Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-322

18 322. országos ülés 1912 január 11-én, csütörtökön. birói vizsgája után csak soron kiviili előléptetéssel érhette el Budapesten az albirói állást. . . [Wártonffy Márton : Ne maradjon Pesten ! Ráth Endre : . . . és kap 2100 forintot; van neki családja, vannak gyermekei, s most méltóztassék elképzelni azt a karriert, a melyet ez a biró, minden rátermettsége és egyéni kiválóságai daczára is a legjobb esetben elérni remélhet. Ezek olyan kiáltó példák, a melyek feltétlenül kell, hogy a t. házat meggyőzzék. A minister ur múlt évi költségvetési beszédében a bírósági jegyzőkre nézve, a mikor ezekkel a kérdésekkel foglalkoztam, többek között ellenérvül felhozta a jegyzők adósságait is. En szeretem hinni, hogy ez nem általánosságban tett megjegyzés volt; de viszont az én adataim alapján a Budapesten levő 130 jegyzőből mindössze csak háromnak van lefoglalva a fizetése. Azt hiszem tehát, hogy ez a három ember nem lehet ok arra, hogy a jegyzői kérdést örökkön-örökké megoldatlan stádiumban hagyjuk, és hogy 10—13 év múlva léphessen csak elő albirónak valaki azért, mert akad a budapesti jegyzői karban három ember, a kinek a fizetése adósságai miatt le van foglalva. (Ugy van! a szélsőbaloldahn). T. képviselőház! Bátor vagyok felvetni a t. ház előtt, és megfontolás tárgyává tenni, hogy vájjon nem lehetne-e a kérdésben az általam most elmondandó módon segiteni. Az előbb közbeszólás alakjában felhangzott a kérdés, hogy miért, maradnak ezek a jegyzők Budapesten ? Miért maradnak ? Budapesten a jegyző kap összesen 3600 korona összes illetményt. Ha kimegy vidékre, a legjobb esetben ott, a hol a legmagasabb lakbér van, kap 2600 K fizetést és 900 K lakbérilletményt, tehát összesen 3500 K-t, legjobb esetben is 100 K-val kevesebbet kap, mint Budapesten a jegyző. Ha pedig a legalacsonyabb lakbérosztályba sorozott városba kerül, a hol csak 320 K a birósági jegyző lakbére, akkor 2600 plusz 320 K, összesen 2920 K-át kap a Budapesten kapott 3600 K helyett. Igen érthetően meg van tehát magyarázva, hogy ezek az emberek miért nem törekesznek arra, hogy ha momentán nincs oly anyagi garancziájuk, a mely megélhetésüket különösen, ha időközben családos emberekké lesznek, biztositaná, mondom, érthető, hogy miért nem törekesznek arra, hogy a »menjen vidékre« czimű utasitást elfogadják, a melyet most feléjük hangoztatnak. T. ház ! Meg lehetne oldani a kérdést az által, hogy a Budapesten kiválóan képzettnek mutatkozó munkaerőket vidékre ugy küldené ki a t. minister ur, hogy egyenesen a törvényszékhez nevezi ki. Székely Ferencz igazságügyminiszter: Ez lehet. Ráth Endre: T. ház ! Erre voltak preczedensek. Méltóztatnak bölcsen emlékezni arra, a mikor még aljegyzők voltak, voltak esetek, hogy aljegyzőket a jegyzőség átugrásával közvetlenül albirákká neveztek ki. Sőt, méltóztatik bölcsen emlékezni, a mikor a VII. fizetési osztály úgyszólván azok részére rezerváltatott, a kik magasabb osztályba, bármennyire megfelelők voltak, nem juthattak. Akkor a VIII. fizetési osztályba sorozott birákból lettek legtöbbnyire VI. fizetési osztályba sorozott törvényszéki elnökök. Szerény meggyőződésem szerint a vidéki albirák érdekét sem sértené ez. Azért nem sértené, mert a szolgálati évek száma, a budapesti joggyakornoki és jegyzői állásban elfoglalt szolgálati évek száma rendesen meghaladja azt a számot, a melyet a vidéken töltenek el az albirák. E megoldási móddal lényegesen lehetne javitani a helyzeten addig, a mig a kérdést gyökeresen nem oldják meg. A mi az albirói intézményt illeti, abban talán egyetért velem mindenki, hogy ez az állás igazán nem méltó a magyar igazságügyi rendszerhez. Erről az állasról Wekerle, Günther, Polónyi, az országos jogászegylet, az ügyvédi kamarák, a birói és ügyészi kongresszusok, és minden jogászember régen kifejtette, hogy ez nem alkalmas, a birói méltóságra egyenesen káros és szerencsétlen intézmény. Mégis megtűrjük ma is, hogy az albiró akkor, a mikor már az önálló jegyzőt akarjuk inaugurálni, mondom, az albiró ma is ugy nézzen ki, mint valami gyakornok, mint valami birósági tanoncz. T. képviselőház! Ha egy modern, 36—37 éves albirót megnézünk, a munkáját figyelemmel kisérjük, azt hiszem, senki sem fogja tagadni, hogjr a legtöbb esetben is ugy megállja a szinvonalat, mint a régi világból megmaradt birák, és igy a megkülönböztetés czimben, állásban, rangban és fizetésben abszolúte nem felel meg. T. képviselőház ! Iparkodni fogok, a mennyire lehet, rövid lenni. (Halljuk ! Halljuk!) Hogy a kinevezés rendszerében mennyi hiba van és hogy a jelenlegi kinevezési rendszer mennyi abnormitást foglalhat magában, — megint nem a jelen minister ur egyedül az oka, természetes, — arra 'nézve bátor vagyok a rendszerre való hivatkozással egy-két, az életben megtörtént példát felhozni a kinevezési politika helytelenségét illetőleg. Ilyen például, hogy kineveztek egy ügyvédjelöltet nyomban birósági jegyzővé. Megérdemelte a kinevezést és magyarázatul szolgál valószínűleg az. hogy sub auspiciis regis doktor az ülető : dr. Bogsch Árpád. De méltóztassék akkor megindokolni, hogy vájjon mi lehet az oka annak, hogy ugyancsak a háromévi birósági szolgálattal rendelkező, még mindig joggyakornok dr. Éger István, ki szintén sub auspiciis regis doktor, még ma is mindig joggyakornok. (Zaj.) • T. képviselőház ! Vájjon mi indokolja a kinevezési rendszernél, miféle fontos ok lehet arra, — igen érdemes és kiváló emberekről van szó — hogy például a rangsorban előbb álló dr. Karay Pál táblai tanácsjegyző elől az őt követő Borsody Miklóst nevezték ki albiróvá, holott egyformán mindketten táblai tanácsjegyzők, mindkettőnek kitüntetéses birói vizsgája van ? Karayt egy hónapra rá nevezték ki. Miféle ok lehet az . , ,