Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-305

70 31)5. országos ülés 1911 itt ugyanazt, a mit ott 24 koronáért ad,— miután itt nem kell félnie a német versenytől, mert a német áru a vámot és a nagyobb szállítási költséget ki nem birja, — itt, mondom, ugyanezt 26'50 koronáért adja, tehát drágábban, mint Égerben, a mely sokkal távolabb van. Ugyanezt találjuk a rud-vasnál, A kartell bölcsesége és nyereséget hajhászó intencziói szerint pl. Zimonyban a rud-vas ára métermázsánként 26 korona, mert a vámhatáron belül a kartell meg van védve a versenytől és igy a német, vagy egyéb külföldi rud-vas nem nyomhatja le az árakat, nem birván ki a védővámot és a szállítási költséget. Ellenben, ha a magyar kartell által gyártott rudvasat átsétáltatjuk Zimonyból Belgrádba, — az csak egy kis séta, — ott le kell fizetni érte két dinár vámot és annak ára ott mégis 22 korona. Tehát igy támogatják a gyáripart, a magyar középipart, a magyar kisipart, és a magyar kereskedelmet a nagytőke kartellj ei, hogy Belgrádban, daczára annak, hogy vámot kell fizetni, olcsóbban adják az árut, mint Magyarországon. Ebben természetesen nagy illegális haszon jelentkezik a kartell javára. Ugyanígy vagyunk a keskeny vágányokkal; ez is érdekelni fogja a minister urat. A keskeny vágányu sinek kartellje is létezik. Néhány berendezési vállalkozó, mindössze négy-öt van, a kik a karteüben levő vasgyáraktól, tehát a Rimamurányitól és az Osztrák Államvasuttól, azután a magyar állami gyáraktól kapnak ilyen keskenyvágányu síneket; meg van szabva, hogy milyen áron van joguk eladni, tehát a kartellirozott árut kötelesek drágán eladni. Természetes, hogy a mezőgazdaság és az ipar terén nagy jelentőséggel bir, ha az iparvágányokat előre megszabott helyen drága áron lehet csak beszerezni. De ebből egyúttal következik az, hogy a kocsiberendezést sem szerezheti be másutt az iparos, a gyáros vagy a mezőgazda, mint azoknál, a kiknél a síneket köteles venni. És az a berendezéssel foglalkozó vállalat és a néhány gyár, a mely a síneken semmit sem nyer, természetesen, minthogy monopóliuma van a kocsikra és egyéb berendezési tárgyakra, ezeken veszi meg a maga hasznát. Németországban is megvan a vaskartell: kétségtelen, ott is ép olyan központilag kezelik a fogyasztóközönséget, az ipart és kereskedelmet, mint nálunk, de kissé szemérmesebb a németországi kartell, mint a magyar — az állam nincs is benne — ugy, hogy métermázsánként öt-hat koronával olcsóbb Németországban a vas, mint Magyarországon f . Itt van a szénkartell, egy u. n. KundenschutzKartell, a mely szintén kiosztja a fogyasztó közönséget, vagyis minden ipari vállalat, minden város fogyasztóközönsége be van osztva és hiába akarok bizonyos fajtájú szenet vásárolni, vagy bizonyos czégnél a szükségletemet beszerezni, köteles vagyok, mint iparvállalat, vagy mint magánfogyasztó attól vásárolni, a kihez be vagyok osztva. Már most igaz ugyan, hogy a szénárak a múlt évben enyhültek és az is igaz, hogy egy pár kisebb széndeczember k-én, hétfőn. bányatulajdonos nincs benne a kartellben. de mégis, ha a szénbányatuläjdonos tudja azt, hogy én köteles vagyok a szenet tőle vásárolni, ugy, a hogy adja, akkor természetes, hogy minden konjunktúrát duplán kihasznál és minden konjunktúra nélkül is fölemeli az árakat. A mint történt is ezen évben. Nagyon érdekes, és bár előrehaladt az idő, egykét perczig foglalkozni kívánok vele, a ezukorkartell. Még a modern korban sem talál az ember olyan hatalmas és ügyes szervezetet, a mely anynyira ki tudja használni az államot, az ipart, kereskedést és a magánfogyasztókat, mint a minő a czukorkartell. Mert eltekintve attól, hogy élvezi a magas védvámokat, pl. az idén is minden különleges ok nélkül emelkedett a czukor ára körülbelül 30—32 koronával, illetve kilónkint 30—32 fillérrel. Ha nem a czukorbárók, hanem a mezőgazdák emelték volna egyszerre ilyen magasra az árakat, akkor forradalom volna már Budapesten. Es csodálatos, hogy a czukorkartell ezen hallatlan gazdálkodásáról, hogy illedelmes kifejezést használjak, alig beszéltek, sőt, t. ház, valósággal becsapták az államot is és törvényhozási intézkedésekre kényszeritettók, mert eltekintve attól, hogy az államnak nagy jövedelmei vannak a czukoradó révén, a melyeket azonban más utón is biztosithat magának, egy egészen ártatlan ipari terméket, a melynek ártatlanságát az egész világon felismerték, csak azért üldöznek rettenetes csendőri és törvényhozási erővel, (Igaz ! Ugy van !) mert az árt a czukorgyárosoknak és mert lenyomja a czukorárakat, holott az egész világon köztudomású, és a tudomány által is megállapított tény, hogy a sacharin, ha nem is használ a szervezetnek, de semmiesetre sem árt és az árak tekintetében természetesen semmiféle arány sincs a saeharin és a czukor között. A czukorgyárosok kartelljének ezen működése már megérlelte Ausztriában pl. azt, hogy ugyancsak a drágasági bizottság épen egyik novemberi ülésén elhatározta, — és ott a ház azon pártjai vannak, a melyek egyúttal a plénumban is többséget képeznek — hogy igenis, ha máskép nem tudnak segíteni a czukorárak horribilis emelkedésén, akkor javasolják, hogy mindenféle sacharintilalom töröltessék el. Ha nem is akarják behozni nálunk ezen sacharin forgalom teljes szabadságát, de ijesztőszernek alkalmazni a czukorgyárosok féktelen áremelése ellen mindenesetre nagyon jó volna. Még egyet vagyok bátor felemlíteni. Van egy törvényünk, a mely mindenkire kötelező, csak a czukorgyárosokra nem. Ez pedig az 1893 : XXXIV. t.-czikk, a mely a csomagokban árusított czikkek mennyiségtartalmának helyes megjelöléséről szól és azt mondja, hogy a kész csomagokban forgalomba hozott áruknál a burkolat nem számitható be és a ki ez ellen vét, a törvény i. §-a szerint 200 K-val büntetendő kihágást követ el, ha pedig visszaesik, a törvény 5. §-a szerint egyhavi