Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-340

340. országos ülés 1912 február 1-én, csütörtökön. 509 hire van a magyar bornak, hogy már sok esetben hamisított bor került forgalomba és ebben az irányban nincs kellő intézkedés a magyar bor renomméjának helyreállítására. Ezért szükségesnek tartja, hogy a földmivelésügyi minister állítson föl ilyen hivatalokat, a melyeknek feladata lenne, hogy megvizsgálják minden egyes esetben a kivitelre kerülő bor tisztaságát, azután gondoskodnia kellene a földmivelésügyi ministernek bizonyos reklámról, borárveréseket kellene tartatnia, borraktárokat kellene létesiteni és a pinczeszövetkezeteket kellene fejlesztenie. A kérést a kérvényi bizottság a földmivelésügyi ministernek javasolja kiadatni. Javaslatomat ez irányban terjesztem elő. Elnök*. A ház ehhez hozzájárul. Szász Pál előadó : T. ház ! A borhamisítások meggátlása végett a borok vegyi vizsgálatának elrendelése czéljából a verseczi országos borászati kongresszus végrehajtó-bizottsága szintén kérést adott be körülbelül ugyanazon indokok alapján, a melyeket az előző kérés ismertetésénél elmondottam. A kérvényi bizottságnak javaslata ugyanaz, mint az előbb volt, t. i. hogy a kérvény adassék ki a földmivelésügyi minister urnak. , ,, }. J^J Elnök: A t. ház ehhez hozzájárul. Szász Pál előadó: Debreczen sz. kir. város és számos törvényhatóság a boritaladó leszállítását és a csigeradó eltörlését kivánja, még pedig azon a czimen kivánja a boritaladó leszállítását, hogy a termelők ne fizessenek boritaladót, a gazdasági munkások pedig, a kik a termelőknél dolgoznak, egyáltalában ki legyenek véve a boritaladó fizetésének kötelezettsége alól, tehát a csigernek nevezett munkásbor egyáltalában adómentes legyen. A kérést a kérvényi bizottság a pénzügyministernek javasolja kiadatni. Elnök : A t. ház ehhez hozzájárul. Következik a kérvények 6-ik sorjegyzéke. (I om. 372). Neugeboren Emil előadó urat illeti a szó. Neugeboren Emil előadó: T. képviselőház ! Gömör-Kishont vármegye általános tanítóegyesületének rimaszombati és rozsnyói köre, valamint az ujszászi róm. kath. esperesi kerület arra kéri a t. képviselőházat, hogy az államhivatalnokok és a köztisztviselők által az államvasutakon élvezett utazási kedvezmény, a féláru vasúti jegy kedvezménye a nem állami tanítókra is kiterjesztessék. A kérvényi bizottság javasolja, hogy e kérvény adassék ki a kereskedelemügyi minister urnak. (Helyeslés.) Elnök : A ház ekként határoz. Neugeboren Emil előadó : T. ház ! Hont vármegye és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a Balkán államokkal kötendő szerződések tárgyalásánál a magyar érdekek megvédését kérik. Mivel sz idevonatkozó szerződések már elintéztettek, a kérvényi bizottság javasolja, hogy a kérések irattárba helyeztessenek. (Helyeslés.) Elnök: A t. ház ehhez hozzájárul. Következik Beszterczebánya város, Zólyom vármegye, Turócz vármegye, Gömör-Kishont vármegye és Beszterczebánya város kérvénye a Beszterczebánya és Stubnya közötti vasúti fővonal kiépítése és a Zólyom Beszterczebánya közötti vonalnak I-ső osztályúvá való építése tárgyában. Radvánszky Antal báró előadó urat illeti a szó ! B. Radvánszky Antal előadó : T. ház ! Beszterczebánya város, Zólyom, Turócz és GömörKishont vármegyék azzal a kéréssel fordulnak a t. házhoz, hogy a beszterczebánya—stubnyai vasútvonal mielőbb kiépíttessék és ezzel kapcsolatban a Zólyom és Beszterczebánya közötti vonal első osztályúvá épittessék át. A kérvényi bizottság ezt a kérelmet pártolólag óhajtja a kereskedelemügyi ministernek kiadatni, tekintve a körülményeket, hogy itt a magánérdek valóban másodsorban jön figyelembe, fontos állami érdek nyer kielégítést, és a vasúti mizériákon csak ugy lehet segíteni, ha nem a vagonokat, — a mint azt a minister ur a múltkori beszédében igen helyesen megjegyezte — hanem a síneket szaporítjuk. A ruttkai vonalnak egy második sínpárral való ellátása oly technikai és pénzügyi nehézségekbe ütközik, hogy ez a kérdés csakis Stubnya és Beszterczebánya közötti vasúti fővonal kiépítésével nyerhet helyes megoldást. Ez az indok vezette a kérvényi bizottságot akkor, a midőn a t. képviselőháznak javasolja, hogy ezen kérvények pártolólag adassanak ki a kereskedelemügyi ministernek. (Helyeslés.) Elnök : Kivan valaki szólni ? Rakovszky Iván: T. képviselőház! Teljes mértékben hozzájárulok az előadó ur indítványához, és mindössze csak egynéhány megjegyzés megtételére szorítkozom azért, hogy a t. ház figyelmét felhívjam arra, hogy mennyire fontos ezen összeköttetésnek a létesítése. Itt nemcsak a budapest—ruttkai vonal érdekeit kell tekintetbe venni, és azzal számolni, hogy ez által ez a vonal több kilométerrel rövidebb lesz és forgalmi képessége növekszik, de tekintetbe kell venni azt, hogy ha ezen vonalösszeköttetést kiépítjük, akkor összeköttetés fog létesülni az északmagyarországi szénbányaterületek, nevezetesen a handlói völgy szénbányái, továbbá a gömörmegyei és zólyomvármegyei vasgyárak és ipartelepek között. (Ugy van !) Ez által meg fogjuk oldani azon, közgazdasági szempontból is, nagyon lényeges kérdést, hogy azon nagy áUami és magánvállalatok, a melyek Gömör és Zólyom megyében vannak, nem lesznek a porosz szénre utalva, (Helyeslés.) hanem a magyar szenet használhatják és el fogjuk továbbá érni azt is, hogy az északmagyarországi szénbányák fel lesznek használhatók olyan helyen, a hol ezeknek a felhasználására nagy szükség van. Természetes, hogy ez a czél tökéletesen eléressék, még egy másik vonal kiépítésére is szükség van, a melynek kiépítése igen kevés költségbe fog kerülni, nevezetesen annak a vonalnak a kiépítése, a melyre vonatkozó törvényjavaslatot épen ma fogadta el a ház harmadszori olvasásában.