Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-306

30ö. országos ülés 1911 ban az irányban, hogy legalább az előmenetel elő­nyösebbé vált ezekre a tisztivselőkre nézve, a mit én megnyugvással veszek tudomásul. Nem tör­tént azonban abszolúte semmi néven nevezendő intézkedés a m. kir. posta- és távirdáná-l-alkalmazva levő közigazgatási tisztviselők érdekében, s itt már meglevő és nem ujabban szervezett állásokat értek. Nem akarom az interpellácziómban felhozot­takat per longum et latum megismételni, csak egy tényre mutatok rá, hogy mennyire méltány­talan, jogtalan és igazságtalan az ezekről való gondoskodás elmellőzése — a mivel korántsem akarom az egyéb szolgálatban levő tisztviselők minősitését lekicsinyelni, a legnagyobb nagyra­becsüléssel és tisztelettel vagyok irántuk — és ez a tény az, hogy a posta- és távirdánál egyetlenegy szakmában sem kívántatik meg az a magas kvalifikáczió, a mi megkivántatik épen a közigaz­gatási osztálynál. Mert mig a más szolgálatot teljesítő tisztvise­lőktől az érettségi vizsga letétele, a posta- és táv­irdai tanfolyam elvégzése és a szakvizsga letétele kívántatik meg csupán, s ez elég kvalifikáczió arra, hogy az illető annak alapján kineveztessék és működhessék, addig a közigazgatási szakmánál dolgozó tisztviselői kartól ezen kvalifikáczión felül megkivántatik még a jogvégzettség és a jogi vizsgák letétele. S mégis azt látjuk, hogy ezek fizetése semmiképen nincsen arányban a kevesebb kvalifikáczióval biró tisztviselők fizetésével. (Igaz ! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) Én nem több fizetést kérek az ő részükre, de legalább is annyit, mint a mennyijük van a keve­sebb kvalifikáczióval biró egyéb tisztviselőknek. Csak két példával akarom illusztrálni azt, hogy minő méltánytalan a helyzet. (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) Elnök: Csendet kérek! Ejjry Béla : A posta- és távirda-tisztviselőknél a közigazgatási osztályon a segédtitkárnak 17 esz­tendei szolgálata után sincsen annyi fizetése, mint egy másik kisebb kvalifikácziót kívánó szakmában dolgozó tisztviselőnek, a kinek mindössze 7 évi szolgálata van. Ennek 300 koronával több a fize­tése, mint a 17 évig működő posta- és távirda­segédtitkárnak. Ott van egy másik eset. A postánál alkalmazott bognármesternek, főgépésznek és a szekrényvizsgáló altiszteknek 1000 koronánál több fizetése van, mint a magasabb kvalifikáczióval biró közigazgatási tisztviselők közül a posta- és távirda­segédtitkárnak. Mikor a posta és távírda költségvetése. 2.300.000 korona pluszszal záródik, azt hiszem, nem kívánok méltánytalan dolgot, ha megkérem az igen t. minister urat; legyen gondja reá, hogy a posta- és távirdánál alkalmazásban lévő közigaz­gatási tisztviselők státusa és fizetése legalább is olyan arányban rendeztessék, mint a hogy rendez­tetett a műszaki és számvevőségi osztálynál, s a mint már rendeztetett a posta- és távirdánál alkal­deczetnber 5-én, kedden. 91 mázott egyéb tisztviselőkre nézve. (Helyeslés bal­felől.) T. képviselőház ! A másik sérelem, a.melyet fel akarok hozni, szintén személyi jellegű sez a vasúti tisztviselők lakbérére vonatkozik, különösen a o­kéra, a kik külszolgálatot teljesítenek. Azt hiszem, üres szalmát csépelnék, ha itt most annak bizonyí­tására vállalkoznám, hogy a lakásviszonyok meny­nyire drágultak meg az utolsó egy-két évben. Ez köztudomású dolog, ezt bizonyítani nem szükséges. Elég, ha azt felhozom, hogy az a tisztviselő—"és itt nem a fővárost, hanem a vidéket értem — a ki eddig egy két-három s:obás lakásért fizetett 5—600 koronát, ma fizet ugyanezért a lakásért 800—1000 koronát ; az a vasúti alkalmazott, a ki eddig az ő egy-vagy k tszobás lakásáért fizetett 250 —300 koronát, ma már külvárosban is a vidéken 4—500 koronát kénytelen fizetni.. Ha a költség­vetésnek 77., 78. és 79. oldalain felsorolt lakbéreket nézem, azt látom, hogy 140 koronától kezdve 300 koronáig van felvéve a lakbére ezeknek a vasúti alkalmazottaknak, mint főkalauznak, mozdony­vezetőnek, gépészkezelőnek, szivattyú vizsgálónak, hidászoknak stb., tehát oly csekély lakbérük van, hogy azt csakis a fizetésükből tudják pótolni, ha tudják, a mely fizetés azonban a mai drágasági viszonyok mellett még megélhetésükre sem elég. A kereskedelemügyi költségvetés 652,189.893 korona bevételt mutat, a melylyel szemben 564,998.777 korona kiadás áll, s ekként 87,191.116 korona felesleg marad, a melyből az államvas­utakra. 22,830.000 korona esik. Én azt hiszem, hogy ha a 22 millión felüli összeget a minister ur ezeknek a vasúti tiszteknek és altiszteknek lak­bérpótlék vagy akár személyes pótlék czirnén jut­tatja, tekintettel azon rettenetes drágasági viszo­nyokra, a melyek vannak, hogy azért a kereske­delemügyi költségvetés bilánsza egy cseppet sem fog meginogni; még mindig marad 22 millió feles­lege, a melyet felhasználhat egyéb üdvös és hasz­nos czélok előmozdítására. V • Ezeknek a személyes vonatkozású dolgoknak előadása után áttérek már most az iparfejlesztési tételre. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) A költség­vetésben iparfejlesztési czélokra 7 millió korona van felvéve az előző évi '6 millió koronával széni­ben, tehát 1 millió koronával több, mint volt azelőtt. Én megelégedéssel konstatálom és veszem tudomásul ezt a körülményt. Azonban ép ugy, mint az előttem szóló Lengyel Zoltán t. képviselőtársam megjegyezte, én ezt a 7 millió koronát iparfejlesztési czélra kevésnek találom, s különösen sérelmesnek talá­lom azt, hogy ebből a múlt évi 6 millió koronából a kisipar támogatására összesen 5,099.800 ko­rona lett fordítva, a mely összegből azután a szö­vetkezetek kapják a legtöbb részt és épen azok a kisiparosok, a kik rá volnának szorulva a se­gélyre, nem kapnak semmit, vagy csak nagyon ke­veset. A, költségvetés indokolásában van egy ki­mutatás. Ebben fel van tüntetve, hogy Magyar­országon hány kisiparos részesül gépsegélyben, 12*

Next

/
Thumbnails
Contents