Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-326

32Ű. országos ülés 1912 január 16-án, kedden. 151 Miskolczy Imre: Az impedimentumok nem innen indultak ki. Lukács László pénziigyminister: Ebből kö­vetkezőleg csak félreértésen alapulhat, ha bárki bármely nyilatkozatot olykép fog fel vagy ma­gyaráz, mintha én egyik vagy másik nyilatko­zatomban hivatali elődömet stigmatizálni akar­tam volna. Ezt én nem tettem. Mindig kijelen­tettem, hogy ilyenféle szándékaim nekem nin­csenek. A szénbányákra speczialiter az interpel­láczióra adott válaszomban egyenesen kimondtam, hogy kritika tárgyává sem akarom tenni a bányavásárlásokat. Épen azért nem, mert tudtam, t. képviselőtársam is tudja, hogy egy bizonyos objektum vásárlása nem bizonyult indokoltnak. Még erre sem reflektáltam, csak azt jegyeztem meg, hogy az akkori üzemvezető egy esztendővel a bányák megvásárlása után már kérte, hogy az egyik objektum helyeztessék üze­men kivül, mert az czélszerűen nem aknázható ki. Semmi egyebet nem mondtam, ez pedig megfelel a tényeknek. És nem tisztán a jöve­delmezőség kérdése volt, t. képviselőház a mi bennem aggályokat támasztott, hanem főleg az, hogy azok a nem csekélymérvű beruházások, a melyek tétettek, elhibázva tétettek. Sok nem oda, a hova kellett volna, sok jóval nagyobb mórtékben, semhogy szükséges lett volna. A tisztviselők, üzemvezetők, lakásai sok kilomé­ternyi távolságban építtettek fel az üzemtől, ugy, hogy lehet mondani, r igen sok beruházás teljesen el volt hibázva. Én ezért pénzügymi­nisteri elődömet sohasem tettem felelőssé, mert tudtam, hogy ő a tehnikai részleteket nem kezelte, de nekem kötelességem volt megvizs­gálni az ügyet, és kötelességem törekedni arra, hogy ezek az állapotok szanáltassanak. (Helyes­lés a jobboldalon.) Mivel pedig, a mint a múltban is embtet­tem, a hivatalnokok által eszközölt vizsgálat nagyon kedvezőtlen eredményre vezetett, hogy ezt ellenőriztessem, kértem fel, a mint megem­lítettem a múltkori interpelláczióra adott vála­szomban is a Magyar Altalános Kőszénbánya vezérigazgatóját, hogy vagy ő, vagy az általa ki­küldendő egyének vizsgálják meg technikailag és üzemi szempontból az objektumokat és azt hiszem, hogy ezzel semmiféle hibát nem követtem el; mert hiába hozok én porosz vagy osztrák vagy nem tudom micsoda tudós geológusokat és szakértőket, a kik az itteni bérviszonyokkal, termelési viszonyokkal, munkásviszonyokkal nem ismerősök, azoktól én semmiféle használható, praktikus tanácsot nem kaphatok. (Igás! Ugy van! a jobboldalon.) Azt méltóztatik kérdezni, hogy mi a czé­lom ezekkel az objektumokkal? Megvallom, a mint deczember 13-ikán, még ma is abban a helyzetben vagyok, hogy tisztán nem látván a kérdésben, kötelező Ígéretet semmi irányban ma még nem tehetek. Ma a helyzet az, hogy a* ve­zetésben, változást léptettem életbe, és a vezetőt utasítottam, hogy az elmulasztott beruházásokat sürgősen folytassa, jelölje Id a fúrási pontokat, indítsa meg a munkálatokat, és figyelemmel ki­sérjük a,z ilykép elérendő eredményt. Nyerendő tapasztalataink alapján az a szándékom, hogy valamely üzemvezetési tervet fogok kidolgoztatni és ezt a tervet be fogom mutatni a törvény­hozásnak. Semmi körülmények közt ne méltóz­tassék azt hinni, hogy bevégzett tényeket akarok teremteni. Elő fogom terjeszteni az alternatíva mindkét részét; a törvényhozás bölcsesége fog azután dönteni, hogy melyiket fogadja el. (Elénk helyeslés.) Ezek után megköszönve a t. képviselőház­nak szíves figyelmét, kérem, az első tétel elfoga­dását. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Mezőssy Béla: Csak egy nagyon rövid nyi­latkozatot akarok tenni, t. képviselőház! A t. minister urnak érdemben most elő­adott nyilatkozata — köteles őszinteséggel ki­jelentem — engem kielégít, és természetesen az állami szénbányák jövő kezelésére vonatkozó állásfoglalásomat és ítéletemet felfüggesztem mindaddig, mig a t. minister ur mindazokat a vagylagos terveket, melyeket a t. ház elé ter­jeszteni igórt, tényleg illetékes elbírálásunk alá fogja terjeszteni. Tisztán csak azért szólaltam fel, hogy a magam részéről elhárítsam annak a lehetőség­nek gondolatát is, mintha nekem az lett volna a szándékom, hogy bárkivel szemben is meg­bélyegzési, vagy nem tudom miféle hadjáratot indítsak. Ebből a szempontból csak köszönettel veszem tudomásul a t. minister urnak kétség­telenül lojális nyilatkozatát elődjével szemben, mely kétségtelenül nagyon elüt azon hírlapi közlemények tónusától, melyekre én czéloztam, s a melyekről nyilvánvaló, hogy azokkal a t. minister ur nem azonosítja magát. Tehát már maga az a tény, hogy ezt itt konstatáljuk, al­kalmas volt arra, hogy bizonyos félreértéseket eloszlassunk, melyek kétségtelenül ezzel a kér­déssel kapcsolatban a közvéleményben fen­forognak. Ne vegye rossz néven a minister ur, ha nyilatkozatának egy részét most sem tarthatom kielégítőnek. Hibáztatnom kell ugyanis, mint hibáztattam első felszólalásomban, hogy állami üzemeket magánvállalattal megvizsgáltatni szí­ves volt. (Ellentmondások jobbfelöl.) Hantos Elemér : Szakértővel, nem vállalattal! Mezőssy Béla: Ezzel a kérdéssel foglalkozni fogunk érdemben akkor, mikor a t. minister ur által jelzett javaslatok a ház előtt benyújtva feküsznek, és akkor fogom indokaimat e tekin­tetben részletesen kifejteni. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Kivan az előadó ur szólni ? Ha ; nem, kérdem a t. házat, méltőztatik-e az első '' tételt elfogadni, igen vagy nem ? (Igen.') El­' fögadtatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa): 2. Eovat. ' Dologi kiadások 364.400 K.

Next

/
Thumbnails
Contents