Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-338

4U 338. országos ülés ÍUÍ2 január 30~án, kedden. szépen kifejtette, hogy az itt lefektetett jogot gyakorolják-e valamely bíróval szemben vagy nem. A bírákra magukra, a bírák tekintetében intézkedő autonóm hatóságra, a fegyelmi bíróságra kétségtelenül rá lehet bízni ezt az uj dolgot, ép ugy, a mint hogy a törvényhozás sokkal fontosabb és nehezebben gyakorolható diszkreczionális jogot is helyesen ruházott reá a magyar bírákra, s ezek azt oly módon gyakorolják, hogy eljárásuk ellen semminemű ala|<os kifogás nem emelhető. így pl. méltóztassék tekintetbe venni magát a fegyelmi eljárást, mely a fegyelmi bíróságoknak és tanácsoknak teljes diszkreczionális és egészen az elmozdításig menő jogot ad, de sohasem halljuk azt a panaszt, hogy a biró ellen az elmozdítást, vagy az egyéb büntetést kimondó határozatok helytelenek lennének, kivált nem halljuk azt a panaszt, — a t. képviselő urak részéről sem emelkedett még eddig semmi olyan vád, legalább az én tudtommal nem — hogy ily Ítéletek politikai nyomásra hozatnának, hogy ilyen határozatok politikai indokokból keletkeznének. Ha ez a fontosabb, ha ez a súlyosabb diszkreczionális jog az eddigi gyakorlat és törvényrendszer mellett helyesen és minden nagyobb panasz nélkül gyakoroltatott, nem látom be, miféle jogos aggodalom lehet eme szerény 9. §. ellen, a mely szintén czélszerüségi szempontokból módot ad a fegyelmi bíróságnak arra, hogy az eddigi büntetési nemeknél enyhébb módon járjon el, hogy az eddigi büntetési tételeknél kisebb, szerényebb, csekélyebb sulyu határozattal orvosoljon egy olyan bajt, a mely az ő szemei előtt, az ő megítélése szerint kétségtelenül jelentkezik. (Ugy van ! jobbfelől.) A mi pedig azt illeti, hogy vájjon milyen czélzatból eredett, milyen forrásokból táplálkozott e javaslat, — tévedni méltóztatnak abban a feltételezésben, mintha ez akárminő rejtett politikai tendencziákból származott volna. Legyen szabad felvilágosításul előadnom, hogy annakidején ez a rendelkezés a törvényjavaslatba eredetileg is azért vétetett fel, mert maguk a birák, maguk a bírói szervezetek, maguk a bírói fegyelmi tanácsok elnökei kérelmezték ezt az igazságügyi kormányzatnál, ők maguk mondották el, hogy vannak és folytonosan előfordulnak esetek a gyakorlatban, a melyekben ők, a fegyelmi bírósági tagok, nem tudnak jó lelkiismerettel a fegyelmileg vádolt biróra elmozdítást, vagy hasonló szigorú büntetést kiszabni, de belátják, hogy kellene valamely intézkedést tenni, kellene valami oly határozatot hozni, a melylyel azt a fegyelmileg megvádolt, de fegyelmileg, különösen súlyosan el nem ítélhető bírót abból a társadalmi körzetből sokszor a saját jól felfogott érdekében, máskor pedig annak az egész társadalmi körzetnek érdekében is eltávolítsák, tehát más helyre áthelyezhessék. (Helyeslés jobbfelől.) Annak bizenyitására, hogy ebben a tekintetben a törvény tervező kellő körültekintéssel járt el, legyen szabad figyelembe ajánlanom. az. első bekezdés harmadik sorát, mely bizt siíja, h"gy az ilyen módon áthelyezendő biró addigi állásának megfelelő állásba fog áthelyeztetni. Magát a rendelkezést négy kir. táblai fegyelmi hatóság elnöke kérelmezte, azonkívül az országos birói és ügyészi szervezet is indítványozta és olvasható volt ez mint javaslat és óhaj az egyesület hivatalos értesítőjében a nyilvánosság előtt is az 1910. évi 6. és 8. számokban. Vertátl Endre : A fegyelmi törvényt kell megváltoztatni. Várady Zsigmond előadó: Ennélfogva a felhozott aggodalmakat alaptalanoknak gondolom. (Helyeslés jobbfelől.) A mi azt illeti, hogy a fegyelmi eljárást kell megváltoztatni, ez a 9. §. nem is tesz egyebet, mint a fegyelmi eljárást ezzel a rendelkezéssel kibővíti és ilyen értelemben megváltoztatja. Justh Gyula t. képviselőtársamnak azt az indítványát és módosítását, hogy korlátoztassék ennek az áthelyezésnek lehetősége azokra az esetekre, a mikor a biró fegyelmileg el is Ítéltetik, azért nem fogadhatom el és ez a módosítás az igazságügyi bizottságban is azért maradt kisebbségben, mert léteznek esetek, — a mint bátor voltam említeni — melyekben magának a fegyelmileg vádolt bírónak is érdeke az, — talán csak ő maga nem látja be — hogy ő arról a helyről elszabaduljon és egy más olyan körzetbe kerüljön, a melyben társadalmi súrlódásoktól mentesittetik, jóllehet, nem létezik olyan anyag az ügycsomóban, a melynek alapján ezt a birót, mint birót fegyelmileg lehessen elitélni. Sághy Gyula t. képviselőtársam módosító javaslatát az én csekélységem részéről — őszintén megvallom — feleslegesnek gondolom, (Helyeslés jobbfelől.) mert egyetértek Benedek János t. képviselőtársunkkal abban, hogy tulaj donképen egészen felesleges annak kimondása, hogy egy fegyelmi eljárásban az ott ítélkező birák a fegyelmi eljárás szabályainak megtartásával ítélkezzenek. Ez körülbelül annyit tesz, mintha azt mondanók, hogy a büntető biró tartozik a büntetőtörvényt és a büntető perrendtartást Ítélkezésében, eljárásában érvényesíteni és köteles az ezekben foglalt szabályokat megtartani. Szerény véleményem szerint ez önmagától érthető, mindazonáltal, mivel ugy gondoltuk és az igazságügyminister ur is abban a véleményben volt, hogy ennek a módosításnak elfogadása esetén talán határozottabban domborodik ki az a tény, miszerint a törvényhozás ennek a szakasznak törvénybe iktatásával nem czélozza a fegyelmi eljárás szabályainak, különösen pedig az áthelyezésre vonatkozó határozatnak fellebbezhetősége szabályát érinteni, ennélfogva Sághy Gyula t. képviselő urnak ezt a módosító javaslatát elfogadom, a többi javaslatokat azonban elutasítani, a szakaszt pedig eredeti szövegében elfogadni kérem. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : A tanácskozás be lévén fejezve, következik a. szavazás, Győrffy Gyula képviselő, ur