Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-349

134 349. országos ülés 1912 február 24-én, szombaton. egyáltalában ki van zárva. De a mikor hallom ezt a nemzeti szupremácziát emlegetni, önkénytelenül azokra a leszerelésekre gondolok, a melyek a nem­zeti jogokat, a nemzeti követelményeket napi­renden tartják, azért, hogy azután alku tárgyává tegyék, hogy semmikkel beérjék. (Vgy van ! Taps a szélsőbaloldalon.) A nemzeti szupremácziát ez ve­szélyezteti, ez teszi tönkre ebben az országban. (Vgy van ! a szélsöbaloMalon.) így jutottunk mi oda, hogy a nemzeti szupremácziának e sülyedésé­vel szemben a népek millióira appelláljunk, hogy azok segítségével újra helyre tudjuk azt állítani. (Taps a szélsőbaloldalon.) De rámnézve igazán érdekes, hogy tulaj don­képen miért kötött a testvérpárt békét, mikor sohasem harczolt. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Az is érdekel engem és az országot is, hogy miért nem harczolt, ha békét akart kötni. Mert mi, a kik a harczot kezdeményeztük, kik a harczot viszszük és folytatni fogjuk, nem zárkóztunk el soha egy pillanatig sem a békétől, mert tudtuk, hogy min­den harcznak béke szokott a vége lenni, de azt is tudtuk, hogy mi a nemzet érdekében kivívandó előnyökhöz akarjuk juttatni az országot, —s ebbeli követeléseinket itt nyíltan a ház színe előtt tár­tuk fel — tisztában voltunk vele, hogy szavazás utján, 260 szavazattal szemben, a melyet a t. kormánypárt körülbelül képvisel, mi 49-en, ezeket az előnyöket megszerezni nem tudjuk. Br. Láng Mihály: Hiszen folyton szavaztak ! (Derültség jobbfelől.) Győrffy Gyula: Mi tehát tisztában voltunk azzal, hogy a harczok árán a nemzet részére érté­kes eredményeket akarunk kicsikarni, mert mi becsületesen tűztük ki a czélt, becsületesen töre­kedtünk a békére akkor, a mikor becsületesen har­czoltunk érte és fogunk harczolni a jövőben is. (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ha békét akarnak, ezt másképen, mint becsü­letes harcz után megkötni nem lehet. Visszatérve különben arra, hogy miért is harczoltak s hogy miért adták elő előbb azokat a követelményeket, a melyek nélkül a harczot nem akarták beszüntetni, egy lényeges körülményre hivom fel figyelmüket. (Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) ' ' Mi gróf Apponyi Albertnek február 19-iki beszédéből tudtuk meg, hogy a leszerelési pontoza­tokat ő már az ősszel bizalmasan prezentálta a ministerelnök urnak. Hát kiadni az általam felolvasott nemzeti szózatot, távolmaradni tüntetőleg az obstrukczió­tól, majdnem az Ízlésbe ütközőnek minősiteni az obstrukcziót.. . (Ugy van! ügy van ! a jobb­oldalon.) Eitner Zsigmond : Mindjárt gondoltam, hogy önöknek más az Ízlése ! Győrffy Gyula: Ha önök mondják, akczep­tálom azért, mert önök a király pártja és a király pártja érdekében.... (Zaj a jobboldalon. Fel­kiáltások a szélsőbáloldalon: Bécsi párt! Császári párt!) Andrics Tivadar; Király és nemzeti párti! Győrffy Gyula *. Ha önök mondják az obstruk­cziót Ízléstelennek, akkor azt teljesen értem és méltánylom. Miért ? Mert Bocskay és Bethlen óta minden obstrukcziója a nemzetnek ízléstelen volt oda fönn. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbal­oldalon.) Andrics Tivadar : Hatvan törvényhatóság is ezt mondja ! Farkas Pál : Bocskay sohasem járt Bécsbe informácziókért ! Eitner Zsigmond: önök azonban nemcsak informácziót, hanem utasítást is onnan kapnak ! B. Podmaniczky Endre: Maguk pedig telefonon kapnak értesítéseket! Győrffy Gyula : T. ház ! (Halljuk! Halljuk !) De, ha ezt a függetlenségi és 48-as párt mondja a másik függetlenségi és 48-as pártra, ez legalább is sajátságos színben tűnik fel, különösen akkor, midőn az ízléstelen obstrukczió gyümölcseként a leszerelési propozicziók már őszszel készen voltak és ha a mi küzdelmünk részükről cserben hagyatik, kérdezem, vájjon miért történik ez, mikor soha nem is harczoltak ? (Felkiáltások jobb jelöl: Akkor nem is hagyhatták cserbe !) Eitner Zsigmond: Voltak, a kik őszintén harczoltak ! Győrffy Gyula: Tökéletesen igazuk van, hogy nem harczoltak, de minket mégis cserben hagytak, mert mit csináltak ? Azt, a mi rájuk mindig rábizonyítható : adták, mintha harczoltak volna és bennünk azt a hitet keltették, mintha velünk harczolnának, pedig — s ebben csalódtunk — ők tudták, hogy nem harczolnak és ők ennek ellenére is a harcz számláját önöknek prezen­tálták . :. Bikádi Antal: Meg is kapták érte a jutal­mat ! Győrffy Gyula : . . . azon nemzeti követelések­ben, melyeket a ministerelnök ur gróf Andrássy szerint honorálhat is. A 3. §. tekintetében azonban bátor vagyok az önök figyelmébe ajánlani, hogy még itt is keveseb­bel érték be, mint szabad lett volna, mert hiszen a törvényjavaslat 13. §-ában Bosznia és Hercze­govina ujonczállománya még mindig nincs és nem is lesz megállapítva, minélfogva a 3. §. bárminő értelmezése nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Bosznia és Herczegovina tekintetében egy oly corpus alakul Id, a melynek ujonczjutalékát ki fogja majd megállapítani ? Polónyi Géza : Vegyes állampolgárok ! (Élénk éljenzés és felkiáltások a jobboldalon : Éljen a vezér ! Élénk éljenzés és félkiáltások a baloldalon : Éljen Polónyi !) Br. Podmaniczky Endre : Csakhogy megjelent! (Derültség jobbfelől.) Győrffy Gyula : Minthogy pedig ezt az ujoncz­jutalékot nem ismerjük, de az a véderőlétszámot okvetlenül emelni fogja, ennélfogva a véderőkölt­ségek, a melyek iránt Désy Zoltán t. képviselő ur érdeklődött a t. pénzügyminister urnái, ha elfoga­dom is azt a realitást, a melyet a t, pénzügy-

Next

/
Thumbnails
Contents