Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-356

300 556". országos ülés 1912 ták volna, hogy igaz-e az, a mit mi czitálunk, tehát ott kívülről tudják a házszabályokat. Méltóztassanak megengedni, hogy hivatkozzam arra, hogy a háznak kétféle napirendje van. (Zaj a jobboldalon.) Az egyik napirend az, a melyet a házszabályok 197. §-a expressis verbis egyszer és mindenkorra, mindaddig, a mig ezeknek a házszabályoknak érvénye fennáll, megállapit ; megállapítja ez a 197. §., hogy a jegyzőkönyv hitelesítése után mi minden következik. De van ezenkívül a ház által kitűzött napirend . . . Bakonyi Samu : És ez az ! Ráth Endre: . . . a melyet a ház naponta, esetről-esetre tűz ki, és ha gróf Tisza István ur nem olyan sietve olvasta volna a 206. §-t, mint a hogy olvasta (Zaj jobbfelől. Elnök csenget.), akkor valószínűleg gróf Tisza Istvánnak is felkeltette volna a figyelmét az a kifejezés, hogy a 206. §. azzal kezdődik, hogy (olvassa) : »A kitűzött napirendet megelőzőleg . . . Polónyi Dezső : Tévesen olvasott ! Ráth Endre : . . . valamely felszólalás vagy kérdés felvetése a ház elnökének előzetesen jelentendő be.« (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ezzel szemben gróf Tisza István urnak az az érve nem állhat meg, hogy vájjon akkor a napirend előtti felszólalásokra mikor kerül a sor. (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Hogy a kérdés teljesen tiszta legyen azok előtt, a kik elfogulatlanul akarják azt bírálni, hivatkoznom kell még a házszabályok 226. §-ára, a mely szerint (olvassa) : »A kérdésnek miként leendő feltevése uj tanácskozás tárgyát képezheti.« Ez történt, t. képviselőház, egész délelőtt. A felett tanácskoztunk és a felett vitatkoztunk, hogy vájjon a kérdés mint tétessék fel. (Zaj.) De mit mond tovább a 226. szakasz ? Azt mondja, hogy uj tanácskozás tárgyát képezheti (olvassa) : . . »amely felett a ház dönt.« Már most konstatálni lehet hivatalosan, hogy a kérdés feltevéséhez még a szónokok egész serege van feliratkozva, ez a tanácskozás tehát befejezve nincsen, s e felett a ház most még nem dönthet. S mivel van még a házszabályoknak egy korlátozó intézkedése is, hogy t. i. az ülés délután 2 óráig tart — és itt ismét hangsúlyozom, nehogy tévedés történjék, hogy kétféle napirend van — tehát nem áll meg Tisza István grófnak az az érvelése, a mit tőle hallottunk, mert a házszabályok által kitűzött napirend tárgyalása folyamatban volt, és így semmiféle akadálya nincsen annak, hogy ezt a kérdést, mivel több szónok van feliratkozva, áttegyük holnapra. Hiszen értsük meg egymást. Végeredményben miről van szó ? A többség természetesen megint ki fogja tűzni — a mi egyedül érdekelheti az urakat — a ház által kitűzendő napirendnek első pontjaként a véderőről szóló törvényjavaslatot, s arról van szó, hogy a mostani kérdés feltételéhez való hozzászólás mint a kitűzendő napirend harmadik pontja szerepeljen. Polónyi Dezső; Vagy a mait folytatjuk ! márczius í-en, hétfőn. Ráth Endre: Itt tehát semmiféle félreértés közöttünk nem lehet; ha megmaradunk mindnyájan a házszabályok alapján, akkor elérjük azt, hogy a ház által kitűzött napirend holnap igy és így lesz megállapítva és semmiféle diskussziónak helye és szüksége nem lesz többé. Én tehát a magam részéről kérem az elmondottaknak figyelembevételét és kérem az elnök urat, hogy a szavazást a jegyzőkönyvre ne méltóztassék most elrendelni, mert hiszen nem is lehet azt elrendelni, mikor az a feletti tanácskozás befejezve nincs. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Beszkid Antal jegyző: Gróf Batthyány Tivadar! Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőház ! Egészen világos a helyzet. A házszabályok 197. §-a . . . B. Podmaniczky Endre: Elromlik az ebéd! (Zaj és jelkiáltások a szélsőbaloldalon : Menjen haza I Egye meg ! Elnök csenget.) Justh Gyula: Már éhesek? Gr. Batthyány Tivadar: ... megállapítja azt, hogy mi a ház napirendjének első része. Az, a mi tulajdonképen invariábilis. A 197. §. a ház napirendjéül állapítja meg a jegyzőkönyv hitelesítését ; ezt mint első pontot állandó napirendjéül állapitj a meg, mint második pontot pedig megállapítja az elnöki előterjesztést. Ez napirend a házszabályok 197. §-a alapján. Van azután egy másik része a napirendnek, a melyet a 206. §. rendel, a következő szavakkal (olvassa) : »A kitűzött napirendet megelőző valamely felszólalás . . .« stb. Tehát a 206. §., ugyebár, világosan distingvál azon napirendi tárgyak között, a melyek napról-napra a következő ülésre megállapittatnak (ügy van! a szélsőbaloldalon.) és azok között, a melyek, hogy ugy mondjam, állandó napirendi programmot képeznek. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A házszabályok ezen 206. §-a egész világosan megmondja a következőket (olvassa) : »A kitűzött napirendet megelőző valamely felszólalás vagy kérdés felvetése a ház elnökének előzetesen jelentendő be« stb. A házszabályok tehát itt egész nyilvánvalóan distingválnak s azt mondják, hogy a napirend előtti felszólalások nem az állandó, hanem a kitűzött variábilis napirend előtt kell, hogy történjenek, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) egészen világos tehát, hogy mind a három rész, t. i. a jegyzőkönyv hitelesítése, az elnöki előterjesztések és a kitűzött napirend az állandó napirend tárgyait képezik, egész világos továbbá az is, hogy a képviselőház két órán túl, vagyis a tanácskozási idő leteltével többé másról határozatot nem hozhat, mint a következő ülés napirendjének megállapításáról. Mi az egész ülés alatt a képviselőház napirendjének első pontját tárgyaltuk. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ehhez a 226. §. alapján joga van minden képviselőnek felszólalni, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Ugyebár, elnök ur, ehhez sem fér szó ? Szólottunk többen és még többen kivannak hozzászólani. Ha most a t. elnök ur vagy a t. többség arra az álláspontra helyezkedik, hogy most az első