Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-358

358. országos ülés 1912 urnak — még szavaimra is emlékszem, mert a nyil­vánosság orgánumai is hozták, — hogy a magyar nép természete olyan, hogy évszázados hagyo­mányok alapján beveszi a labanczot, lelkesedik a kuruczért, de nem tűri azt, hogy valaki nappal kuruczkodjék, éjjel pedig labancz legyen. (Ugy van 1 a szélsőbaloldalon. Zaj a jobb- és a baloldalon.) Ezt mondottam én t. képviselőtársamnak (Zaj. Elnök csenget.) s akkor jött arra a folyosón Hantos Elemér képviselő ur, a ki a mi beszélge­tésünket talán hallotta és a ki csatlakozott ahhoz a csoporthoz, a hol gróf Batthyány Tivadar is jelen volt s hol a politikai eshetőségekről beszélvén, többek között Hantos képviselő ur is nyilatkozott — hivatkozom rá — és azt mondotta, hogy az ő meggyőződése szerint is a választókeriiletekben politikailag nem használt ez a Kossuth-pártnak, hanem inkább ártott. Bocsánatot kérek, arról van szó, hogy el­mondhassam a magam védelmét. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Mozgás és zaj a jobboldalon. Elnök csenget. Fölkiáltások a szélsöbaloldalon: Erre csak joga van/ Ebben nem lehet megakadályozni!) Egy hang (jobbfelóí) : Nincs joga ugy kiabálni ! (Zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Kérem, szíveskedjenek meghallgatni a képviselő urat. Személyes kérdésben válaszol: méltóztassanak őt meghallgatni ! (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Hock János: Ezután, midőn Hantos ur mellettünk elhaladt, teljesen igaza van a képviselő urnak, azt mondtam : »Látod, az ő nézete is az, hogy ez nektek határozottan ártott* (Mozgás és derültség a jobboldalon.) Igenis, ezt mondottam, és hozzátettem, hogy »az én meggyőződésem az, hogy ennek nem lehet más vége, mint vagy ház­feloszlatás, vagy kormánybukás, és ha mi két hétig kitartunk, meglátod, meg fog bukni a kormány«. (Derültség jobbfelől. Helyeslés a szélsőbaloldalon. Zaj. Elnök csenget.) Ezt mondottam, és a mit mond­tam, az beteljesedett, t. ház. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Mozgás és zaj a jobboldalon.) De van itt, t. ház, még valaki, egy közvetitő, a kit a képviselő ur, midőn engem ki akar szolgál­tatni, ugy látszik, takar. Mert ha közöttünk csak­ugyan volt valaki, a ki az én félreértett szavaimat az ő szájából átvéve báró Podmaniczky Endrével közölte, az a valaki, a kinek nevét itt érdekünkben áll tudni, másként adta elő a dolgot, mint a hogy az tényleg megtörtént. (Felkiáltások jobbfelől : Ez lehet! Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Itt a vádlott! Mozgás. Elnök csenget.) És midőn én tegnap itt a házban kijelentettem, hogy semmi­féle munkapárti képviselőnek én ilyen nyilatko­zatot nem tettem, megvallom, sejtelmem sem volt arról, hogy a t. képviselő ur bárkinek, a ki a munkapárttal szoros konnexusban áll, és a mi folyosói beszélgetésünket emeltyűnek akarja fel­használni, hogy politikailag egyes képviselőtár­sait ... (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Mozgás és zaj a jobboldalon.) helyzetükből kiemelje. márczius 6-án, szerdán. 341 B. Madarassy-Beck Gyula: Maradjunk csak a védelemnél! Hock János: Védelemről nincs szó, mert én igazoltam eljárásomat. (Derültség és felkiáltások jobbfelől: De igen !) Egy hang (a szélsőbaloldalon) : Podmaniczkyt még nem hallottuk ! Lovászy Márton : Kezd a dolog kényelmetlen lenni! (Felkiáltások jobbfelől: Nekünk nem ! Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Hock János." Azt hiszem, teljesen tisztáztam álláspontomat. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Mozgás és zaj a jobboldalon.) Most már a dolognak az eredetére kell rámutatnom, hogy önök tisztán lássanak, a mit eddig kiméi étből hallgattam el. (Halljuk ! Halljuk ! a szélsöbaloldalon.) Mikor Hantos Elemér képviselő ur sérelmet látott személyére és politikai integritására nézve abban, hogy megvádolják őt, hogy egy pártot itt tüzel és harczra buzdit, (Mozgás. Elnök csenget.) akkor ő felvilágosítást kért és barátai utján először Farkas Pál úrhoz fordult, (Mozgás a szélsö­baloldalon.) a kitől — állítólag — a hirt legelőször hallották. (Mozgás a jobboldalon. Halljuk! Hall­juk ! a szélsöbaloldalon.) Farkas Pál ur áthárította a dolgot báró Podmaniczky Endrére mint forrásra, a kitől ő értesült. (Igaz! Ugy van! a, szélsőbal­oldalon.) Erre báró Podmaniczky Endre kijelentette a nála járt és tőle barátságos utón tudakozódó segédeknek, hogy »kérem, én Hock Jánostól hal­lottam*. Midőn azután hozzám fordultak felvilá­gosításért, kijelentettem, hogy báró Podmaniczky úrral hónapok óta nem is váltottam szót és vele politikailag nem is érintkeztem. Ekkor báró Pod­maniczky urat újból felszólították és ő erre kijelen­tette : »Nem Hock Jánostól hallottam, hanem va­laki mástól, a kinek nevét becsületszó mellett takarom«. (Felkiáltások jobbfelöl: ügy is van! Tiszta tény !) Erre tegnap tettem a házban czélzást és ki­jelentettem, hogy senkivel, a ki a kormánypárton van, ilyen értelmi nyilatkozatot nem váltottam. (Felkiáltások jobbfelől: Ez nem fontos I) Nem tud­tam azt, hogy egy privát beszélgetést, a mely teljesen bizalmas természetű és más irányú, ebben a házban fognak felhasználni ellenem fegyverül. Madarassy-Beck Gyula: Maga hozta a házba ! (Mozgás jobbfelől. Halljuk! Halljuk! a szélső­bahldalon. Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Hock János: A házba hoztam igenis, mert hogyha az a két bizalmi férfi megelégedett volna báró Podmaniczky első nyilatkozatával, hogy »Hock Jánostól hallottam«, akkor ugy álltam volna ezeknek érzületében, hogy én tulaj donképen Han­tos Elemér ellen folytatok itt politikai intriguát. (Igaz ! a szélsöbaloldalon.) A mikor a lapok két napon keresztül állan­dóan leszegezték az én nevemet és azt irták, hogy tőlem ered a dolog, ez ellen a házban nyütan til­takoztam, és legyenek meggyőződve, van annyi

Next

/
Thumbnails
Contents