferencz t. képviselőtársamnak is akkor, mikor ilyen fontos kérdéseknek nyüt ülésen való tárgyalását követelte. Én sok tekintetben
