Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-346

MÚ. országos ülés 191$ február 2ü~án, kedden. f)5 azt hangoztatja, hogy az uj törvényben is kiváltságokat kell létesíteni az intelligenczia számára. Ez nem fér össze a mostam idők szellemével és az egyenlőség elvével. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) S mikor ezekről a kérdésekről szó van, akkor világlik ki igazán : kik azok, a kik nem hatalmi erővel akarják a népakarat megnyilvánulását, illetőleg a többségi akarat erejét megszerezni, hanem a kik elvekkel és eszmékkel igyekeznek vezetni és boldogitani a népet. Itt tűnik ki az is, hogy kik azok, a kik, mert nem biznak az ő eszméikben és nem biznak abban, hogy elveikkel a népet meggyőzhessék, kiváltságokat akarnak és ilyen kiváltságos hatalmi eszközökkel akarnak maguknak a politikai és társadalmi életben hatalmat és pozicziót teremteni. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Hock János: Ugy van! Igazság helyett erőszak ! Szabó István (nagyatádi) : T. képviselőház ! Még egy másik részlete is van a választójogi kérdésnek, a mi most nagyon aktuális, a mit az igen t. mirústerelnök ur is hangoztatott, és ez az, a mi gróf Andrássy Gyula tervezetében már bennfoglaltatott, de a miről azóta nem hallok beszélni, bár bizonyosan él azok lelkében, kik a reformot benyújtani hivatottak. Ez az uradalmi cselédség szavazati joga. Gróf Andrássy Gyula a plurális szavazati jog alapján ugy akarta, hogy az uradalmi cselédség nagy részének kettős szavazati jogot ad, s hogy ezek nyilvánosan szavazzanak. Mindenki tisztában lehet aziránt, hogy az a szavazat nem azé a cselédségé, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) hanem mindenesetre az ő kenyéradó gazdájáé lett volna, és ezen a réven elérte volna a javaslat azt, hogy a nagybirtokosoknak ilyen kerülő utón száz és száz szavazatot juttatott volna. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Kérdés már most, mit akar a t. minist* relnök ur és a t. kormány ebben a tekintetben a választójog terén csinálni. Erről sem hallunk beszélni. Azt hallottam, hogy a titkosságot csak a városokban akarják keresztülvinni, a hol a gyári munkásokat már ugy sem igen lehet befolyásolni, ellenben a falvakban, a hol még ugy a tisztviselőket, mint az egyes felfelé tekintgető embereket, a szegény nyomorult népet, a mely rá van utalva a nagyok kegyadományaira és a cselédséget feltétlenül nagy mértékben befolyásolni lehet. . . Hock János: Ugy van! A kisbérlőket is! Szabó István (nagyatádi) : . . . nem akarják a titkosságot létesiteni. És ugyan miért nem akarják ott is a titkosságot ? Hiszen ha esetleg a t. kormány a szavazati jog kite jesztése révén a cselédségnek szavazati jogot ad, a mi mindenesetre a demokrácziának egyik követelménye, a cseléd szavazatának nyilvánossá tételével ismét csak azt valósítjuk meg, a mit gróf Andrássy Gyula t. képviselő ur czélzott javaslatával, hogy a cseléd szavazata az uradalmaké, a nagybirtokosoké legyen. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Nagyon lényeges dolognak tartom ezt, különösen a mi pártunk szempontjából, mert mi megkezdtük a nép előrenyomulását és minden uj választói jogi törvény nélkül az első lépést tettük meg a népparlament felé akkor, uüdőn mint a nép egyszerű fiai ebbe a képviselőházba bejöttünk. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Mi folytatni akarjuk és folytatni fogjuk ezt a munkát, hogy a nemzet azon rétegei, a melyek e házban eddig képviselve nem voltak, bár a terheket viselik, a képviselőházba bejöhessenek és ez a képviselőház valóságos népparlament legyen. (Hdyeslés a szélsőbaloldalon.) És midőn mi folytatjuk azt a munkát, és pedig meglehetős eredménynyel, hogy a nemzet legnagyobb rétegét tevő kisgazda-osztályt, a mely már nemcsak gyökere, hanem egyik legnagyobb oszlopa is a nemzetnek, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és a mely eddig ki volt zárva ebből a parlamentből, vagy legalább is önmaga által kizárattak innen, hogy ezt az osztályt ide behozzuk, akkor azt hiszszük, hogy ezzel nemcsak a kisgazda-osztály érdekeit, hanem az egyetemes nemzet érdekeit is szolgáljuk. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) '-- Ezen az utón, a kisgazdák tömegerejével, meg akarjuk törni az eddigi szokásos rendszert, hogy ebben a képviselőházban a nép különböző osztályainak tagjai közül helyet senki sem foglalhatott. Mert meggyőződtünk arról, t. ház, hogy hiába minden; eddig az uralkodó társadalmi rétegek sohasem tették lehetővé, hogy az egyszerűbb ember bejöhessen a képviselőházba. Nemcsak a kisgazdát akadályozták meg ebben, a kiről azt állitották, hogy nem való ebbe a parlamentbe, hanem az intelligenczia tagjainak a bejövetelét sem tették lehetővé ; igy pl. az intelhgencziához tartozó néptanítókat is kizárták innen, holott azoknak úgymint sok másoknak is kellene, hogy helyök legyen ebben a parlamentben. De minthogy nincs megfelelő anyagi erejük, hatalmuk, sohasem volt lehetséges, hogy a parlamentbe bejöhessenek. Hock János: Ugy van' Szabó István (nagyatádi) : És ha ismét olyan választási törvényt csinálunk, hogy csak az lehessen az országgyűlés tagja, akinek nagy ereje, sok pénze vagy nagy támogatói vannak, az a választási törvényjavaslat sohasem fogja meghozni Magyarországon a társadalmi osztályok közt való egyetértést. Pedig mi nem tartjuk elégségesnek, hogy a nemzet jövőjéért és érdekeiért csak a felsőbb tízezrek dolgozhassanak és e munkából kizárják a nemzet legnagyabb erejét, mely én legtöbbet tud dolgozni; hanem mi azt akarjuk, hogy a nemzeti létért folytatott munkában a nép nagy tömege és nagy ereje is részt vehessen. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház ! Nagyon szépen mondta a ministerelnök ur, hogy a választásoknál a visszaéléseket ki keU küszöbölni. (Felkiáltások balfelől : Könnyű azt mondani!)