Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-323

323. országos ülés 1912 január 12-én, pénteken. m norálására. Ez tehát bizonyára nem aránytalan elosztás. Azután felhozta a biróképzést és a jogi szakoktatás reformját. Ez nagyon szükséges, fáradozunk is rajta; különösen bejelenthetem azt, hogy a novellában ugyancsak az egyforma elmé­leti kvaliükáczió van felvéve bíró és ügyvéd közt, sőt már kész egy törvényjavaslatom is, a mely eltörli a birói vizsgát és az ügyvédit mint ősi magyar intézményt reformálva általánosítja. (Helyeslés.) A telekkönyvre vonatkozólag a reform mun­kában van. A mi pedig a javítóintézeteket illeti, én őszintén megmondom, nagyban és egészben elismerem azt, a mit ő mondott, különösen egy intézetre nézve, hogy az több apparátussal és luxussal — ha szabad ezt a szót használnom — van berendezve, mint talán szükséges lett volna. Ezt én mondottam magam Szalay László t. képviselőtársamnak, mikor Kassán jártunk s most ő mondotta vissza nekem. (Élénk derült­ség.) Barátságosan mondta, mert tudta, hogy az én nézetem volt. A luxus azonban csak abban áll, hogy széles folyosók vannak s az építkezés a higiénikus követelményeknek teljesen megfelel, de én most azt nem bontathatom le és nem csi­náltathatok kevésbbé megfelelőt, hogy azonban ezentúl nem építünk annyi kényelemmel és annyi költséggel, azt már garantálhatom. (Élénk he­lyeslés. ) A mit ezentúl mondott, azt nem fogadha­tom el. A javitó nevelés mai alakjában kezdő intézmény; korábban is megvolt, de nem ilyen mértékben. Most patronázs van szervezve, a tár­sadalom bele van vonva, az állam többet költ erre a czélra és több is az eredmény. A falusi gye­rek földmiveléssel, gyümölcskertészettel, konyha­kertészettel, bolgár kertészettel, virágkertészettel foglalkozik, Ezek ugy fogják majd kenyerüket megkeresni. Van azután ott az állattenyésztés körül is mindenféle minta, példa, a mely után indulhatnak. A városi gyerekek ipari munkára vannak fogva és az iparczikkekből is olyan dol­gokat csinálnak, a melyek nálunk nem igen vannak: szövészeti munkát, bőrmunkát stb. Ezekre fogjuk őket, hogy ezzel is a külföldi kon­kurrencziát némileg kiszorítsuk. (Altalános he­lyeslés.) E tekintetben tehát egy kis türelmet kérek. Azt hiszem, rövidesen oda fogunk jutni, a hová a francziák jutottak ezen a téren, hogy tíz esz­tendő múlva a visszaesőknek fele sem volt meg, vagyis a mig tizesztendővel azelőtt a visszaesők száma 40 perczent volt, tiz év után ez 10—15 perczentet tett ki. Én is ezt várom, és ha mi nem csak azoknak jóléte érdekében, hanem a társadalomnak érdekében az elzüllésnek indult fiatal emberekből dologtevő munkás embereket tudunk faragni, akkor a társadalomnak hasznos szolgálatot tettünk. (Ugy van! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) Csermák igen t. képviselőtársam nekem nagy szolgálatot tett, a mikor Juriga t. képviselő­társunknak az álláspontját visszautasította, mert másképen nekem kellett volna azt tennem. (Alta­lános helyeslés.) Én érzem, hogy az egerek a macska ellen vannak, Juriga barátunk pedig a 171. és 172. §. ellen van; de azt hiszem, a nélkül nem lehet meglenni. ( Ugy van! Ugy van !) Én talán túl­ságosan szabadelvű is vágyok abban a tekintet­ben, hogy a sajtónyilatkozatoknak lehető nagy tért kívánok adni, de magamon tapasztaltam, hogy többet tanultam azokból a czikkekből, a melyek szidtak, mint a melyek dicsértek. Jó az államéletben, ha a sajtó szabadon mozog, de nem szabad ennek odáig elfajulni, hogy állam­ellenes tendencziákat kövessen. (Általános helyes­lés.) E tekintetben tehát nagyon kérem Juriga tisztelt képviselőtársamat, ne méltóztassék en­gem annyira megdicsérni, mint a hogy tegnap tette, mert igazán nem szolgáltam rá. (Derült­ség. Tetszés.) Nagyon sok jó dolgot mondott Csermák t. képviselőtársam. Nem felelhetek mindenre. Jó részét elfogadom, de a többit is mindenesetre megszívlelem. A mi aggodalma van még a patronázs ellen, arra csak annyit kívánok meg­jegyezni, hogy hiszen minden kihelyezésnél pa­trónust kap a gyermek; nemcsak ugy bocsátjuk ki a szabadba, hanem meg lesz vizsgálva, hogy hova, kihez jut, exisztencziája biztosítva van-e és a patrónus időnkint utána néz, hogy vele mi történik. A mi azt illeti, hogy azután valame­lyik visszaesik vagy nem válik be egészben az ő működése: itt van a mi statisztikánk, mely szerint visszaeső alig van 20 perczent. Hát ha meg tudunk menteni a züllött gyermekekből 80 perczentet, akkor munkánknak már igen nagy sikere van. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Simonyi-Semadam Sándor igen t. képviselő­társam az érzékenységemre utalt. Kérem, arról már leteszek. (Derültség.) Simonyi-Semadam Sándor: Tegnap már tanácsoltam! Székely Ferencz igazságügyminister: A mi azt a váli járásbíróságot illeti, ez egy tengeri kigyó, körülbelül 28 esztendeje. Alig hogy a váli járásbíróság létrejött, mozgalom indult meg, hogy azt Bicskére tegyék. Ott van a térkép; azt hiszem, elég jól emlékezetembe véstem a szituácziót; a járásbíróság területe hosszúkás alakú, Vál nem egészen délen van, de megen­gedem, hogy a határtól jobban benn, mint Bicske északon. A különbség a következő. A külső szituáczió az, hogy Válnak vasútja nincs, Bicskének pedig van vasútja először Székes­fehérvárral, vagyis törvényszékével közvetlen ösz­szeköttetésben, másodszor Martonvásáron és Kelenföldön keresztül, tehát a fél télvíz időben is még mindig mehet vasúttal Bicskére. Csontos Andor: Másnapra oda is ér!

Next

/
Thumbnails
Contents