Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-355

355. országos ülés 1912 márczias 2-án, szombaton. 261 hassal elő ne adja álláspontját. (Helyeslés jobb­felől.) Szerény nézetem szerint a házszabály 126. §-ának a jegyzőkönyv hitelesítésére vonatkozó rendelkezései természetüknél fogva azzal a hiva­tással bírnak, hogy a jegyzőkönyvnek közokirat­szerű jellegét megadják, de semmiesetre sem az a czélzatuk, hogy hosszú huzavonával és vitatko­zásokkal bizonyos tényelemeket elhomályosítsanak. (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Bizonyos az, hogy a korrigálás körül nem a sajtó­nak közleményei szolgálnak jogforrásul, hanem mérvadó a gyorsírók feljegyzése, a mely feljegyzés a naplóban legteljesebb és legtökéletesebb meg­örökítést nyer, ugy a mint az jelenleg is a napló­ban történt. A másik kérdés az, vájjon a házszabály ide­vonatkozó szakaszának, a 266. §. rendelkezéseinek akkor felel-e meg a jegyzőkönyv, hogyha széles labilis alapon ad elő valamely tényállást, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) vagy pedig, ha a tiszta tényt rögzíti meg, ugy a mint a jelenlegi jegyzőkönyv­ben történt. A tényeket magukat a képviselők állapítják meg autopszia utján, és itt lehet pro és kontra beszélni; de a tény mindig az, a mely rövid szavakban magában a jegyzőkönyvben meg van örökítve. (Zaj a szélsőbaloldalon.) A jegyző­könyv pedig azt a tényt tartalmazza, hogy a sza­vazás megtörtént és megtörtént a korrektivum is, melyet a házszabály állapit meg : az ellenpróba alakjában. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelöl.) A határozatok a jegyzőkönyvben teljes hű­séggel meg vannak állapítva. A vitatkozások a részletek körül nem tartoznak a jegyzőkönyv keretébe. (Helyeslés jobbfelől.) Minthogy pedig a jegyzőkönyv hű és megfelel azon alaki kellékeknek is, melyeket a házszabályok kitűznek, tisztelettel indítványozom, méltóztassék a benyújtott ellen­javaslatokat elvetni. (Helyeslés a jobboldalon.) Polónyi Géza : A házszabályokhoz kérek szót ! Elnök (csenget): Kérem, most én szólok. A benyújtott ellenjavaslatokra s a jegyzőkönyv szerkesztésére vonatkozólag kívánok szintén nyi­latkozni. (Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Magától értetődik, hogy a j egyzőkönyvnek hite­les és hű szerkesztése felett őrködni minden képvise­lőnek és minden pártnak egyaránt érdeke és köteles­sége s e tekintetben kell, hogy a jegyzőkönyv ugy legyen vezetve, a mint az a tényeknek és a valóság­nak megfelel. (Félkiáltások a szélsőbaloldalon : Ugy kellene !) Magától értetődik, hogy a mennyi­ben a jegyzőkönyv eltérne a való állapottól, annak kijavítása a ház kötelességét képezi; ezért olvastatik az fel. A mi a tegnapi esetet illeti, méltóztattak a naplóból felolvasni és megállapítani, hogy a jegyző­könyvnek az a része, mely a határozat enuncziá­lására vonatkozik, ugy van felvéve, a mint az a tényeknek nem felel meg. Ez volt kifejezve. (Fel­kiáltások a szélsőbaloldalon : Az ! Az!) Én meg­jegyzem, hogy a tegnapi napon, mikor a kérdés feltétetett és a szavazás megejtetett, csakugyan oly nagy zaj volt, hogy a kérdés feltétele és a megáüapitott enuncziáczió a zajban elveszett. Itt vannak a kihagyások is. Tessék megnézni a naplót. Ebben a következőket méltóztatik ol­vasni : »méltóztatik-e a háznak napirendi javasla­tomhoz*. Itt folytonos zaj, pont, pont, pont kö­vetkezik, így van a kérdés azután tovább feltéve : »mely szerint a napirend első pontját képezze«. Megint nagy zaj, megint elvesztek a szavak. Hát ez megtörtént, de senkisem szavazott erre, senki nem állt fel. Következett a másik indítvány feletti sza­vazás. A gyorsírói feljegyzésben, a melyet nekem átadtak, a mely minden előzetes áttekintés nélkül közvetlenül a gyorsiroda részéről terjesztetett fel hozzám, ez a kitétel: javaslatommalszemben«, nem szerepel. Különben ez irreleváns, mert ez a két in­dítvány ugy is szemben állott egymással és meg lehet állapítani a naplóból, hogy mind a két indít­ványt feltettem szavazásra, (Nagy zaj a szélső­baloldalon.) először az én indítványomat, azután Antal Gézáét. Ez feltétlenül áll. A mikor az én indítványom nem lett elfogadva, feltettem a kérdést Antal Géza indítványára. Vertán Endre: Ez nem történt meg! (Nagy zaj jobbfelől.) Elnök: Hogyne történt volna meg. Itt van a napló, mely szerint azt mondottam : »a kik elfogad ják Antal Géza képviselő ur indítványát, mely sze­rint* és még elmondottam erre Antal Géza indít­ványát. Erre »folytonos nagy zaj ; a jobboldalon és a középen számosan felállanak«. Ekkor történt azután, hogy a másik oldalról kiáltották, még pedig Ráth Endre képviselő ur kiáltotta : hol a többség ? Ekkor ismét akartam enuncziálni, de a nagy zaj­ban nem tudtam magamat megértetni. Hogy mennyire ragaszkodtak a képviselő urak ahhoz, hogy a szavazás már megejtetett, bizonyítja Justh képviselő ur is, a ki közbeszólt, mondván : »kérem, az nem megy, hiszen szavaztunk már ! Tessék itt felülemelkedni a pártkereteken !« ö te­hát azt a tényt, hogy abban a zajban történtek felállások, már megtörtént szavazásnak kívánta tekinteni, és mikor én azt mondottam, hogy a mennyiben a kérdést nem értették volna meg, újból fel fogom tenni a szavazásra a kérdést, ak­kor közbekiáltottak, hogy megtörtént a szavazás, nem lehet újra szavazni. Ekkor történt az ülés fel­függesztése. A felfüggesztés után kijelentettem a háznak teljesen nyíltan és lojálisán a következőket : >>kétségtelen, hogy olyan zaj volt mindkét oldalon, hogy sokan nem érthették meg világosan, mire történik a szavazás«. Ennél többet nem mond­hattam. Azután így folytattam: »A szavazás lefolyása, a mint a hiteles gyorsírói feljegyzések tanúsítják, a következő volt.« Felolvastam szóról­szóra azt a gyorsírói jegyzetet, a melyet — ismét­lem — abban a perczben hoztak hozzám és a melybe semmi előzetes betekintésem nem volt. Azután megáUapitottam, hogy a zajban esetleg elveszett a kérdés feltétele, Erre azt mondottam,

Next

/
Thumbnails
Contents