Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-338

452 338. országos ülés 1912 január 30-án, kedden. hogy nincs semmiféle fegyelmi vétség a biró tanúsított eljárásában, mindazonáltal ajánlják az áthelyezést. (Ugy van! a szélsőhaloldalon.) T. képviselőház! Nem mondom, hogy az igazságszolgáltatásnak nem lehetnek specziális magasabb érdekei, de azokat preczizirozni kell. annak taxatíve kellene felsorolva lennie, azonkívül meg kellene említve lenni, vájjon van-e abban hibája az illető bírónak, a mi miatt át akarják helyezni, mert elvégre is foroghatnak fenn oly jelenségek, melyek a biró hibájából keletkeznek, melyeknek a biró az oka, a nélkül, hogy az fegyelmi vétséget foglalna magában. Ebben a szakaszban tehát ennek feltüntetve kellene lennie és épen azért, mert ez a szakasz jóformán teljhatalmat ad az igazságügyministernek arra, hogy olyan esetekben, mikor fegyelmi vétséget nem is állapítanak meg, de az igazságszolgáltatás érdekei szempontjából szükségesnek mutatkozik, az illető biró áthelyeztessék, ebben ugyanazon jelenségeket látom fenforogni, melyeket Győrffy Gyula t. barátom már oly élénken illusztrált és a melyeknek ismétlésébe bocsátkozni nem kívánok. Foglalkoznom kell még azzal a módosítással, melyet Sághy Gyula t. képviselőtársam nyújtott be. Az a végtelen tisztelet, melylyel én az ő jogászi egyénisége iránt viseltetem, különben is volt kedves tanárom iránt, meglehetős mérsékletre int engem ugy, hogy meg kell válogatnom a szavakat, mikor kifejezésre kell juttatnom, hogy egyáltalában nem vagyok módosításával megelégedve és pedig azért nem, mert olyannak törvénybe iktatását, hogy egy fegyelmi eljárás folyamán a fegyelmi eljárás szabályait teljesen meg kell tartani, én a törvény szellemével, a fegyelmi eljárással és egyáltalában a jogi felfogással ellentétesnek tartanám. Avagy szabad olyan fegyelmi eljárásnak lenni, hol a fegyelmi eljárás szabályait teljesen meg ne tartsák ? Szabad a fegyelmi eljárást ugy lefolytatni, hogy csak részben, lazán tartassanak meg a fegyelmi eljárás szabályai és nem teljesen ? Meg vagyok győződve, hogy mélyen t. képviselőtársam egészen j óhiszemüleg gondolta át indítványát, de tényleg ez jut kifejezésre módosításában, sőt az a paradoxon látszik benne előfordulni, hogy teljesen meg kell tartani a fegyelmi eljárás szabályait ! Hát szabad azt nem teljesen is megtartani ? Szabad azt kevésbbé is megtartani ? Épen ezért én az eredeti szöveget, melyet különben teljesen rossznak tartok, még mindig jobbnak találom, mintsem ennek a módosításnak a felvételével. Ez tehát inkább ront rajta, mint javít, mert hatalmat ad a fegyelmi eljárásban itélő bíráknak arra, hogy ugy tartsák meg a fegyelmi eljárás szabályait, a mint gondolják, teljesen vagy nem teljesen. Ha Sághy Gyula t. képviselőtársamnak az volt az intencziója, hogy menjen át ez a fegyelmi rendelkezés minden fórumon és hogy a legfelsőbb fórum hozzájárulása szükséges a jogerősséghez, (Felkiáltások halfelöl: így gondolta!) akkor kegyeskedjék ezt megfelelő módon szövegezni. De én még igy sem fogadom el, ha az áthelyezést a legfelsőbb fórum mondhatná is ki, mert még a Curia nagyrabecsült és jogi tudásánál fogva nagyon tisztelt tanácsainak egyikét sem tartom elég erősnek és hatalmasnak arra, hogy oly abszurdum kimondására jogosítsam fel, hogy valamely fegyelmi vétséggel terhelt biró nem követett ugyan el fegyelmi vétséget, de mégis ajánlja annak áthelyezését. Erre nem lehet hatalmat adni senkinek sem. A ki fegyelmi vétséget nem követett el, az azon fegyelmi eljárás folyamán fegyelmi büntetéssel egyáltalában nem sújtható. Elvégre, ha valaki magatartásával esetleg magára vonja fellebbvalójának a megrovását, módjában áll annak a fellebbvalónak ezt a minősítési táblázatban feltüntetni, a mi esetleg az illető biró előmenetelére lehet hátrányos ; azonban módot nyújtani arra, hogy ilyen kisebb jelenségek esetében is, melyek fegyelmi vétséget egyáltalában nem képeznek, a biró mindjárt ide-oda dobálható legyen, ezzel alkotmánybiztositékainknak egyik legszebb korolláriumát semmisítjük meg : a birói függetlenséget. Én tehát ezen elvi szempontból sem magát az eredeti szakaszt, sem a hozzáfűzött Sághy-féle módosítást nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Sághy Gyula : Félreértett szavaim értelmének helyreigazítása czimén kívánok pár szót szólni. (Halljuk I Halljuk 1) T. barátom félreértett engem, mert hiszen én ép azért tettem módosításomba azt. hogy : »teljes betartása mellett<<, mert a szövegből önmagából nem következik az, hogy az feljebb mehessen a felebbezési fórumhoz, mert nincs fegyelmi vétségről szó. Épen ez a kitétel, hogy »teljes betartása«, biztosítja azt, hogy okvetlenül felebbezésnek van helye. A »teljes« szp ugyanis mindent magában foglal. Ezt akartam csak megjegyezni a félreértés kikerülése végett. Elnök : Szólásra ki következik ? Lovászy Márton jegyző: Vertán Endre! Vertán Endre : T. ház ! Én is a megtámadott birói függetlenség érdekében szólalok fel és csatlakozom Győrffy Gyula t. barátomnak ahhoz az indítványához, hogy ez a szakasz a maga egészében töröltessék. Elvi álláspontom ugyanis teljesen azonos az övével, ugy hogy erre bővebben kitérni nem is kívánok. Legyen szabad azonban foglalkoznom Sághy Gyula t. képviselőtársam indítványával, a melyet kijavított vagy megmagyarázott formájában sem fogadhatok el. Én nem fogadnék el semminemű módosítást e szakaszra vonatkozólag, mert erős elvi álláspontom, hogy a birói függetlenséget alapjaiban sértvén és támadván meg ez a javaslat, ehhez pártomhoz tartozó képviselő véleményem szerint hozzá nem járulhat még módosított formában sem, mert minden módosításhoz való hozzájárulás -azt jelentené, hogy bizonyos konczessziót tudunk és akarunk tenni, ilyen kon-