Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-357

318 357. országos ülés 1912 márczius 5-én, kedden. hogy az elnök ur ezen ujabban felvetett tézisével szemben a magam álláspontját kifejtsem. (Halljuk ! Halljuk! a halóidalon.) A házszabályok 269. §-a, a melyre az igen t. elnök ur szives volt hivatkozni, és a melynek alapján argumentumokat akart saját álláspontja mellett a ház elé terjeszteni, a követkzőképen szól (olvassa) : »Ha a jegyzőkönyv tartalma vagy szerkezete ellen kifogás tétetik, az a ház kivánatához képest azonnal kijavittatik, és újra felolvastatván, hitelesíttetik*. Mit jelent az, hogy a ház kivánatához képest ? Hogy nyilvánulhat meg a ház kivánata ? Talán ugy, hogy közbekiabálunk ? Ugyebár, nem ? Nem lehet elintézni közbekiáltással azt, hogy hiányzik egy vessző, hogy »vannak« van irva »voltak« helyett, vagy hiányzik egy dátum. Nemcsak kiabálással, de kaszinószerü társalgás formájában sem lehet eldönteni a kérdést. A háznak tárgyalásainál és tanácskozásainál a házszabályok által előirt formákat be kell tartani. Nemcsak az elnök urnak hat éves praxisa, de 1867től mind a mai napig a jsreczedensek egész sorozata bizonyítja, hogy a kívánt kiigazitások mindig ugy történtek, ahogy azt a házszabályok a tanácskozási rend érdekében az indítványok és módositványok tételére vonatkozólag elrendelik. (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Kérek csendet! Gr. Batthyány Tivadar: Sehol nem fog nekem mutathatni az elnök ur a házszabályokban egy olyan rendelkezést, de egy mondatot sem, a mely mondat utasítaná a házat, hogy a jegyzőkönyv hitelesítése körül másképen járjon el, mint a több a ház elé került javaslatokkal szemben. Mindenütti a hol a ház szöveget állapit meg — és az csak tagadhatatlan, hogy a jegyzőkönyv, ha egyszer hitelesítve van, a ház határozatával megállapított szöveget alkot — minden ilyen esetben a kérdés tanácskozás és határozathozatal tárgyát képezheti, a házszabályok rendelkezései szerint. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Vannak, igenis, megszorítások; megszorítottuk a házszabályokban a jegyzőkönyv körüli tanácskozást annyiban — de csakis annyiban, — hog}' négyen szólhatnak hozzá a jegyzőkönyv hitelesítéséhez, és hogy névszerinti szavazás a jegyzőkönyv fölött nem kérhető. Minden egyéb tekintetben azonban erre vonatkozólag is, a 269. §. végrehajtására vonatkozólag is, a házszabályok általános rendelkezései érvényesek. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon)) Ez természetes is, mert ugyebár, ha a ház azt akarta volna, hogy más eljárás követtessék, akkor azt a maga rendje és módja szerint ki is mondotta volna, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) De nem mondotta ki és a ház 40 és egynéhány éves praxisában mindig ezt az eljárást követte. Itt tehát a 269. §-ból jogforrást meríteni arra, hogy a j egyzőkönyv hitelesítése körül más eljárás követendő hogy az bárrniképen ugy brevi manu intézendő el, lehetetlen és azért én a magam részéről, nem akarván a ház figyelmét tovább igénybe venni, kijelentem, hogy az elnök ur inditványát a kérdés feltevésére nézve el nem fogadhatom, hanem kérem az elnök urat, méltóztassék a kérdést ugy feltenni, a mint ezt szombaton is közmegnyugvásra tette (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) és a mint azt Ábrahám Dezső t. barátom ma is javasolta. Ajánlom tehát Ábrahám Dezső t. barátom inditványát, a melyhez legjobb tudásom és meggyőződésem szerint hozzájárulok. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélsőbaloldalon.) Beszkid Antal jegyző: Egry Béla ! Egry Béla : T. képviselőház ! A kérdés feltevéséhez kívánok én is szólani, bár a tegnapi ülés folyamán, hivatkozással a házszabályok vonatkozó szakaszaira, állásjiontomat e tekintetben már kifejtettem. (Zaj jobbfelől. Halljuk! Halljuk I a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Egry Béla: Megkönnyíti helyzetemet e tekintetben a ma előttem felszólalt t. képviselőtársaim példákkal illusztrált, meggyőző érvelése. Én tehát nem is fogok a házszabályok tömkelegébe belehatolni és a mikor felszólalok, csak a ház t. elnökének előbbeni fejtegetéseiben foglalt néhány téves állítással szemben kívánom véleményemet kifejtem, abban a reményben, hogy az elnök ur is igazat fog nekem adni, meghallván azokat, a miket errevonatkozólag elmondandó leszek. Azt mondta ugyanis az elnök ur, hogy a Kun Béla és Kovács Gyula t. barátaim által benyújtott pótlások érintik a jegyzőkönyv felolvasott szövegét s azt megváltoztatják. Engedelmet kérek, én ugy hallottam, hogy Kun Béla t. barátom, valamint Kovács Gyula t. barátom is kijelentették, hogy ők a jegyzőkönyv szövegét és tartalmát elfogadják, hanem ennek kiegészitéseképen ajánlanak pótlást, a melyet kérnek a jegyzőkönyvbe felvétetni (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) és igy igen téves az igen tisztelt elnök ur azon álláspontja, mintha ezen két t. képviselőtársam által benyújtott pótlás a jegyzőkönyv felolvasott szövegének megváltoztatását kívánná, avagy a jegyzőkönyv felolvasott szövegével ellentétben állana. A t. elnök ur avval indokolja eljárását, hogy akkor kétszer kellene hitelesíteni a jegyzőkönyvet. (Mozgás. Halljuk! Halljuk!) Bocsánatot kérek, az én gyakorlatom alatt, midőn még a képviselőház jegyzője voltam és magam szerkesztettem meg a jegyzőkönyvet elejétől végig, (Halljuk l Halljuk !) midőn normális parlamenti viszonyok voltak és midőn szintén megtörtént az, hogy a jegyzőkönyvhöz nem pótlások, hanem módosítások és pótlások adattak be, akkor az elnök ur mindig olyan formában tette fel a kérdést, mint a szombati ülésen, nevezetesen először a jegyzőkönyv eredeti szövegére, azután a pótlásokra és módosításokra tette fel a kérdést, és a képviselőknek mindenkor meg volt adva a mód arra, hogy a házszabályok 225. §-a értelmében igen-nel vagy nem-mel szavazhassanak. (Helyeslés a baloldalon. Felkiáltások jobbfelől; Most is meg van adva !)