Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-332

332. országos ütés 1912 január 23-án, kedden. 313 tisztviselői egyesülettől — hogy a családos tisztviselőknek családi pótlék adassék. Mert hiszen ha egyebet nem is érünk el ezzel, talán arra buzdítjuk őket, hogy jobban szaporodjanak. (Derültség.) A legnagyobb igazságtalanságnak tartanám, ha csak családi pótlékot adnánk és drágasági pótlékot nem, mert elvégre a nős és gyermektelen ember is az élet terhét ép ugy érzi és ép olyan nehezen tudja elviselni, mint a több gyermekkel megáldott tisztviselő. Ezért a magam részéről feltétlenül óhajtom, hogy a tisztviselőknek drágasági és családi pótlék adassék. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Tudom, hogy ezzel az államkasszát jelentékenyen megterheljük, mert ha 1904-ben került a tisztviselők fizetésének javítása mintegy 16 millióba, akkor hozzávetőleges számitás szerint most legalább is 21 millióba kerülne. Lukács László pénzügyminister: Többe! Valentsik Ferencz : Vagy többe is. De ha van módunk arra, hogy Dreadnoughtokat építsünk. a melyekre pedig minden illetékes tényező szerint abszolúte semmi szükség nincs, akkor kell elegendő pénzünknek lenni arra is, hogy tisztviselőink fizetését megjavítsuk. (Igazi ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ne méltóztassék elfeledni, hogy nekünk hódító politikánk nincs, hogy mi egy talpalattnyi földet sem akarunk olyat elfoglalni, a mely ne lett volna a mienk, de határainkon belül sok teendő vár reánk. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Azt mondta egyszer gróf Tisza István t. képviselőtársam, hogy nem lehet a mi országunk helyzetét azon államok helyzetével összehasonlitani, a melyeket fentart az európai államoknak egyensúlyozó törvénye, mert hiszen a Duna-Tisza köze mindig a hadak útja volt. Én osztom azt a nézetet, hogy a történelem folyamán a hadak útja volt a Duna-Tisza köze, de azt is tudom, érzem, vagy legalább is sejtem, hogy ma nem a hadak utja, hanem a kultúrának egy levezető csatornája kell hogy legyen a Nyugat és a Kelet között. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) És csakis addig, a inig a nyugati műveltséget magáévá tudja tenni, át tudja idomítani a maga nemzeti eg}"éniségéhez, a mig az emberi eszmét nemzeti alakban meg tudja valósitani, addig élni fog ez az állam, különben elveszett. Erre a kultúrára kell nekünk súlyt fektetnünk, mert ha nem lesz kultúránk, hiába szaporitjuk a mi hadseregünket, minket Európa szive közepén fentartani nem lehet. És mert nem látom ezt a törekvést az igen t. kormányban, nem fogadom el a törvényjavaslatot, ellenben beterjesztem a következő határozati javaslatot (Olvassa) : »A képviselőház utasitja a kormányt, hogy kérje Id sürgősen a törvényhozás felhatalmazását arra, hogy az összes állami tisztviselők, altisztek, szolga- és segédszemélyzet részére drágasági pótlékot, a családos tisztviselők részére pedig családi pótlékot rendszeresítsen a fordított progresszió arányában és oly mérvben, a mely a mai megélhetési viszonyoknak megfelel. EÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. XIV. KÖTET. Utasítja a kormányt, hogy terjeszszen elő mielőbb törvényj avaslatot a fizetések rendezése és a státusrendezés végleges keresztülviteléről és ezzel egyidejűleg az automatikus előléptetés rendszerét léptesse életbe. Terjeszszen elő mielőbb törvényjavaslatot a nyugdíjtörvény revíziójáról s ezen javaslatban a teljes fizetésre mint nyugdíjra igényt adó szolgálati időt 35 évben állapítsa meg és a házbér fejében járó összeget számítsa be a nyugdíjazásnál alapul veendő legutóbb élvezett fizetésbe. (Hosszantartó élénk helyeslés és éljenzés a szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Szólásra következik ? Zlinszky István jegyző: Veszprémy István! Veszprémy István : T. ház ! Ne méltóztassék szerénytelenségnek vagy épen tolakodásnak venni, ha a pártvezéreink részéről elhangzott fényes elokvencziával elmondott és mindenkit meggyőző beszédek után én is bátorságot veszek magamnak, mint ujonczképviselő, hogy hozzászóljak a javaslathoz. (Élénk éljenzés a szélsőbaloldalon.) Sümegi Vilmos : Nem kellett a darabont pénz ! (Nagy mozgás a jobboldalon.) Igenis, kínálták, vesztegettek vígan. Justh Gyula: Szokás szerint. Nem újság a túlsó oldalon. (Ellenmondás a jobboldalon. Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Veszprémy István : Felszólalásra késztet engem az a körülmény, hogy én a magam kis perifériáján, vármegyémben több mint 25 éven keresztül és talán dicsekvés nélkül mondhatom, sikeresen igyekeztem kimutatni és hirdetni a 67-es alkotmánynak nemzetemre való káros voltát. És a midőn ide bejutottam, megválasztatván képviselőnek, kötelességemnek tartottam, hogy a harczos táborhoz járuljak és segítsem kivívni a nemzet önállóságát és függetlenségét. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Rövid beszédemnek, ha nem is lesz értéke, mindenesetre mint szüzbeszéd bír némi értékkel és stílusosan illeszkedik a kormány szüzességéhez, (Derültség.) mert hiszen ez a kormány szűz, ha nem egyébben, abban a tekintetben, hogy nem honorálja a nemzeti törekvéseket és vágyakat. (Mozgás. Derültség és tetszés a szélsőbaloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Egy hang (a jobboldalon) : Csupa ilyen ellenfelet kívánunk ! Veszprémy István : Természetes, hogy én a törvényjavaslatot nem fogadom el, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) mert hiszen e törvényjavaslatnak elfogadása eminenter bizalmi kérdés, én pedig a jelen kormány iránt, mint minden 67-es kormány iránt, bizalmatlansággal viseltetem. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Én, mint a közjogi ellenzék egyik szerény tagja, pártállásomból kifolyólag, arra törekszem, hogy hazámnak ne legyen Ausztriával semmiféle oly közös érdekű ügye, a melynek elintézésének keretében az állam önállósága elhomályosittatik. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Arra törekszem, hogy hazámnak Ausztriával való közössége a fejedelem személyében kimerüljön, arra törekszem, hogy az 40