Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-338

338. országos ülés 1912 január 30-án, kedden. 459 séges eljárás, a mellett, hogy a birói erőnek is egy bizonyos pazarlása lenne, ha a szakasz vál­tozatlanul fogadtatnék el. így ezen indokoknál fogva a magam részé­ről azt a módosítást javaslom, hogy miként a Kúriánál ötös, ugy a királyi tábláknál minden ügyben hármas tanács Ítélkezzék. (Helyeslés a haloldalon.) Azért a 13. § 3. bekezdésének bevezetéséül a következő módosítást javaslom (Olvassa) : »Akir. tábla minden polgári ügyben három­tagú tanácsban határoz.« Ezzel szemben a har­madik bekezdés három első sora egész a pontig kihagyandó. Tehát csak az a rész marad meg a harmadik bekezdésből, a melyben az mondatik, hogy »az 1893: XVIII. t.-czikk 186. §-ának második bekezdése hatályát veszti«. Ajánlom módosításomat a t. háznak elfogadásra. Elnök: Kíván-e valaki szólni. (Senki sem!) Ha szólani senkisem kivan, a vitát bezárom. Az előadó urat illeti a szó. Várady Zsigmond előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk I) A 13. §-hoz Sághy Gyula igen t. képviselő ur által beadott módosítást nem pártol­hatom, mert az egész szakaszt a javaslat a pol­gári perrendtartásból vette át, az tehát elfoga­dott, szentesitett és kihirdetett törvény . . . Sághy Gyula: Hiszen egy csomó más törvé­nyes rendelkezést is módosít a javaslat. Várady Zsigmond előadó: ... és azért ez idő szerint azon módositani sem czélszerü, sem szükséges nem volna. Tévedésnek kell kijelen­tenem azt, hogy itt most a polgári perrendtar­lás szakaszai valahol módosítva lennének. Az pedig nem lenne helyes, hogy az átmeneti idő­ben a tanácstagok számát másként állapítsuk meg, mint az a végleges perrendben meg van határozva. Sághy Gyula: Nem a perrendtartás, hanem más törvényes intézkedések! (Mozgás.) Várady Zsigmond előadó: Kérem a t. házat, méltóztassék ezt a szakaszt, a mely egész sor további rendelkezéssel együtt különben is csak a polgári perrendtartás életbeléptetéséig terjedő időre vonatkozik változatlanul elfogadni. (Helyes­lés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Tekintettel arra, hogy Sághy Gyula t. kép­viselő ur módosítást adott be, a mely szerint e szakaszban kimondatnék, hogy a kir. tábla min­den polgári ügyben háromtagú tanácsban ha­tároz s ezzel szemben az eredeti szöveg harma­dik bekezdésének első sorai kihagyatnának, kér­dem a t. házat, méltóztatik-e a 13. §.-t az igaz­ságügyi bizottság szövegezésében változatlanul elfogadni, szemben Sághy Gyula képviselő ur módositványával, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a szakaszt változatlanul elfogadják, szíveskedjenek felállani, (Megtör­ténik.) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház több­sége a szakaszt változatlanul elfogadta, Sághy Gyula képviselő ur módositványa tehát elesett. Következik a 14. §. Szász Károly jegyző (olvassa a 14. §.-t.). Elnök: Ki következik szólásra? Lovászy Márton jegyző: Csermák Ernő! Csermák Ernő: T. képviselőház! (Halljuk!) Erre a szakaszra vonatkozólag körülbelül olyan­forma aggályaim vannak, a minőket Sághy Gyula t. képviselőtársam a 13. §-ra vonatkozó­lag kifejtett. Konkrét indítványt azonban nem teszek, csak felhívom rá az igazságügyi kormány figyelmét. Nevezetesen a 14. §. büntetőügyekre vonatkozik, a melyekre nézve lényeges kérdést képez a m. kir. Curiának a semmisségi pana­szok tekintetében követett gyakorlata. Ugy lá­tom, hogy igen sok erőt pazarolunk el akkor, midőn a m. kir. Kúria a semmiségi panaszokat elintézi. Ezt, a mint látom, az igazságügyi kor­mány és a törvényhozás is belátja, mert itt arra az álláspontra helyezkedik, hogy a tanács tagjainak számát leszállítja. Kétségtelenül nem helyes, hogy a semmiségi panaszok elintézésénél egy héttagú tanács működik, a melyhez még a koronaügyész, vagy a koronaügyészi helyettes, továbbá a jegyző is járul, szóval kilencen ítél­keznek az ilyen dolgokban. Azonban még tovább kellene mennünk a tanács tagjainak leszállításá­ban, mert a m. kir. Curiánál meg kellene kü­lönböztetni a főbenjáró ügyeket a kisebb fon­tosságú ügyektől. Az esküdtbíróság! ügyekre nézve talán helyes az öttagú tanács fentartása, de a kisebb fontosságú ügyeknél hét ember jelen­létét megkívánni nézetem szerint helytelen. Azok a kúriai birák, a kik ezekkel a semmi­ségi panaszokkal foglalkoznak, már annyira jár­tasak ezekben az ügyekben, hogy három em­berre nagyon is rá lehet bizni egy ilyen kisebb­fontosságú ügy elintézését. Ezt ajánlanám tehát az igazságügyi kormány figyelmébe. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincsen felírva. Kíván-e valaki szólani? (Senkisem.) Ha szólani senki­sem kíván, a vitát bezárom. Maga a szakasz meg nem támadtatván, azt hiszem, kimondhatom, hogy a t. h szakaszt elfogadja. (Helyeslés.) Következik a 15. §. Szász Károly jegyző (olvassa a 15. §-t). Elnök: Kíván valaki szólani? (Nem!) Ha szólani senki sem kivan, a szakaszt elfogadott­nak jelentem ki. Szász Károly jegyző (olvassa a törvény­javaslat II. fejezetének ezimét és 16. §-át). Elnök: Kíván valaki szólam? (Nem!) Mint­hogy szólani senki sem kíván, kijelentem, hogy a ház a szakaszt elfogadja. Szász Károly jegyző (olvassa a törvény­javaslat 17. §-át). Elnök: Szólásra következik? 58*

Next

/
Thumbnails
Contents