Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-346
68 346. országos ülés 1912 február 20-án, kedden. meg a függetlenségi pártok a választói törvény elveinek részleteire nézve, és ha majd megegyeztek, hajlandó velük a kormány beszélni. Engedelmet kérek, nekünk, a kiknek nem feladatunk a javaslat előterjesztése, nekünk, a kiknek elvi programmunk van, és kell hogy legyen, kötelességünkké teszi a ministerelnók ur, hogy állapodjunk meg a választói jog alapelveiben és részleteiben. Rólunk tehát felteszí, hogy erre képesek vagyunk, sőt azt mondja, hogy ez kötelességünk, de önönmagáról és a pártjáról nem teszi ezt fel, önönmagát diszpenzálja ez alól. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Lovászy Márton : Szép kormányzó párt! Gr. Batthyány Tivadar: Azt a bizonyítványt csak nem fogja kiállítani magáról, hogy az urak kevésbbé képesek a választói jog alapelveiről megállapodni, mint mi, az ellenzéki oldalon. (Derültség a szélsöbaloldalon.) Ebben én az urakat sokkal többre becsülöm, mint a t. ministerelnök ur, (Derültség a szélsőbaloldalon.) mert tudom, hogy ha akarnák, hát volna, sőt van is mindegyiküknek meggyőződése a választói jog kérdésében. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Várady Zsigmond!) Ennek az egész helyzetnek — és ezt nem tudom eléggé hangsúlyozni — ennek az egész krízisnek kulcsa egy helyen kereshető: a gróf Tisza István kezében. (TJgyvan! a szélsöbaloldalon.) Es Tisza Istvánnak van választójogi álláspontja. Neki igenis van. Itt van (Olvassa) : Választójogunk nemzeti reformja, irta Baross. János dr. (Derültség a szélsöbaloldalon.) Szabó István (nagyatádi): Ugyanilven a Tiszáé ? Gr. Batthyány Tivadar: Itt van a határozati javaslat, a melyet Baross János, mint a Vigadóban tartott választójogi gyűlésnek . . . Justh Gyula: Választójogellenes ligának! Gr. Batthyány Tivadar: .. .előadója terjesztett elő és a mely főbb pontjaiban így szól (olvassa) : »1. A választói jog legalább 24 éves korhoz és állandó, önálló lakhelyhez köttessék. Addig is, a mig közoktatásügyünk odáig volna fejleszthető, hogy a választójog alapját a népnevelési általános kötelező tanfolyamok teljes és sikeres elvégzéséről tanúskodó bizonyítvány képezhesse, az általános szavazati jog csak oly messzemenő garancziális rendelkezések mellett valósittassék meg, a melynek az értelmiséget közéletünkben megillető irányadó befolyást hatékonyan biztosítják. Ily rendelkezések hiányában a választói jog írni-olvasni tudás feltétele mellett megfelelő adóczenzushoz . . . (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Justh Gyula: Függetlenségi párti! Gr. Batthyány Tivadar: ... és a munkásosztály arra hivatott tagjait felölelő oly szocziális czenzushoz köttessék, melynek kritériuma a nős, vagy özvegyi állapot, rendszeres alkalmazás, és a részletesen megállapítandó minimális kereset képezi. A szavazati jog megállapításánál irányadónak vett szempontok a választókerületek uj beosztásánál is teljes mértékben érvényesülj ének.« Igen t. képviselőtársam ehhez egy kommentárt fűzött, mint saját véleményét, és ezen kommentár és a választói jogosultság szerint az egyes választók igy osztályoztatnának : Először 24 év, irni-olvasnitudás, az imi-olvasnitudáshoz még egy adóczenzxis. Baross János a konzervatív felfogáshoz képest meglehetős alacsony adóczenzust állapit meg : 10 koronát. így azután négyféle választót ismer. Az ősválasztókat természetesen, mert szerzett jogot nem szabad elvenni. Ő ugyanis az irás- és olvasáshoz kötné a szerzett jogok elismerését is, de ez másodrendű kérdés, természetesen, a 10 koronás czenzussal együtt. A másik módja az, hogy a munkások közül szelektálják a nőseket és az özvegyeket, és azután bizonyos évi jövedelem is szükséges. B. Hámos László : A megbízható elemeket. (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Gr. Batthyány Tivadar: Itt teljesen kidomborodik a plutokratikus gondolat, a nagyobb jövedelem ; azután azokra limitálj kik bizonyos évszámig egy munkaadónál szolgáltak. Itt a munsoknál, azt hiszem, nem csak az ipari munkásokat, hanem a mezei munkásokat is érti. Ezzel a napszámos meg a zsellérmunkás teljesen ki lenne zárva, az ipari munkások közül is nagy rész. Különben Baross képviselőtársunk statisztikája megadja a czinozurát, hová jutunk ki, a mennyiben e javaslat szerint 1,807.808 választó kerülne ki. Engedelmet kérek, akkor, mikor az alkotmánynak legkonzervativebb tényezője a király, 2,600.000 embernek ajánlotta fel a választói jogot és akkor, midőn Magyarországon közel 4 millió nagykorú férfiú van, akkor, midőn a t. kormány az általános és demokratikus választójogot akarta, akkor én igen természetesnek tartom, hogy azzal az állásponttal szemben, melyet gróf Tisza István tudtommal . . . Szüllő Géza : A függetlenségi párt egy árnyalatának képviselője irta ezt. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Justh Gyula." Azok nem voltak igazi függetlenségiek ! Szüllő Géza : Kossuth-párti! Justh Gyula: Ellenkezik a függetlenségi párt programmjával ez az álláspont. (Zaj.) B. Podmaniczky Endre: Mégis az irta! Gr. Batthyány Tivadar: Sokkal inkább előrehaladt az idő, semhogy Szüllő Géza t. barátom közbeszólására is reflektálhatnék. Én csak meg akartam állapitani, hogy ez oly választójogi álláspont, melyet a munkapártnak egyik legkiválóbb tagja a maga részéről helyeselt azon a gyűlésen, hisz talán fel is szólalt a határozati javaslat mellett. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Van azután másik munkapárti álláspont, ez megint Rónay t. képviselőtársunké, a ki demokratikus a választói jogban és hoch-tory
