Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-354

35í. országos ülés 1912 márczius 1-én, pénteken. 249 Gr. Batthyány Tivadar: Igaza van Lovászy fc. barátomnak, a véderő] avaslatot is, és akkor per Bausch und Bogén fogunk határozni. Az ilyen dolgok csak izgatják a hangulatot. (Derültség jobbfelől.) Polónyi Géza: Csak izgassák, az nekünk jó! Injekczió ! B. Podmaniczky Endre: Bécsből kapják az injekcziót . Gr. Batthyány Tivadar: Biztosithatom a t. házat, hogy azok a kiséiietek, melyek a házszabályok ujabb magyarázatával akcziónkat meg akarják neheziteni, visszafelé sülnek el, mert ezek bennünket csak buzdítanak arra, (Igaz I ügy van ! a szélsőbaloldalon.) hogy megmutassuk ugyanazt, a mit megmutattunk a múlt nyáron, midőn azt hitték, hogy egy pár hét alatt kimerülünk, hazaszaladunk a meleg elől, pedig egész nyáron itt ültünk, s egész őszszel. Meg fogjuk az uraknak mutatni most is, hogy a házszabályok szentsége alatt tovább is fogjuk folytatni a küzdelmet. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Beszkid Antal jegyző: Bakonyi Samu! Bakonyi Samu: T. ház! (Zaj jobbfelől. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Megint Fodor !) Nem megyek Pöstyénbe, ne tessék invitálni. Én a házszabályok 239. §-ához kérek szót azon fejtegetés következtében, melyet erre vonatkozólag az igen t. elnök úrtól hallani szerencsénk volt. A t. elnök ur abban a felfogásban van, hogy előbb kell elintézni a tegnapi szabadságkéréseket, abból a szivességből tett konczesszióból folyólag, hogy t. i. ez, a mint az elnök ur mondani szives volt, kivételesen ma elintéztessék, arravaló tekintet nélkül, hogy napirendre tüzetett-e a kérdés, vagy nem. Én felfogásának ehhez a részéhez nem akarok hozzászólni, talán majd, mikor ez a tárgy sorra kerül, magához a tárgyhoz való hozzászólás alkalmával erre is ki fogok terjeszkedni. Most arról van szó, van-e olyan az előbbi ülésről függőben maradt tárgy, mely a 239. §. alkalmazását megelőzheti. Nézetem szerint, ilyen függőben maradt tárgy abszolúte el nem képzelhető és meg nem engedhető semmiféle czimen, hogy a 239. §. rendelkezésének alkalmazása kérdését akármi más tárgy megelőzhesse. Ennek meg van a maga nagyon fontos oka ; (Halljuk ! Halljuk !) meg van annak az oka, hogy miért sorozza a házszabályok 239. §-a minden kitérést, mindenféle kibúvót kizáró módon egy úgyszólván naptári szabatossággal meghatározott napnak teendői közé az el nem intézett inditványok és interpellácziók jegyzékének bemutatását, ületőleg annak tárgyalását. Azért, mert a házszabályok 239. §-ában a ház tanácskozási rendjére való vonatkozásban kifejezésre jut a 48-iki törvényhozásnak az a fontos institucziója, a mely a képviselőház ellenőrzési jogának gyakorlatát az interpellácziók formájában és az interpeUácziókra adott válaszok kötelező voltában határozza meg egyfelől, másfelől az inditEÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. XV. KÖTET. ványok tekintetében biztositja minden egyes képviselőnek a törvénykezdeményezési jogot, ha az inditványok erre vonatkoznak, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ha az ezen két fontos alkotmányjogi rendelkezés gyakorlatának ellenőrzése czéljából alkotott 239. §. rendelkezése meg nem tartatik, akkor különböző inczidenseknek, esetleg a többség köréből, vagy mondjuk egy hazafiatlan, nemzetietlen ellenzéknek köréből való felidézésével akár az idők végéig lehetetlenné tehetik ezen rendkivül fontos, eminens két alkotmányjognak, az ellenőrzési és a törvénykezdeményezési jognak gyakorlását. Ez az oka alkotmányjogi szempontból annak, miért határozta meg ilyen szorosan és kikerülhetetlenül és kijátszhatatlanul a 239. §. az el nem intézett inditványok és interpeUácziók jegyzékének bemutatását és e jegyzék tárgyalását. Azért azt hiszem, hogy nekünk a most felmerült eseteken felül kell emelkednünk és mégis tanácskozásaink minden fázisában szem előtt kell tartanunk mindenek felett az alkotmányjog azon biztositékait, a melyekkel még rendelkezünk. Ez semmiféle gyakorlattal megkerülni engedni nem szabad, semmiféle érdekből ezt eltűrnünk nem lehet, még a véderőtörvény mielőbbi törvény alá hozatalának érdekéből sem. Ez az én felfogásom a felmerült kérdésre vonatkozólag in concreto. Az igen t. elnök ur is súlyt látszik arra helyezni, hogy megfelelhessen a 239. §. rendelkezéseinek és talán azért intézte hozzánk azt a felhívást, hogy különböző, hosszabb házszabályvitához való felszólalásokkal ne tegyük neki lehetetlenné, hogy a 239. §. rendelkezéseinek megfeleljen. És a mélyen t. elnök ur szives engedelmével ezen hozzánk intézett felhívásra egy kéréssel felelek a magam részéről. (Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Ne tessék az igen t. elnök urnak a házszabályok tagadhatatlanul létező hézagainak hol kitágításával, hol szűkítésével. . . (Élénk derültség és felkiáltások jobbfelől: Önök használják fel a hézagokat !) Mi nem a hézagokat használjuk fel, mi a pozitív rendelkezések adta jogainkkal élünk. E között nagy különbség van. Darvai Fülöp: Az is magyarázatkérdés : mi az a pozitív jog ! Egy hang (jobbfelől) : Ez tréfa ! Bakonyi Samu : Ez nem tréfa, ez nagyon is komoly dolog. (Zaj.) Ismétlem, én a mélyen t. elnök ur hozzánk intézett felhívására azzal a kéréssel felelek, hogy ne tessék ilyen, a körülmények által szerinte megengedett, optima üde felhasználható alkalmaknak (Élénk derültség és felkiáltások jobbfelől: Optima fide !) kihasználásával, — ne tessék semmiféle bántó czélzatnak venni részemről — kizsákmányolásával, (Zaj jobbfelől.) magának a t. elnök urnak tegnap nyilvánított felfogása értelmében is, kontrovorziákat előidézni minden lehető alkalomból s viszont ezen kontroverziáknak a maga részéről, való hosszas fejtegetésével és megvilágításával provokálni a mi ré32