Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-326

326. országos ülés 1912 eseiőtt bátor voltam az igen t. pénzügyminister úrhoz e hid felépítése ügyében interpellácziót intézni, és minthogy nem jutottam abba a szerencsés helyzetbe, — talán rövid volt azóta az idő, vagy nem tudom, mi az oka —• hogy interpellácziómra választ kapjak, bátor vagyok most a költségvetés tárgyalása alkalmával e kérdésre — a türelmetlen hangulattal számolva, egészen röviden — a?, igen t. pénzügyminister ur figyelmét ismét felhivni. (Halljuk !) E hid megépítését nemcsak a III. kerület, továbbá Budapest V. és VI. kerületi kültelkeinek fejlődése és egyáltalában Budapest egyetemes érdekei kívánják' és sürgetik, hanem el sem tudom képzelni, miképen fogja megoldani a t. pénzügyminister ur azt az előtte álló feladatot, hogy a Lánczhidat restaurálja és annak alkatrészeit kicserélje, mielőtt ezen, a III. kerületet a Váczi-úttal összekötő hidat felépíttetné. Midőn tavaly a Lánczhid renoválása czéljából e hidnak kizárólag a kocsiút ját — mert a gyalogáró használatban maradt — egy-két hétre elzárták, méltóztatnak emlékezni, micsoda zavarokra és milyen komoly bajokra adott ez okot, mert a Margit-híd már ma is annyira túl van terhelve, ugy a személy-, mint a kocsiforgalommal, hogy annak akár a kocsi-, akár a gyalogutján ujabb terheket átszállítani teljesen lehetetlen. És ha akkor, midőn a Lánczhidnak csupán csak a kocsiforgalmát két hétre beszüntettek, olyan bajok következtek be, hog]?- a Margit-hidon pl. állandóan nyolez rendőrnek kellett állania, hogy a kocsik rendjét valamiképen fenntarthassák, és ha, a mint ismeretes, több baleset is fordult akkor elő, akkor kétségtelenül teljesen lehetetlen volna és a közlekedés anarchiájára vezetne az, ha a Lánczhid gyalogos- és kocsiforgalmát előbb zárnák el. semmint ezen uj Duna-hidat felépítették volna. Hiszen köztudomású dolog, hogy a budai forgalom súlypontja épen a Margithidon van, különösen nyár idején, midőn olyan nagy tömegek mennek át kocsin és gyalog azokra a vidékekre, a melyeket legkönnyebben a Margithidon lehet elérni. A Lánczhid fizető forgalma, tehát a pesti oldalról Budára menők száma a gyalogjáró után 4,509.000 K évenként, kocsiforgalma pedig — ugyancsak a fizető kocsikat számítom, — tehát ez is kétszeresen veendő — 417.445-re rug. A Margit-hidon már ma is annyi gyalogos jár, a mennyi a Lánczhidon, kocsiforgalma pedig több mint háromszor akkora mint a Lánczhid forgalma, ugy hogy ez a kocsiforgalom többé szaporodást el nem bir. Már az a körülmény is tehát, hogy most a Lánczhid elzárásáról és alapos restaurálásáról van szó, feltétlenül szükségessé tette volna és teszi még ma is, hogy előbb ezt a III. kerületi hidat építsék meg. Ha igaz az, hogy a tervek szerint 1913. év áprilisában kezdődnék a Lánczhid restaurálása és elzárása, ez már addigra természetesen meg nem valósitható, de a mint én ismerem a viszonyokat, — én ugyan, nem akarom a január 16-án, kedden. 163 Lánczhid restaurálásának megkezdését elhalasr. tani — de azt hiszem, hogy semmiféle sürgős szükség nem kívánja, hogy már 1913-ban megtörténjék a Lánczhid elzárása és semmiféle sürgős szükség nem kívánja egyáltalában, hogy a Lánczhid restaurálásának megkezdése előbb történjék, semmint az uj hid teljesen készen van és fel van épitve. Nézetem szerint, eltekintve azon közszükséglettől, a melyet indokolnom felesleges, mert hiszen ez benne van a köztudatban a Lánczhid tekintetében, de meg egyébként is helytelen az a politika, a mely halogatja ezen uj hid felépítését, mert minél tovább várunk, annál több kombinácziój a és lehetősége van azon spekulácziónak, a mely a környék telkeinek árát felesigázza és egyúttal az építkezést is drágábbá teszi, és minél tovább méltóztatik várni az építés megkezdésével, bizonyosan annál drágább lesz ezen építkezés. Hallottam már olyan álláspontot is, hogy azért nem kezdhető meg az építkezés, mert a hidalap kasszája kiürült. A hidalap kasszája természetesen hogy kiürül, ha abból mindenfélét fedeznek és nem hagyják meg arra a czélra, a melyre kellene, t. i. hídépítésre. Egyébként ezen ellenvetés sem helytálló, mikor maga a törvény kijelöli a fedezetet, mikor maga a törvény kijelölte, hogy a kaszárnyák tranzakcziójából eredő 5,600.000 K elsősorban erre a hídépítésre fordítandó, a többi pedig a jiénzügyministeri költség vetés bői fedezendő. A mikor tehát erre a kérdésre az igen t. pénz• ügymmister ur szíves figyelmét felhívom, egyúttal bátor vagyok kérni, hogy kegyeskedjék azzal a buzgalommal és szeretettel foglalkozni ezzel a kérdéssel, a mely szeretetet valóban ez a kérdés megérdemel nemcsak azon kerületek érdekében, a mely kerületeket ez a hid össze fogja kötni, hanem az egész főváros fejlődése érdekében, különösen a főváros azon néprétege érdekében, a mely kültelkeken lakik, s a mely szegényebb népréteg lakás-, élelmi stb. viszonyainak beláthatlanul kedvezőbb perspektívái következnének be, ha ez a hid felépülne. Azt az ideát is figyelmébe ajánlom a t. pénugyminister urnak, a melyet különben a főváros is ajánlott felterjesztéséhen, hogy méltóztassék a Lánczhid restaurálásának megkezdését azon időig felfüggeszteni, a míg a hid felépül és méltóztassék késedelem és halogatás nélkül ezen uj hid felépítésének munkáját megkezdeni. Elnök : A minister ur kíván szólni. Lukács Lászlő pénzügyminister: T. képviselőház ! (Halljuk. ! Halljuk !) Teljes mértékben ismerem és méltánylom azt a fontosságot, a melylyel a III. kerületi Duna-bid bir, mert magam is ismerem azt a nagy forgalmat, a mely a ma létező hidakon lebonyolittatik, s ha tőlem függött volna, én azon igyekeztem volna, hogy elsősorban megépíttessék ez a III. kerületi hid, mielőtt rákerül a sor a Lánczhid restaurálására. Azonban ugy vettem át a helyzetet, hogy a Lánczhid restaurálása 21*