Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-357
357. országos ülés 1912 márczius 5-én, kedden. 325 Élénk derültség a jobboldalon. Zaj. Halljuk! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Elnök ." Csendet kérek ! Eitner Zsigmond : ... gróf Tisza István képviselő ur ellen pedig azért, mert Polónyi Géza t. képviselőtársamat képviselői kötelességének teljesítésében erőszakos támadásával akadályozta. (ügy van ! ügy van! a szélsőbaloldalon. Felkiáltások a jobboldalon : Szegény ! Be sajnáljuk I) Ennélfogva indítványozom, hogy a Polónyi Géza t. képviselőtársam mentelmi jogának megsértésére vonatkozó mentelmi bejelentésem adassék ki a mentelmi bizottságnak azon utasítással, hogy ezen mentelmi jogsérelemről a háznak három nap alatt jelentést tegyen. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Derültség és zaj jobbfelől.) Elnök : T. ház ! A házszabályok 188. §-a értelmében a képviselő ur mentelmi bejelentése tudomásul vétetik és áttétetik a mentelmi bizottsághoz. Egyben kérdem a t. házat, méltóztatik-e hozzájárulni ahhoz, hogy ebben a súlyos mentelmi jogsértési ügyben. . . (Élénk derültség a jobboldalon. Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Sümegi Vilmos: Nagyon vissza tudjuk ám ezt adni! (Felkiáltások jobbról: Ez ellen csak nincs kifogásuk! A szélsőbalról: Igaza van az elnöknek!) Kun Béla: Nem itélőbiró ! (Folytonos zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelől.) Elnök : ... a mentelmi bizottság jelentésének beadására háromnapi záros határidő tűzessék ki ? (Helyeslés.) Azt hiszem, a t. ház ehhez hozzájárul (Helyeslés.) s ennek alapján kimondom, hogy e mentelmi bejelentés a mentelmi bizottsághoz áttétetik azzal, hogy három napi záros határidő alatt a háznak jelentést tegyen. Hock János képviselő ur a házszabályok 215. §-a alapján kért szót. Hock János: T. képviselőház! (H<alljukf Halljuk!) Személyes kérdés czimén kértem . . . (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Kérek csendet! Hock János : . . . a tisztelt elnök úrtól felszólalásra jogot, a ki azt az ülés előtt meg is adta. Személyes felszólalásom pedig vonatkozik arra a közleményre, a melyet a Pesti Hirlap vasárnapi számában olvastam és a melyben az foglaltatik, hogy Hantos Elemér képviselő ur a megszokott társadalmi formák közt kért magyarázatot báró Podmaniczky Endre képviselő úrtól az iránt, hogy vájjon igaz-e az, hogy ő Hock Jánostól hallotta volna, hogy Hantos Elemér képviselő ur folyosói bizalmaskodás közben a Justh-pártot további ellentállásra buzdította és az obstrukczionális küzdelemben kitartásra lelkesítette. T. képviselőház ! Ugyanezen lapban olvastam azt is, (Zaj. Elnök csenget.) hogy az említett munkapárti képviselő urak az ügyüket külcsönös magyarázatokkal már be is fejezték s igy az őket érdeklő személyes vonatkozásokat ezen vitás kérdésből kiküszöbölték. így állott a dolog a tegnapi lapok közlése szerint. A mai lapok közlései pedig ezt módosították. Ugyancsak a Pesti Hirlap mai számában két nyilatkozat jelent meg, (Halljuk ! Halljuk!) Az egyik nyilatkozatot tette báró Vojnich Sándor és Láng Mihály országgyűlési képviselő, (Felkiáltások balfelől: Báró! Zaj.) a másik nyilatkozatot pedig kiállították Almássy László és Erdélyi Sándor képviselő urak. (Felkiáltások balfelől: Még nem báró ! Zaj a jobb- és a baloldalon.) Az első nyilatkozat — minthogy talán mindenki nem kisérte figyelemmel a lapot — igy hangzik (olvassa) : »Az Est márczius 2-iki számában egy közlemény jelent meg, a melynek nyomán több reggeli lap is megírta, hogy mi állítólag Hantos Elemér képviselő ur megbízásából báró Podmaniczky Endre képviselő úrhoz felvilágosításért fordultunk és hogy ezen felvilágosítások alapján mi Hock János képviselő urat, majd később újra báró Podmaniczky Endre képviselő urat felkerestük volna. Ezek a tényállások nem felelnek meg a valóságnak. Nekünk senkitől megbízásunk nem volt és az egész ügyben semmféle lépést nem tettünk«. A mint méltóztatnak látni, ennek a nyilatkozatnak rövid tárgya az, hogy nevezett képviselő urak, báró Voinich Sándor és báró Láng Mihály képviselő urak hozzám felvilágosításért nem fordultak. Ez az első része. A második része az, hogy báró Podmaniczky Endre képviselő úrhoz sem fordultak, mint megbízottak. A harmadik rész pedig az, hogy nekik tulaj donképen Hantos Elemér képviselő úrtól e tekintetben a társadalmi formák között semmiféle megbízatásuk nem is volt. Erre a nyilatkozatra azután, ugy látszik, a mely Hantos Elemér képviselő urat nem elégítette ki, a mit én természetesnek találok, mert ha t. képviselőtársaim közül valakit párthűségéről meggyanúsítanak és lappangó gyanúsítás formájában ez állandóan terjed és fentartatik, természetesen, ily értékű magyarázat nem elégítheti ki annak a képviselő urnak politikai korrektségét és integritását, azért felkérte Almássy László és Erdély Sándor urakat, hogy kérdezzék meg báró Vojnits urat, tulaj donképen mit akart e nyilatkozatával. A második nyilatkozat pedig röviden azt mondja, hogy Hantos Elemér ur. . . (Zaj a jobboldalon.) Bocsánatot kérek, ha igy ki akarnak mászni az én hátamon egy pletykából, azt nem engedem meg. (Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Kérem a képviselő urakat! Hock János : Az urak belátására bizom : ha valakinek nevét felhasználják mosdó víznek és abban akar valaki megtisztulni, és a mosdóvizet ott hagyja a nagyközönség előtt, azt senki sem fogja tűrni a maga nevén. (Zaj. Elnök csenget.) A legtermészetesebb személyes kérdés ez, mert mindenkinek saját érzékenysége szabja meg, hogy vájjon hírlapi nyilvános közlemények után akarja-e tűrni a nevén, vagy valamely pletykának, rágalomnak, indító pontja, vagy forrása volt, Ezt nem tűröm. (Halljuk! a jobboldalon.)