Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-366

366*. országos ülés 1912 április 15-én, hétfőn. 105 tárgyalás — vezetési jog szintén parlamenti jogfogalom, a melyről mindnyájan igen jól tudjuk, hogy a képviselőház elnökének hatáskörébe tartozik. (TJgy van ! TJgy van ! jóbbfélől.) Az is kétségtelen dolog, hogy az a körülmény, hogy nem szorosan vett mentelmi ügy a mentelmi bizottság elé utasittatik, a mentelmi bizottságot felruházza azzal a joggal, hogy a ház ülésrendje felett a maga véleményes javaslatával ne csak az elnököt támogassa, hanem a ház tekintélyét is megóvja. (TJgy van ! TJgy van ! jóbbfélől.) Ezen felfogásból kifolyólag a mentelmi bizottság kellő szigorral méltányolván mindazokat a körülményeket, melyek az engedetlenség kvalifikácziójára vonatkoznak, a fenforgó esetben abból a meggyőződésből indult ki, hogy a ház ülésrendészetét, a ház rendjét csak ugy lehet és ugy kell fentartani, hogy a parlamenti szuverenitás eponensét, a képviselőház elnökét minden tekintetben megvédelmezzük és bármilyen kicsinynek lássék is az eset, akkor, ha az elnök részéről határozott intelem és utasitás történik valaminek cselekvésére vagy abbanhagyására és annak a képviselő ellenszegül, evidens, hogy engedetlenség forog fenn. T. ház ! Az engedetlenség büntetését, vagy mondjuk megtorlását szintén maga a házszabály szabályozza. A mentelmi bizottság tehát, megállapítván azt, hogy ezúttal az engedetlenség esete forog fenn, azt a véleményes javaslatot terjeszti elő a t. háznak, méltóztassék utasitani Kállay Tamás képviselő urat hogy engedetlensége miatt a házat megkövesse. (Helyeslés jóbbfélől.) Tisztelettel bejelentem, hogy a mentelmi bizottság majdnem egyhangúlag hozta volt azt a határozatát, csak egy szavazat volt ellene : Győrffy Gyula t. képviselőtársunké, a ki fentartotta magának a jogot, hogy ő, mint a kisebbségi különvéle-.meny előadója, szót emelhessen ebben az ügyben. Tisztelettel kérem a házat, méltóztassék a: mentelmi bizottság javaslatát elfogadni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Győrffy Gyula: T. ' képviselőház ! A mentelmi bizottság . . . (Folytonos zaj a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Szilassy Zoltán : Fogadatlan prókátor! (Zaj. és mozgás a szélsőbaloldalon.) Justh Gyula : Rendre ! Rendre ! (Fölkiáltások a szélsőbaloldalon : Rendre ! Zaj jobbról. A jogát gyakorolja! Joga van beszélni! Zaj. Elnök csenget.) Fogadatlan prókátor ! ? Ez nem járja ! (Elnök csenget. Rendre! Rendre! Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ki volt az ? Ki mondta ?j Polónyi Dezső: Szilassy Zoltán volt! Nagy Sándor: Jól tette ! (Zaj bal- és jóbbfélől.) Bakonyi Samu : Mit tett jól ? Ha valaki a jogát gyakorolja, ilyen megjegyzést kell hanani, hogy fogadatlan prókátor és erre azt mondj ák

s hogy jól teszi! % (Folytonos zaj. Elnök csenget.) KÉPYH. NAPLÓ 1910 1915. XTI. KÖTET, J USttl Gyula : Tessék rendre utasitani az illetőt! (Zaj jobbról.) Ez nem járja. Elnök (csenget) : Csendet kérek, t. képviselőház Győrffy Gyula: T. képviselőház ! Minden bizottság a ház megbízásából gyakorolja házszabályszerű kötelességét. És mindenki, a ki abba ki van küldve, hivatalbeli kötelességét teljesiti abban. Meg vagyok róla győződve, hogy minden képviselő ugy teljesiti ezt a kötelességét, amint meggyőződése parancsolja. Hiba és bün volna, hogyha a képviselők a bizottságokban másként teljesitenék a kötelességüket. És ha a t. közbeszóló t. képviselő ur azt hiszi, (Zaj. Elnök csenget.) hogy egy kisebbségi vélemény előadója fogadatlan prókátorként szerepel, engedje meg, hogy ebben az ő felfogásának és lelkületének visszatükrözését látom, a ki magát ilyen hivatásra képesnek és alkalmasnak tartja. (Igaz! TJgy van ! a szélsőbaloldalon.) A mi pedig a kisebbségi véleményt illeti, t. ház, mindenekelőtt sietek kijelenteni, hogy az ellenzék részéről a mentelmi bizottságban egyedül én voltam jelen. Másodszor, hogy a mentelmi bizottság, éppúgy, mint a t. ház, a midőn Kállay Tamás képviselő ur ügyét a mentelmi bizottsághoz utasitotta, egyhangúlag megállapította, — és ezt hangsúlyozni kívánom — hogy a 230. §. értelmezése tekintetében itt a házban véleménykülönbség nincsen, vagyis meg lett és megvan állapítva, hogy a 230. §. értelmében a teremben jelenlévő minden képviselő köteles leadni szavazatát. A mi pedig a konkrét esetet illeti, különvéleményt voltam bátor bejelenteni azért, mert az én igénytelen felfogásom szerint Kállay Tamás képviselő ur, a midőn a 230. §. ellenére a szavazást megtagadta, elnöki tekintély elleni sérelmet nem követett el. Nem követett pedig el, eltekintve tárgyi okoktól, azon körülmények szerint sem, a melyek itt a t. ház előtt lefolytak. Nevezetesen a midőn KáUay Tamás képviselő ur az elnök ur által szavazásra felhivatott és nem szavazott, akkor a ház t. elnöke ebben a szavazás megtagadásában a saját tekintélye elleni sérelmet nem látott, mert ha látott volna, akkor a képviselőurat nyomban rendre utasitotta volna (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Már pedig ezen rendreutasitás elmulasztása nem involválja azt, hogy az illető képviselő urnak vagy bárkinek az ügye nyomban és egyenesen a mentelmi bizottsághoz tétessék át. Miért ? Mert a házszabályok is megállapítják a megtorlás fokozatait és a házszabályok világos rendelkezése szerint előzetes tényeknek szükséges fenforogniok, hogy valaki a mentelmi bizottsághoz utasittassék. (Igaz ! TJgy van a szélsőbaloldalon.) Konstatálni kívánom tehát, hogy a ház t. elnöke elnöki sérelmet ebben nem látott. De nem látott a ház t. elnöke később sem, mert a midőn a zárt ülésen ez az eset szóban forgott, akkor is ugy állapította meg a képviselő ur cselekményét, mint a házszabályokba ütköző cselekményt, de nem állapította meg ugy, mintha az az elnöki tekintélybe ütköző eljárás lett volna. 14