Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-358

344 358. országos ülés 1912 ismert és általa annyiszor hangoztatott liberalizmusára kell utalnom ezúttal. Alkalma lesz felszólalásom kapcsán szolidaritást vállalni ebben az ügyben, vagy pedig a szolidaritást megtagadni. Az alsólendvai kerületben tudomásom szerint munkapárti képviselőt választottak meg. Az illető képviselő urnak személye ellen természetesen semmi kifogásom nem lehet, kifogásom van" azonban nemcsak nekem, de a köz szempontjából mindazoknak, a kik a bírósági alkalmazottak politikai meggyőződését tiszteletben akarják tartani, az ellen az eljárás eUen, a melyet a más nézeten levő birósági tisztviselőkkel és bírákkal szemben tanúsítottak, nevezetesen szóvá kell tennem azt, hogy az alsólendvai járásbíróságnál tervszerű üldözésnek vannak kitéve a birák és a segédhivatali alkalmazottak. (Vgy van! a szélsőbaloldalon.) Hajós Ferencz: Nem igaz ! Én jobban tudom ! Székely Ferencz igazságügyminister: Tényeket ! Tényeket! (Zaj.) Ábrahám Dezső: En alkalmat adok t. képviselőtársamnak arra, hogy a tényekkel szemben álláspontját kifejtse ; de kijelentem, hogy súlyt szoktam helyezni arra, hogy ilyen fontos kérdésben, a melyben politikai dologról van szó, tények nélkül ne jöjjek a ház szine elé. En természetesen nem vindikálom magamnak azt, hogy minden tekintetben csalhatatlan vagyok, de méltóztassék megengedni, hogy viszont a magam részére kikérjem azt, mintha én ok nélkül igénybe akarnám venni a ház türelmét és szükségtelen zaklatásnak akarnám kitenni az igazságügyminister urat. A mikor Alsólendván a választási hadjárat lefolyt — mert hiszen másnak nem nevezhetem, — Mándy Sámuel (közbeszól). Eitner Zsigmond: Nagyon érdekli Mándy képviselő ruat! Mándy Sámuel: Nagyon érdekel! Ábrahám Dezső:... 1910. április havában történt, hogy az alsólendvai járásbíróság öt tagja részt vett a függetlenségi párt jelölő gyűlésén és a függetlenségi jelölt programmbeszédén. Azt hiszem, nem vétek a közfelfogás ellen, ha kijelentem, hogy ezzel még sem biró, sem birósági alkalmazott nem vétett a fegyelmi szabályok ellen ; viszont senki sem állithatj a azt, hogy egy biró, vagy bármilyen birósági alkalmazott ki ne fejezhetné bármely irányban politikai meggyőződését, pláne akkor, a mikor csupán passziv magatartással vagy jelenléttel tünteti ki, hogy milyen pártállást foglal el, (Vgy van! a szélsőbaloldalon.) Ez egyszerű cselekmény folytán, hogy az ott alkalmazott birósági személyek és segédhivatali alkalmazottak a programmbeszédnél megjelentek, minden tüntető szándék nélkül, semmiféle aktivitást ezen a gyűlésen ki nem fejtve. A munkapárt vezetősége jelentést tett az igazságügyminister urnak, — akkor még javában folyt a választási hadjárat — mert azt gondolta, hogy a birósági márczius 6-án, szerdán. hivatalnokok talán ingerencziát gyakorolhatnak saját egyéni presztízsükkel'valamely párt előnyére vagy hátrányára. Az igen t. igazságügyminister ut tudomást szerezvén a munkapárt vezetősége részéről, hogy birósági egyének az ottani gyűlésen, a programmbeszédnél részt vettek, a zalaegerszegi kir. törvényszéki elnök utján saját hatáskörében kihallgattatta az öt birót, és mikor az elnök az öt biró kijelentéseiből meggyőződött arról, hogy ott voltaképen semmiféle fegyelmi vétség nem történt, mert senkit elzárni nem lehet, hogy egy gyűlésen negatív megatartással megjelenjen és a programmbeszédet meghallgassa, kijelentette az öt biró előtt, hogy ehhez a ténykedéshez nekik joguk volt, ők ezzel semmiféle fegyelmi vétséget el nem követtek. Eitner Zsigmond : Nem rabszolgák ! Ábrahám Dezső: Az igazságünyminister ur az elnök álláspontjával nem azonosította magát, hanem megindította ezen egyszerű tények miatt a birák ellen a fegyelmi eljárást s megtörtént az, hogy a győri kir. Ítélőtábla az indítványt nem tette magáévá. Az igazságügyminister ur, illetve, az általa irányított vádhatóság a tábla álláspontját nem fogadta el, s a legfőbb fegyelmi bírósághoz, a Curiához vitte a dolgot. A Curia pedig tökéletesen osztozott a tábla Ítéletében, a bírákat rehabilitálta s kijelentette, hogy semmiféle fegyelmi vétséget el nem követtek. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ez volt a hadjáratnak az első introdukcziója. Van egy másik is. Ugyanazon birák egyike, a kik meg voltak arról győződve, hogy ők bírói méltóságukkal és hivatásukkal szemben semmiféle fegyelmi vétséget el nem követtek az által, hogy politikai meggyőződésüknek hallgatólag, mert aktive nem tettek semmit, kifejezést adtak, Biró Lajos, a járásbíróság egyik birája . . . Eitner Zsigmond: Hány kormánypárti volt, a ki aktive részt vett % Nyitrán aláírták a programmot. Polónyi Dezső : Önmagunkat becsülnők le, ha rabszolgákat csinálnánk belőlük. Farkas Pál: Ki beszél most ? Eitner Zsigmond : Ábrahám Dezső ! Farkas Pál: Azt hittem: Eitner Zsigmond! Ábrahám Dezső: . . . Biró Lajos egy egyént törvényhatósági bizottsági tagnak ajánlott. Csodálatos módon ez ismét tudomására jutott a munkapárti vezetőségnek, és még csodálatosabb módon az igazságügyminister urnak is. Az igazságügyminister ur megint megtalálta a módját annak, hogy Biró Lajost igazolásra szólítsa fel. Felfogásom szerint Biró Lajos ezen tagajánlással semmi néven nevezendő vétséget nem követett el, mert az 1869-ik évi IV. t.-czikk 10. §-a kimondja azt is, hogy a biró a törvényhatósági bizottságnak tagja is lehet. Tehát azáltal, hogy megyebizottsági tagot ajánlott megválasztás végett, nem lépte túl az 1869. évi IV. t.-czikknek sem 10., sem bármiféle más szakaszát. Az igazságügyminister ur okulva a fegyelmi bíróság nem befolyásolható voltán, a mint az a győri ítélőtábla és a Curia határozatából kitűnt, intézkedett, hogy saját fel-