Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-338

452 338. országos ülés 1912 január 30-án, kedden. hogy nincs semmiféle fegyelmi vétség a biró tanú­sított eljárásában, mindazonáltal ajánlják az át­helyezést. (Ugy van! a szélsőhaloldalon.) T. képviselőház! Nem mondom, hogy az igazságszolgáltatásnak nem lehetnek specziális magasabb érdekei, de azokat preczizirozni kell. annak taxatíve kellene felsorolva lennie, azonkívül meg kellene említve lenni, vájjon van-e abban hibája az illető bírónak, a mi miatt át akarják helyezni, mert elvégre is foroghatnak fenn oly jelenségek, melyek a biró hibájából keletkeznek, melyeknek a biró az oka, a nélkül, hogy az fegyelmi vétséget foglalna magában. Ebben a szakaszban tehát ennek feltüntetve kellene lennie és épen azért, mert ez a szakasz jóformán teljhatalmat ad az igazságügyministernek arra, hogy olyan esetek­ben, mikor fegyelmi vétséget nem is állapítanak meg, de az igazságszolgáltatás érdekei szempont­jából szükségesnek mutatkozik, az illető biró át­helyeztessék, ebben ugyanazon jelenségeket látom fenforogni, melyeket Győrffy Gyula t. barátom már oly élénken illusztrált és a melyeknek ismétlé­sébe bocsátkozni nem kívánok. Foglalkoznom kell még azzal a módosítással, melyet Sághy Gyula t. képviselőtársam nyújtott be. Az a végtelen tisztelet, melylyel én az ő jo­gászi egyénisége iránt viseltetem, különben is volt kedves tanárom iránt, meglehetős mérsék­letre int engem ugy, hogy meg kell válogatnom a szavakat, mikor kifejezésre kell juttatnom, hogy egyáltalában nem vagyok módosításával megelégedve és pedig azért nem, mert olyannak törvénybe iktatását, hogy egy fegyelmi eljárás folyamán a fegyelmi eljárás szabályait teljesen meg kell tartani, én a törvény szellemével, a fe­gyelmi eljárással és egyáltalában a jogi felfogással ellentétesnek tartanám. Avagy szabad olyan fe­gyelmi eljárásnak lenni, hol a fegyelmi eljárás szabályait teljesen meg ne tartsák ? Szabad a fegyelmi eljárást ugy lefolytatni, hogy csak rész­ben, lazán tartassanak meg a fegyelmi eljárás szabályai és nem teljesen ? Meg vagyok győ­ződve, hogy mélyen t. képviselőtársam egészen j óhiszemüleg gondolta át indítványát, de tény­leg ez jut kifejezésre módosításában, sőt az a paradoxon látszik benne előfordulni, hogy tel­jesen meg kell tartani a fegyelmi eljárás szabá­lyait ! Hát szabad azt nem teljesen is megtar­tani ? Szabad azt kevésbbé is megtartani ? Épen ezért én az eredeti szöveget, melyet különben teljesen rossznak tartok, még mindig jobbnak találom, mintsem ennek a módosításnak a fel­vételével. Ez tehát inkább ront rajta, mint ja­vít, mert hatalmat ad a fegyelmi eljárásban itélő bíráknak arra, hogy ugy tartsák meg a fegyelmi eljárás szabályait, a mint gondolják, teljesen vagy nem teljesen. Ha Sághy Gyula t. képviselőtársamnak az volt az intencziója, hogy menjen át ez a fegyelmi ren­delkezés minden fórumon és hogy a legfelsőbb fórum hozzájárulása szükséges a jogerősség­hez, (Felkiáltások halfelöl: így gondolta!) akkor kegyeskedjék ezt megfelelő módon szövegezni. De én még igy sem fogadom el, ha az áthelyezést a leg­felsőbb fórum mondhatná is ki, mert még a Curia nagyrabecsült és jogi tudásánál fogva nagyon tisz­telt tanácsainak egyikét sem tartom elég erősnek és hatalmasnak arra, hogy oly abszurdum kimon­dására jogosítsam fel, hogy valamely fegyelmi vét­séggel terhelt biró nem követett ugyan el fegyelmi vétséget, de mégis ajánlja annak áthelyezését. Erre nem lehet hatalmat adni senkinek sem. A ki fe­gyelmi vétséget nem követett el, az azon fegyelmi eljárás folyamán fegyelmi büntetéssel egyáltalában nem sújtható. Elvégre, ha valaki magatartásával esetleg magára vonja fellebbvalójának a megro­vását, módjában áll annak a fellebbvalónak ezt a minősítési táblázatban feltüntetni, a mi esetleg az illető biró előmenetelére lehet hátrányos ; azonban módot nyújtani arra, hogy ilyen kisebb jelenségek esetében is, melyek fegyelmi vétséget egyáltalában nem képeznek, a biró mindjárt ide-oda dobálható legyen, ezzel alkotmánybiztositékainknak egyik legszebb korolláriumát semmisítjük meg : a birói függetlenséget. Én tehát ezen elvi szempontból sem magát az eredeti szakaszt, sem a hozzáfűzött Sághy-féle módosítást nem fogadom el. (Helyeslés a szélső­baloldalon.) Sághy Gyula : Félreértett szavaim értelmének helyreigazítása czimén kívánok pár szót szólni. (Halljuk I Halljuk 1) T. barátom félreértett engem, mert hiszen én ép azért tettem módosításomba azt. hogy : »teljes betartása mellett<<, mert a szövegből önmagából nem következik az, hogy az feljebb mehessen a felebbezési fórumhoz, mert nincs fegyelmi vétség­ről szó. Épen ez a kitétel, hogy »teljes betartása«, biztosítja azt, hogy okvetlenül felebbezésnek van helye. A »teljes« szp ugyanis mindent magában foglal. Ezt akartam csak megjegyezni a félreértés kikerülése végett. Elnök : Szólásra ki következik ? Lovászy Márton jegyző: Vertán Endre! Vertán Endre : T. ház ! Én is a megtámadott birói függetlenség érdekében szólalok fel és csatla­kozom Győrffy Gyula t. barátomnak ahhoz az indítványához, hogy ez a szakasz a maga egészében töröltessék. Elvi álláspontom ugyanis teljesen azonos az övével, ugy hogy erre bővebben kitérni nem is kívánok. Legyen szabad azonban foglalkoznom Sághy Gyula t. képviselőtársam indítványával, a melyet kijavított vagy megmagyarázott formájában sem fogadhatok el. Én nem fogadnék el semminemű módosítást e szakaszra vonatkozólag, mert erős elvi álláspontom, hogy a birói függetlenséget alapjaiban sértvén és támadván meg ez a javas­lat, ehhez pártomhoz tartozó képviselő vélemé­nyem szerint hozzá nem járulhat még módosított formában sem, mert minden módosításhoz való hozzájárulás -azt jelentené, hogy bizonyos kon­czessziót tudunk és akarunk tenni, ilyen kon-

Next

/
Thumbnails
Contents