Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-348

3tó. országos ülés 1912 február 23-án, pénteken. 121 ben emelkedni fog 11,700.000 koronával, 1914-ben emelkedni fog 6'6 millió koronával és 1915-ben körülbelül 4 millió koronányi lesz az emelkedés. Azt hiszem, ezekben megadtam a választ t. képviselőtársamnak a tekintetben, hogy mekkora lesz az ország megterheltetése ezekből az intézkedésekből kifolyólag abban a legközelebbi időben a melyre nézve a kormány megállapodásokat létesitett. T. képviselőtársam azonban azt kívánja, hogy nyújtsunk neki garaneziát arra is, hogy amennyiben az ország ezeket a terheket elvállalja, ez a többi kulturális és gazdasági érdekeket nem fogj a háttérbe szoritani, hogy emellett még a gazdasági és kulturális érdekek is kellő ápolásban fognak részesittetni. Azt hiszem, mindenki természetesnek fogja találni, hogy a jelen kormány csak saját cselekményeiért vállal felelősséget, mert hiszen felelősséget vállalni azért, a mit egy utánunk következő kormány akar, könnyelmii játék volna a szavakkal és nem volna sem méltó, sem komoly eljárás. Személyes garaneziát nyújtani ebben a kérdésben, mi a dolog természete szerint képesek nem vagyunk. Azonban vizsgáljuk meg, vájjon nincsenek-e bizonyos objektiv momentumok, a melyek minden kormánytevékenységtől eltekintve, önmagukban rejtenek bizonyos garaneziát ebben a dologban. És e tekintetben leghelyesebbnek tartom, ha kissé visszatekintünk arra, hogyan alakultak az állam rendes kiadásai az utóbbi években és hogyan alakultak ezekben a közösügyi kiadások. Es itt méltóztassék megengedni, hogy két cziklust vegyek szemügyre. Az egyik az 1906—1909-ig terjedő és a megelőző kormány működési idejébe eső cziklus ; a másik pedig az 1909—1912-ig terjedő, tehát a mi időnkbe eső cziklus. És ha ezt a két cziklust veszszük számítás alapjául, akkor azt látjuk, hogy az állam rendes kiadásai, tehát azok, a melyek az államháztartás szempontjából a legnagyobb fontossággal birnak, évenkint körülbelül átlagosan 80 millió koronányi emelkedést mutatnak. Ezzel szemben azt láttuk, hogy a megelőző cziklusban, tehát a megelőző kormány alatt ezen 80 milliós emelkedésből a közösügyi szükséglet évi átlagos emelkedése 4 millió, a mi időnkben pedig az átlagos emelkedés évi 5 milHó, tehát 1 millióval több. Ebből méltóztatik látni, hogy az arány ugy áll, hogy a 80 milliós költségvetési emelkedés a mely évenkint mutatkozik, két faktorra oszlik és ebből esik 5 millió, tehát 6% katonai, vagyis közösügyi kiadások szaporulatára, 94% pedig a gazdasági, kulturális és egyéb czélokra való kiadásokra. Ez az arány : 6% és 94%, azt hiszem, annyira kedvező, hogy kedvezőbbet képzelni is lehetetlen, (ügy van! Ugy van! a jobboldalon.) A fődolog, hogy ezt az arányt tudjuk is a jövőben megtartani. És nekem nincs • kétségem, hogy ez sikerülni is fog, mert hiszen azok a momentumok, a melyek ezen közösügyi kiadások perczentjét 6-ra rúgtatták fel, nem fognak állandóan ismétlődni. Ne méltóztassanak tudniillik elfelejBÍPYH. NAPLÓ 1910 — 1915. XV. KÖTET, teni, hogy az előző cziklusba esik a boszniai anexióval járó rendkívüli nagy kiadás, a mi cziklusunkba pedig esik a véderőreformmal járó nagy kiadás, a melyek ugyan igen nagy részben a költségvetésnek rendkívüli kiadási részét terhelték, de igen jelentékeny befolyást gyakoroltak a rendes kiadásokra is. Annexiók és véderőreformok pedig nem fognak minden esztendőben előfordulni, és így ezen zavaró és kiadást okozó momentum a jövőben mindenesetre el fog maradni. Ismétlem, t. képviselőház, ez az arány, a melyet a jövőben is fenn lehet tartani, annyira kedvező, hogy ennek alapján teljes megnyugvással merem állítani, hogy ha a törvényjavaslat elfogadtatik és a törvényhozás elvállalja az avval kapcsolatos és a mi programmunkban foglalt kiadásokat, ez a körülmény az államháztartás rendjének megszavazására, vagy az állami élet egyéb érdekeinek leszorítására szolgálni semmi körülmények között nem fog. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon.) Teljesen meg vagyok győződve, hogy ha állami bevételeink természetes fokozódásában valami rendkívül abnormis körülmények bekövetkezni nem fognak, képesek leszünk teljesíteni mindazokat a nagy feladatokat, a melyekkel szemben állunk, és a melyek közül csak két dolgot kívánok felemlíteni : az iskoláknak azon nagymérvű szaporítását és fejlesztését, (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) a mely már az előző kormánynak, de a mostani kormánynak is programmjában van, a melyre nézve a kultuszminister ur nyilatkozott és a melyben ő a kormány teljes támogatását bírja. Képesek leszünk egyebek között az úthálózat fejlesztésére vonatkozó törekvéseket is megvalósítani. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Képesek leszünk erre annál is inkább, mert a mint említettem, minden esztendőben, vagy pár esztendő alatt sem uj annexió, sem uj véderőreform nem fog bekövetkezni, különösen, ha most sikerül ezt a kérdést egy nyugvópontra juttatni, a mikor aztán a törvényhozás azt az álláspontot foglalhatja el, hogy most szüksége van az országnak és a nemzetnek egy időre az erőgyűjtésre további munkájához. (Élénk helyeslés és éljenzés jobbfelől.) Képesek leszünk elvállalni és viselni a többi terheket azért is, mert hiszen, a mint méltóztatnak tudni, a katonai kiadásokkal járó terhek kulminaczionális pontján már túl vagyunk, a legnagyobb emelkedések az 1911. évi és az utána következő 1912. évi költségvetésbe vannak illesztve, s hogy ugy mondjam, konzumálva vannak, és a mi azután következik, az oly csekélymérvü emelkedés, a melyet annál inkább el fogunk bírhatni, mert hiszen a vámbevételeknek is fokozott növekedésére számithatunk. Hát, t. képviselőház, azt hiszem, hogy többet ér az a garanczia, a melyet én e tekintetben t. képviselőtársamnak nyújthatok akkor, a midőn ezen objektiv tényekre utalhatok, mint ha én bármiféle fogadkozásokat és ígérgetéseket tennék. 16