Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.
Ülésnapok - 1910-305
48 3Ö5. országos ülés iÖll 1909. év deezemberében a Józsefvárosban megejtett törvényhatósági bizottsági tagválasztások alkalmával különféle visszaélések történtek és kérik az ügyészséget, hogy e visszaélések megtorlásáról a Btkv-ben foglalt jogszabályok szerint intézkedjék. Meg kell jegyeznem, hogy tökéletesen igazsága van az igen t. igazságügyminister urnak abban, hogy a Btkv. 184. -f-a alapján a félj elén-, tettek ellen az elévülési határidőt állapítja meg, tudniillik a 181. §. azt mondja (olvassa) : ». . . másnak neve alatt szavaz, vagy jelentkezik szavazásra, vétséget követ el stb.« Erre nézve a Btkv. 189. §-a megállapítja a 30 napi .elévülési időt, azonban itt van a kezeim között a feljelentés szövege. Itt nemcsak erről volt szó, hanem arról is, hogy a 179. és 180. §-ok alapján tétetett a feljelentés,, tudniillik, a, választók összeírásával meghízott küldöttség elnöke, tagjai,: jegyzője ellen.. Továbbá a 180. §. szerint (olvassa) : ». . . azon közhivatalnok, a ki az országgyűlési képviselőválasztási törvény szerint az összeíró küldöttségek rendelkezésére bocsátandó valamely okiratba hamis adatot jegyez be stb.», tehát a 179. és 180. §-ok alapján is tétetett feljelentés, ezekre nézve pedig nem áll fenn a 30 napi elévülési határidő. Továbbá míg a. 187. §. szerint tett feljelentés magánváddal üldözendő, addig a 179-. és 180. §-ok szerint tett feljelentés hivatalból üldözendő bűncselekményt képez, (Ügy van ! balfelől.) tehát bármikor jut az az ügyészség tudomására, az uj bűnvádi perrendtartás értelmében köteles az eljárást, illetőleg az előnyomozatot megindítani. Ezért mondottam, hogy az ügyészség nem teljesítette hivatását akkor, midőn" hivatalból üldözendő és elévülési határidőhöz nem kötött bűntettekről volt szó, mert hiszen ezek két évig terjedhető börtönnel büntetendő cselekmények. Ennélfogva az igen t. igazságügyminister ur tévedésben van, mert az ügyészség itt követett el kötelességmulasztást és erre hivom fel figyelmét. A mi pedig azt illeti, hogy azt méltóztattak mondani : miért nem éltek további jogorvoslattal. — engedelmet kérek, hogyha az igazságügyminister ur, mint a.z ügyészség legfőbb felügyeleti hatósága is így nyilatkozik, akkor hogyan várhatták volna azok, hogy ők igazságukhoz jutnak, ha felebbeznék ? Hiszen ugyanezt az elutasító határozatot nyerték volna. Ebben tehát tévedésben méltóztatik lenni, mélyen t. igazságügyminister ur, - s ezt itt a ház előtt kötelességszerűleg megállapítom. Elnök : Az igazságügyminister ur kivan szólni. Székely Ferencz igazságügyminister; A t. képviselő ur szavaira rövid válaszszal tartozom. A t. képviselő ur felszólalása nem volt ilyen részletes; akkor tulaj donképen erre a választási visszaélésre volt a súly helyezve. Beszédének tartalma az volt, hogy 300 ilyen aláírás gyűjtetett össze, a mely nem azoktól az egyénektől származott stb. Erre volt a súly helyezve. Sajnálom, hogy az,iratok nincsenek itt. Már most ha volt abban a kérvényben deczember í-én, hétfon. más is, abban azt hiszem, megegyezünk, hogy arra nézve*sem vállalta el a kirákyi ügyészség a váci képviseletét. Szmrecsányi György: Igen ! Székely Ferencz igazságügyminister: Akkor bizony az ellen folyamodással kellett volna élni a főügyészhez. Ha ezt a sértett nem tette, még joga volt bizonyos körülmények között — az iratok,, mondom,, nincsenek itt — mint sértett félnek fellépnie. Ezt sem tette. Akkor tehát nem lehet a királyi ügyészséget mulasztással vádolni. Mert a hivatalból üldözendő bűncselekményeknél is ez a jogállás. Én a királyi ügyészséget ebben a tekintetben teljesen szalválva látom. (Helyeslés a jobb' felől.) És nem áll az sem, hogy a főügyész sohasem változtatja meg az ügyész véleményéi: ; ellenkező 1leg, igen gyakran előfordul ilyen eset. Ebben a tekintetben sem lehet tehát panaszra ok. (Helyeslés a. jobboldalon.) Szmrecsányi György: Kénytelen vagyok a házszabályok 215. §-a alapján még egyszer szót kérni. , , Elnök :. Tessék ! Szmrecsányi György: Az igazságügyminister ur megint félreértette az én rövid előadásomat. (Derültség a jobboldalon.) Itt hivatalból üldözendő bűncselekményről van szó . . . Székely Ferencz igazságügyminister: Nem tudja a perrendtartást! Szmrecsányi György: ... a melyekre nézve a bűnvádi perrendtartás 185. és 186. §-ai alapján az ügyészségnek hivatalból kell eljárnia. Akkor tehát mi jogosította fel a királyi üg}'észséget arra,hogy elutasító határozatot hozzon, ha egyszer a törvényben expressis verbis benne van, hogy ezeknél a cselekményeknél hivatalból kell eljárni ? Azt is méltóztatott mondani, hogy én ezt nem mondottam beszédemben. Engedelmet kérek, hiszen felolvastam úgyszólván egész terjedelmében ezt a feljelentést, ebben pedig szines czaruzával meg vannak jelölve még azon törvényszakaszok is,. a melyeknek alapján ez a feljelentés megtétetett. És ismétlem, hogy ha egyszer hivatalból üldözendő bűncselekmény üldözéséről van szó, itt az ügyészség nem hozhat elutasító határozatot. (Ellenmondások a jobboldalon. Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Az igazságügyminister ur kivan szólni. • . Székely Ferencz igazságügyminister: Bocsánatot kérek, (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) ez nagyon kínos dolog. Ne méltóztassék kívánni, hogy prelekcziót tartsak a perrendtartásról, {Derültség jobbfélol.). a mely azzal kezdődik, hogy a királyi: ügyész csak akkor járhat el, ha valaki nyomatékos .gyanúja alatt áll valamely bűncselekmény elköve-, tésének. De vannak más szakaszok is, a melyek a királyi ügyésznek nemcsak jogává, de kötelessé-. gévé is teszik azt, hogy hivatalból üldözendő bűncselekmények esetében sein járhat el, ha azt indo-.. kolva nem látja. (Ugy van! jobbklóí.)
