Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-331

292 331. országos ülés 1912 január 22-én, hétfőn. dások és rohamok nem hoznak sikert, akkor ellenbástyát emelnek nehéz fáradsággal, ebből az ellenbástyából kívánják azután az ostromot vinni, hogy a szembenálló hatalom erősségeit ledönthessék. Nekünk is fel kell emelnünk alkotmányunk ezen ellenbástyáját közös erővel, mert látjuk, hogy a szembenálló hatalom, mely az ő nagy katonai és diplomáeziai nemzetközi erejére támaszkodik, a nemzeti téren velünk szemben a legridegebb elutasítás állásponjára helyezkedik. Ha, pedig egy ilyen támadásba, a jogaink védelmében való támadásba tudjuk konczentrálni a nemzet erejét, akkor hiszszük azt, hogy. lassankint eredményeket fogunk elérni; nem döntjük le egyszerre talán mind az ellenünk emelt bástyákat és erősségeket, de. előrehaladhatunk lépésről-lépésre. Meg fog indulni a munka, a békés. alkotásnak, az igazi nemzeti alkotásoknak munkája, a melynél azután találkozhatnak mindazok, a kik nemcsak arra kell hogy támaszkodjanak: én a hatalom támogatásával ülök itt, — én a saját erőmből foglalok helyet, Nem lesz a hatalom erejéből itten küzdő tábor, mindannyian egyformán saját meggyőződésünk, saját képességeinknek és politikai, hitünknek az erejéből fogunk itt jelen lenni. És akkor könnyén nyújthatunk testvérkezet egymásnak. Sok nézeteltérés fog leomlani talán, a mely ma még válaszfalat emel közénk, de ki fogjuk tűzni azt az irányt, a melyet, ismétlem, bölcsen, mérséklettel, a nemzet javára, mint a haladás útját fogjuk megállapítani. (Élénk tetszés a szélsőbaloldalon.) Még azt akarom itt kiemelni, hogy nem szeretném, hogy bárki is abban az illúzióban ringassa magát, hogy itten a kormány részéről bizonyos elvek hangoztatása, bizonyos ígéretek tétele, bizonyos terminusok betartása talán döntő jelentőségű lehetne ennél a kérdésnél. Méltóztassék elhinni, hogy ez nemcsak a politikai bizalmatlanság, vagy bizalom kérdése, egyszerűen a politikai exigencziák leszűrt eredménye az, hogy nekünk nincs módunkban többé semmiféle Ígérgetésnek hitelt adni, a mikor nagyon sok ígérgetés, törvényekben lefektetett biztosítékok mind érvénytelenekké váltak, ha azok realizálására került a sor. Nekünk effektív, valóságos megoldás kell a választójog terén, a melynek a kijátszása, és meghamisítása azután nem lehetséges. (Elénk helyeslés balfelöl.) Hitelesítették: Tagáui/i ^ándor s. h. najilóbiráló-i És engedjék meg azt, hogy ehhez a katonai javaslathoz, a véderőreformhoz, a létszámemeléshez mi erősen hozzáfűzzük a választási törvény megalkotását. Tudjuk azt, hogy miért történik. Tudjuk, hogy ennek a reformnak a megoldása nagy szükséglete a hadseregnek, nagy kívánsága a dinasztiának. Ennek következtében tehát, ha bekövetkezik a véderő terén egy előzetes megoldás, akkor nem szűnnek meg azok a befolyások működni, a melyek épen egy uralkodónak az elhatározását könnyen más irányba terelhetnék. Hogy ha egy ilyen befolyás nem volna nagyon is erős rugók által hajtva, ha talán nem féltenék egyesek az ő hatalmi erejük megtörését, ha nem iparkodnának fentartani ennek a rendszernek további uralmát, nem volna aggodalmunk. De a mikor látjuk, hogy kétségbeesett erőlködéssel hatnak rá, hogy megakadályozzák még a kormányzati programúinak is a megvalósítását, hogy nyilt lázongás üt ki a kormány hátamögött és a kormány többségében felállanak és ezeknek meghiúsítására minden késégbeesett lépést megtenni készek, akkor látjuk, hogy az a befolyás nem fog ott megállani, hanem oda fog menni a trónhoz is és megkísérli, hogy e királyi ígéretnek legalább is elodázását kieszközölje. (Igaz! TJgy van ! a szélsőbalóldalon.) Ezért kívánjuk mi azt, hogy ennél a kérdésnél ez a nagy alkotmányjogi probléma megoldást nyerjen, kívánjuk azért, mert, ismétlem, a katonai téren való kívánságainkban visszamenetelt nem teszünk, ebben az irányban követeléseinket felállítottuk és álljuk továbbra is, de ki kell jelentenem, mint meggyőződésünket, mint változhatatlan álláspontunkat, hogy hitünk szerint az ut a véderőreformhoz az általános választójogon keresztül, vezet. A törvényjavaslatot nem fogadom el. (Elénk éljenzés a szélsőbalóldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: T. ház! A tárgyalásra szánt idő letelvén, bátorkodom a legközelebbi ülés idejére és napirendjére javaslatot tenni. Javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülését holnap, kedden d. e. 10 órakor tartsa ugyanazzal a napirenddel, mint a mai. Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) Akkor ezt határozatkép kimondom és az ülést bezárom. • (Az illés végződik d. u. 2 órakor.) Horváth Mihály s. k, izottsági tagok.